Természetvédelmi biológia

4. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása. A túlzott hasznosítás és betegségek.

A biodiverzitást csökkentő emberi tényezők Az élőhelyek pusztulása Élőhely-pusztítás okai Népességnövekedés A népességnövekedés hatása: Felszín átformálása Nitrogénforgalom megváltozása Légkör szénforgalmának megváltozása források pazarló hasznosítása források egyenlőtlen eloszlása

Élőhelypusztítás hatásai Kihalással veszélyeztetett gerincesek pusztulásának legfőbb Csoport Az egyes okok fontossága (%) Élőhelypusztulás Túlhasznosítás Fajok behurcolása Ragadozók Egyéb Ismeretlen Kihalt fajok Emlősök 19 23 20 1 36 Madarak 11 22 2 37 Hüllők 5 32 42 21 Halak 35 4 30 48 Veszélyeztetett fajok 68 54 6 8 12 - 58 28 53 63 17 3 Kétéltűek 77 29 14 78

Az esőerdők pusztulásának mértéke Ország Megmaradt esőerdő (1000 ha) Élőhelyvesztés (%) Gambia 122 89 Ghána 4225 82 Kenya 2274 71 Madagaszkár 13049 75 Ruanda 184 80 Zaire 83255 57 Banglades 482 96 India 49929 78 Indonézia 60403 51 Malajzia 18008 42 Mianmar 24131 64 Fülöp-szigetek <1000 97 Sri lanka 610 86

Erdőirtás mértéke

Veszélyeztetett élőhelyek 1. Esőerdők – erdőirtás okai mezőgazdasági célú erdőégetés, váltógazdálkodás tűzifaigény – 2 milliárd ember fát használ a főzéshez kereskedelmi célú fakitermelés marhalegelővé alakítás egyéb (nagyüzemi ültetvények, útépítés, bányászat)

Veszélyeztetett élőhelyek Trópusi száraz erdők Mérsékeltövi gyepek

Veszélyeztetett élőhelyek Vizes élőhelyek Jelentősségük: fontos hal, ízeltlábú, madár-élőhelyek Ivóvízbázis Vízi erőmű Árvízvédelemben Öreg tavak (endemizmusokban gazdagok) Veszélyeztető tényezők – lecsapolás, duzzasztás, feltöltés, szabályozás, kémiai szennyezés

Veszélyeztetett élőhelyek 5. Mangrove

Veszélyeztetett élőhelyek 6. Korallzátonyok

Elsivatagosodás Veszélyeztetett területek: időszakosan száraz éghajlatú területek(trópusi füves, cserjés, száraz trópusi erdőtárulások, mérsékelt mediterrán öv cserjés társulásai) – évente 3.600 négyzetkilométer Mezőgazdasági céllal hasznosítják, de talaj gyorsan erodálódik, birkával, kecskével, marhával túllegeltetik, fát elégetik.

2. Élőhely-fragmentáció Az a folyamat, mely során egy nagy összefüggő élőhely mérete részleges pusztítás hatására csökken, és több izolált darabra osztódik.

Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra Fajok aktív ill. passzív terjedésének, megtelepedésének akadályozása fragmentumok száma csökken, fajok tűnnek el, új fajok viszont nem képesek betelepülni sok faj táplálékszerző képességét is rontja, pl. főemlősök vagy nagytestű növényevők párválasztást akadályozza genetikai leromlás veszélyének jobban ki vannak téve az izolált kis populációk

Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra Szegélyhatások

Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra – Szegélyhatások mikroklimatikus változások – fény, hőmérséklet, páratartalom, szélerősség változik, gyakoribb tüzek megnövekedett tűzveszély – fokozott szélerősség, kiszáradás, magasabb hőmérséklet növeli a tűzveszélyt fajok közötti kapcsolatok – növekszik az őshonos kártevők, idegenhonos invazív fajok betelepedésének valószínűsége fertőzésveszély – fragmentáció hatására vadállatok közelebb kerülnek a háziállatokhoz, így a betegségek könnyebben terjedhetnek mindkét irányban

3. Élőhelyleromlás és -szennyezés Gyepek gyepek és kaszálók elszegényedése a kaszálás elmaradása, műtrágyázás miatt gyepfajok kompetíciós képessége megváltozik a mechanikai kontrol hiánya, ill. tápanyaghiány megszűnése miatt

3. Élőhelyleromlás és -szennyezés Erdők avargyűjtés elmaradása túltartott vadállomány erdőgazdálkodási gyakorlat, cserjeszint, bokros szegélyek, nagy elhalt fák eltávolítása

Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés 1950 óta több mint háromszorosára nőtt a vízfelhasználás Az ipar részesül a világ teljes édesvíz-kitermelésének 22 %-ából (hűtés, mosás, feldolgozás és fűtés) A legnagyobb vízfelhasználó iparágak a hőerőművek, a vas- és acélipar, a cellulóz- és papíripar, a vegyipar, a kőolajipar és a gépgyártás Az ipar hatalmas mennyiségű szennyvizet is termel Nagy duzzasztók több mint 85 %-át az elmúlt 35 évben építették

Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés – Következmények Az édesvízi nedves területek világszerte körülbelül méretük felére csökkentek Ivóvízbázisok szennyezése Tönkrement folyótorkolatok Zsugorodó belvízi tavak és kiszáradó mocsarak Természetes életközösségek károsítása 10 000 édesvízi halfajának legalább 20 %-át fenyegeti a kihalás

Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés Asszuáni-gát 47 halászott halfaj közül már csak 17-et található meg Földközi-tenger keleti medencéjében 83 %-kal csökkent az éves szardíniafogás Folyódelta lassan belesüllyed a tengerbe

Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés Aral-tó Felére zsugorodott össze kiterjedésében, és háromnegyedére a térfogatában

Tápanyag felhalmozódás – Eutrofizáció Ember okozta mesterséges tápanyag feldúsulás, elsősorban N és P tartalmú szennyezés hatására planktonikus közösségek összetétele megváltozik, bizonyos algák tömeges elszaporodása. Oxigénhiányos állapotot okoz, mely halpusztuláshoz vezethet. Balatoni nagy halpusztulás a 1970-es években. Ok: XIX században megkezdett vízrendezési munkák 50-es évektől felerősödő vízszennyezés

Toxikus anyagok – Tisza 2002. január 30. Az aranykitermelés technológiájából származó ciánszennyezés került a Lápos-patakba, majd a Szamoson keresztül a Tiszába. A Szamosban a ciántartalom maximális értéke 20 és 30 mg/l között volt, a Tisza Szamos alatti szakaszán 10 és 15 mg/l között. Az országot elhagyó vízben a maximális cián-koncentráció értéke 1,49 mg/l volt. Fémionok közül a réz volt jelen a legnagyobb, meghatározó koncentrációban, mellette elsősorban cink, kisebb mértékben ólom és ezüst. A fém-cianid komplexek (kb. 105-110 tonnára) gyakorlatilag teljes mennyiségben elhagyták az ország területét.

Tisza 2002. január 30. – Következmények A planktonikus élőlények nagy része elpusztult. Jelentős mértékű hatotás a folyókban élő makroszkópikus gerinctelen együttesre. A legérzékenyebben reagáló csoportok a rákok mintegy 50-60%-os és az árvaszúnyog lárvák, ahol mintegy 50%-os pusztulás volt megfigyelhető. Makroszkópikus élővilág jelentős része túlélte a cianid-szennyezést. Jellegzetes túlélő szervezeteknek egyes vízicsigák, kagylók, a folyami szitakötő-fajok lárvái, kérész-lárvák, valamint a tiszavirág is. Összes halelhullás 1241 tonna. Ebből 33,8 % ragadozó hal, 13,5 % ponty, 8,1 % kecsege és 44,6 % növényevő és egyéb hal. Legyengül elpusztult halak veszélyeztették a csúcsragadozókat (rétisas, vidra), tetemeket összegyűjtötték.

Toxikus anyagok – Tisza 2002. március 10. Borsabánya közeli bányavállalat ülepítő tározójának gátja átszakadt 20 ezer tonna, nehézfémekkel szennyezett zagy került a Vasérbe, majd a Visó vízfolyáson keresztül a Tiszába. Az ólmot, rezet, cinket magával hozó szennyezőhullám március 11-én érte el Magyarországot a Tisza tiszabecsi szelvényében. A nehézfém terhelés túlnyomó része (több mint 90 %-a) lebegőanyaghoz kötött szennyezőanyag transzportját jelentette. Az üledékelemzések szerint a kiülepedett, nagy nehézfém-tartalmú lebegőanyag Tiszabecsnél (757 fkm) és Tiszakóródnál (727,5 fkm) 900 mg/kg körüli koncentrációra növelte az üledék ólomtartalmát. (A réztartalom kb. 500 mg/kg-ot, a cinkkoncentráció 1400-1500 mg/kg volt) Tízszeres nehézfém koncentráció növekedés.

Üvegházhatás A fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetése drasztikusan növeli a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalmát Következmény: Klíma melegedése (múlt évszázadban 0,3-0,6 °C)

Üvegházhatás, következmények Időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése Csapadék tér- időbeli megoszlásának változása Világtengerek szintjének emelkedése Gleccserek visszahúzódása Vegetációs zónák eltolódása várható, számos élőlény nem tud majd alkalmazkodni, kipusztul Tengerszint emelkedése a tengerparti és korallzátony közösségeket veszélyezteti

Kísérletek az üvegházhatást okozó gázok visszaszorítására Kiotói egyezmény – átlagosan 5,2 %-os széndioxid kibocsátás csökkentés Szennyezés-kereskedelem

Légszennyezés – Savas esők Oka: ipari tevékenység, szén- és olajtüzelésű erőművek (CO2 SO2 , NxOx korom, pernye) autók, gépek, belső égésű motorok kipufogó-gázai, (CO2, NxOx ólom) Légszennyező gázok betegségeket okoznak, fokozzák az üvegházhatást, csökkentik az ozónt, savas esőt okoznak  A csapadék is kimossa a levegőből a szennyező részecskéket, savas eső keletkezik. Az erősen iparosodott vidékeken az esők 4,5 pH körüli átlagos savasságúak, a természeti körülményekre az 5,4-6,0 pH érték a jellemző Következmény légzőszervi és szemészeti megbetegedések gyakoriságának növekedése a talajok termőképességének erőteljes csökkenése az erdők megbetegedése az épületek és szobrok korróziója

Túlhasznosítás A veszélyeztetett gerincesek egy harmadát sújtja az ember általi túlhasználat. Oka a hatékony vadászat, betakarítás, kereskedelmi globalizáció. Hatása a fajok kipusztulása vagy kis populációk, melyek nem képesek önálló helyreállásra. Tradicionális társadalmak – fenntartó használat Napjaink – források pazarló használata

Nemzetközi kereskedelemben kiemelten szereplő élőlénycsoportok Éves forgalom (egyed) Megjegyzések Főemlősök 25-30000 Orvosi kísérletekhez, magángyűjtemény, állatkertek, cirkuszok Madarak 2-5 millió Házi kedvencnek, állatkerteknek, papagájok illegális kereskedelme Hüllők 2-3 millió Házi kedvencnek, állatkerteknek, 10-15 millió nyers bőr zöme vadonból Díszhalak 500-600 millió Többnyire illegálisan fogják be Korallok 1-2 ezer tonna Akváriumokba, ékszernek Orchideák 9-10 millió Nemzetközi kereskedelem 10%-a illegálisan gyűjtött Kaktuszok 7-8 millió Nemzetközi kereskedelem 15%-a illegálisan gyűjtött

Bálnák veszélyeztetettsége Faj A vadászat előtti létszám A jelenlegi létszám Fő táplálékuk Óriásbálna 228000 14000 plankton Grönlandi bálna 30000 7800 Közönséges bálna 548000 120000 plankton, halak Szürke bálna 20000 21000 rákok Hosszúszárnyú bálna 115000 10000 Csukabálna 140000 725000 Északfoki bálna Ismeretlen 350 Tőkebálna 265000 54000 plankton, halak, lábasfejűek Délibálna 100000 3000 Beluga 50000 halak, rákok Narvál 35000 halak, lábasfejűek, rákok Ámbráscet 2400000 1950000 halak, lábasfejűek

Bálnák veszélyeztetettsége

Maximális fenntartható hozam koncepció Évente maximálisan lehalászható hozam, ami még nem veszélyezteti a populációt, mert a populáció természetes növekedése pótolja a veszteséget. Meghatározási módszerek: hasznosítható többlet modell – kitermeléshez befektetett energiamennyiség, ill. megszerzett zsákmány mennyiségére alapoz dinamikus készlet modell – egyes korcsoportokban lévő egyedek számát, és mortalitását veszi figyelembe

Természeti erőforrások kiaknázásának folyamata település, gyár, bányák növekedése megteremti a hús és más élelmiszerek természetes termékek piacát korábban saját igények kielégítésére vadászó halászó lakosok elkezdik kiszolgálni az új piacot ily módón megkeresett pénzt új eszközökbe fektetik, munka hatékonyabbá tételére utak, modern közlekedési eszközökkel egyre távolabbi helyeket érnek el raktárak, hűtőgépek nagy mennyiségű áru raktározását teszi lehetővé nemzetközi piac meghódítása, fokozódó túlhasznosítás

Túlhasznosítás oka gazdasági megfontolások miatt célzott hasznosítás mellékterméke ipari jellegű halászat véletlen áldozati – long lining szelektív fakitermelés állomány nagy része károsodhat tengeri fajoknál veszély lehet a zsákmány mennyiségének drasztikus csökkenése 3. a faj ritkasága növeli a veszélyt

Betegségek Emberi tevékenység hatására egyes betegségek kórokozói hirtelen elszaporodhatnak, betegségek könnyebben szétterjedhetnek. Járványtani törvényszerűségek parazita és gazda között találkozások növeli a fertőzés esélyét. Élőhely-leromlás és fragmentáció indirekt hatása a betegségekkel szembeni érzékenység fokozása állatkertekben nagy a valószínűsége a más fajokhoz tartozó állatokkal történő találkozásnak, és ezáltal a betegségek fajok között terjedésének is

Szilfavész Gomba okozza, melyet szúkárosítók juttatnak el egyik fáról a másikra. Hatalmas veszteségeket okozott mind az európai, mind az amerikai szilpopulációkban. Tünetek: levelek hervadása, elszáradása, ágak és hajtások elszíneződése, fa elpusztulás. Az első járvány 1910 körül észak-kelet Európában. Második járvány 1979-ben.

Szilfavész – visszaszorítására tett kísérletek Kémiai terápia – több mint 600 anyagot próbáltak ki Biológiai kontroll –vírusok Szilnemesítési program

A biodiverzitást pusztító emberi tényezők – Elméleti megoldási lehetőségek Népességnövekedés megállítása. Fejlődő országok szegényei számára olyan megélhetési módok kidolgozása, amelyek nem pusztítják ilyen mértékben a természeti környezetet. Ösztönzők és büntetések bevezetése az ipar számára, amelyek együttesen meggyőzik az ipar képviselőit a környezeti értékek megbecsüléséről. A nem környezetbarát módon előállított termékek kereskedelmének korlátozása. A fejlett országok fogyasztásának önkéntes korlátozása. A fejlett országok kézsége a környezetkímélő módon előállított termékek tisztességes megfizetésére. A kereskedelmi forgalom korlátozása.