Arktogea /Európa, Ázsia/ FAUNABIRODALOM

Arktogea Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Északi-sarkköri vidék

Endemizmusok (Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylag kicsi,jól körülhatárolt területre) Rendek Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék Pikkelyesek (tobzoskák, Pholidota) Csövesfogúak (Tubulidentata) Struccok (Struthiones) szavannás területek, Ny -K- Dny Afrika Pusztai tyúkok (Pteroclinea) Kecsegealakúak (Chondroganoidea) Bojtosúszósok (Brachioganoidea) Mozaikpáncélosak (Rhomboganoidea) Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

Alrendek Előpatások (Hyracidea) Ormányosok (Proboscidea) Félmajmok (Lemurinea) Négykarmos félmajmok (Tarsiinea) Keskenyorrú majmok (Catarrhina Kaméleonok (Rhiptoglossa)

Hiányok Kloákások, erszényesek, vendégizületesek, szélesorrú majmok, nanduk, kazuáralakúak, kivialakúak, felemás gyíkok, egytüdős halak, A hiányok az egész Arktogea teljes területén hiányoznak, az endemizmusok azonban egy- egy alacsonyabb szintű területegységre jellemzőek

Arktogea faunabirodalom Holarktikus Etiópiai Madagaszkári Orientális faunaterület

Holarktikus faunaterület Észak-Amerika Európa Ázsia Afrika északi részei Hideg éghajlatai öv Mérsékeltövi klíma Hűvös, csapadékos Lombhullató és örökzöld erdők, tajgaerdők Meleg, száraz Füves területek (prérik, sztyeppek Mediterrán terület (legdélibb részen) -nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural)

Endemizmusok Rendek Pusztai tyúkok (Pteroclinea) Kecsegealakúak (Chondroganoidea) Mozaikpáncélosok (Rhomboganoidea) Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)

Családok Vakondok (Talpidae) Pocoknyulak (Oechotonidae) Hódok (Castoridae) Ugróegerek (Dipodidae) Fajdfélék (Tetraonidae) Alkafélék (Alcidae) Ökörszemfélék (Troglodytidae) Csonttollúmadár-félék (Bombycillidae) Kopoltyúsgőte-félék (Proteidae) Tokfélék (Acipenseridae)

Holarktikus faunaterület Nearktikus Arktikus Palearktikus faunatartomány

Palearktikus faunatartomány Észak-Afrika Európa Ázsia Hideg, mérsékeltövi klíma (északon) Örökzöld tajgaerdők Lombhullató erdők, melyeket a civilizáció megritkított (délebbre) A terület belső részén nagy kiterjedésű füves területek, sztyeppek Délen a Földközi- tenger környéke mediterrán klímájú, cserjékkel Az etiópiai faunaterülettel határos része a sivatag (Szahara)

Endemizmusok Vakond Szervezete föld alatti életmódhoz alkalmazkodik A föld alatt szerteágazó járatot készít,s túráskor a felesleges földet a felszínre dobálja Tápláléka állati eredetű→ Cserebogár,giliszta

Vizicickány Legnagyobb hazai cickányfaj Lába,hasa,farka fehéres. Lábain úszószőrök vannak→ Úszás közben evező mozgást végez Lakásának egyik járata a vízben másik a víz felszíne felett nyílik a szabadba Európa és Ázsia

Pele Fákon élő,rövid lábú,szőrös far- kú rágcsáló Dombos,erdős helyeken v. kertek ben fákon tanyázik Csoportosan élnek Téli álmot alszanak

Csíkos egér

Földikutya Szeme a bőre alatt van. Vak. Világos ezüstszürke feje jellegzetesen lapos Föld alatti járatokban,sík vidéken, főleg Tiszántúlon él

Hörcsög Teste zömök,háta barnássárga,lábai fehérek A hímnek és a nősténynek külön háza van, csak párosodáskor élnek együtt Mogorva természetű üldözőjével harcba száll Ellensége a róka,menyét és a ragadozó madarak

Közönséges hód Európában már igen kevés helyen él Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya sem került elő É-Amerikában meglehetősen gyakori

Ürge Az ürge teljes hossza 30 cm, ebből a 6-7 cm a farka A mély, agyagos talajt kedveli Az állatok csoportosan élnek, de a meleg évszakban minden példány a saját üregében lakik Téli álmot alvó állatok Építményeik hosszúak ,néha 8 m kiterjedésűek

Őz Nálunk a legkisebb ,karcsú testű-lábú szarvasféle Szürkésvörös-sárgásvörös Gidánál a háton pár hónapos korig vörös alapon kerek fehér v. sárgás foltok vannak Tápláléka nedvdús fűfélék,felszedi a makkot

Borz Nem olyan ügyes és mozgékony mint a többi nyestféle Erdős vidéken él, szereti a magányt Maga ásta üregekben tartózkodik Ún. borzvárakat épít a föld alatt

Dámvad Agancs koronája lapátos Színét évszakonként és életkorok szerint változtatja Társaságban él É-Afrikában és Dk-Ázsiában vadon él, hozzánk betelepített faj

Tatár antilop Ázsiai

Vörösbegy Felsőteste olajbarna,torka-begye narancsszínbe hajló rozsdavörös Hozzánk március közepe táján érkezik és szeptemberig marad Fészkét fák,bokrok tövébe rakja Hernyót,rovarokat,csigát eszik

Zerge A kecske távoli rokona, Európa valamennyi magashegységében él Nyáron hóhatár magasságában tartózkodik 2 vagy több hétig is kibírja élelem nélkül Biztos járású, hiszen patái a sziklán való járáshoz alkalmazkodtak

Fogoly 3 paleartikus faja közül hazánkban a közönséges fogoly él Sokat szenved télen a hideg és a táplálék hiány miatt, az emberek és a ragadozó madarak is nagyon üldözik, s csak szaporaságuknak köszönhető, hogy eddig nem pusztultak ki 1941-42-es tél az állomány 85%-át elpusztította Fészkét pillangósvirágú növények közé,rétekre rakja A hím homloka és torka világosbarna begye szürke feketés harántcsíkokkal Az alsótest közepén nagy rozsdabarna fehérrel szegett folt van Alpokban, Kis- Ázsiában él

Poszáta Költöző Hozzánk április végén érkezik szeptember elején távozik Ligetes erdőkben,erdőszélen él Cseresznyét érési időben leeszi

Barkóscinege A kantárrészről indulnak el a hosszabb fekete,barkószerű tollak,melyről a nevét kapta Mocsaras helyen él Rovarokkal,legyekkel táplálkozik Állandó madár, a téli időszakban kóborol

Triturus fajok .kjlkjhlk

Barlangi gőte Vékony,hengeres test Soha nem hagyja el a vizet Testükben nincs pigment Fehér,kissé átlátszó Megőrizte külső kopoltyúit

Foltos szalamandra 15-20cm Fénylő fekete testén sárga pöttyök Domb és hegyvidéki Nedvesebb erdeinkben is ritka Eső után jár táplálék után Eleventojó Aggteleki Nemzeti Park címerállata

Palearktikus faunatartomány Euro-turáni Mediterrán Szibériai Belső-ázsiai Tibeti Kelet-ázsiai faunavidék

Jellemző csoportok és fajok Emlősök Cickányok, vizicickány

Sün Eurázsiai Régebben azt hittük, hogy több faj is tartozik a sünfélék családjába, de csak 1 faj van és egymásnak alfajai. Ormány hosszabb mint az alsó ajka Farokig széles tüskék borítják,,durva szőr fedi Hazánkban mindenhol előfordul Félénk,magányt kedvelő állat Látása gyenge,szaglása kitűnő, hangra érzékenyen reagál Ellenség közelében összegömbölyödik

Pocoknyúl

Havasi nyúl Az európai Szovjetunió északi és észak nyugati részén őshonosak Kisebbek, zömökebbek mint a mezei rokonaik Megismerhetőek arról, hogy télen vakító fehér a bundájuk, kivéve a fülük hegyén található fekete folt Kedvelt életterük az erdők, a tundra és a mocsaras helyek Ellensége róka és a menyétfélék

Üregi nyúl Füle előrehajtva nem éri el az orrhegyét A fül hegye barna,széle fekete Homokos talajú erdőkben,földi lyukakban él Házi nyúl őse

Havasi marmota 22 foguk van Nincs pofazacskó Alpesi növényeket eszik Az emberen kívül kevés ellensége van, de ilyen a sas, róka ,holló Nappali életet élő állatok Alpokban elterjedt

Mezei pocok Háta szürkésbarna,hadoldala fehér Zárt erdők kivételével mindenhol él Tömegekben nagy kártevő

Norvég lemming

Szíriai aranyhörcsög Rendkívüli szaporodóképessége még a tudományos körökben is csodát váltott ki. 1 év alatta egy hímből és három nőstényből álló tenyészetben 150 utódot neveltek fel

Sivatagi róka A legkisebb termetű és legfakóbb bundájú rókafaj Hosszú ideig kibírja víz nélkül Homokba vájt üregben él Gyors mozgású Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15cm is lehet, viszonylag könnyen felismerhető A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek nagyra, hogy asz állat fülein keresztül hőt adjon le. a sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő. A sivatagban viszont éjszaka a forróságot hideg váltja fel,a hidegben pedig a sarki róka sem akarja hűteni magát. Ráadásul a fülkagylóit bunda borítja, mely nehezíti a hőleadást. Fülei tehát az irányhalláshoz kellenek, állatunk ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével kutatja fel zsákmányát

Cibetmacska Afrikai

Menyét Farok egyszínű Házak körül,nádasok körül Hengeres testű Jól úszik Éjjel vadászik

Csíkos hiéna Afrikai

Ichneumon

Hiúz Manapság Ázsiában, Alaszkában, Kanadában és Európában őshonos Aktív ragadozó, magányosan élő állat Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofálisan megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is

Vadmacska Vannak teljesen fekete,de kivilágosodott fakó színűek is Nagyobb erdőkben,,sziklarepedésekben tanyázik Tápláléka kiterjed az egértől az őzig

Pusztai macska

Ázsiai vadló Kis,zömök termetű,nagy fejű Erős lábai vannak Nappal pihen,éjszaka merészkedik elő Érdekessége, hogy kromoszóma száma eltér a házi lóétól,64-gyel szemben 66 Belső mongol síkságban él vad formában

Ázsiai félszamár

Bezoár kecske Kaukázusban, KisÁzsiában legtöbb helyen tenyészik, nem különben Kréta szigetén Gyomrában és belében gyakran található szőrök és epealkatrészekből álló tömör testek, az un. Bezoárkövek, amelynek hajdan gyógyerőt tulajdonítottak

Muflon A hím fejdísze csigaszerűen megcsavarodott szarv,mely állandó A nőstény szarvtalan. Korzikán,Szardínián őshonos Aggtelek, Cserhát

Gyűrűs fóka

Berbermajom Gibraltálon él Természetes körülmények között 20-30as falkában él Elszigetelt hegyvidéken,erdőben él. Gyümölcsöt,virágot eszik

Dugong Tengeri állat Soha nem jön ki a partra. Mellső végtagjukkal tartják egyensúlyba magukat Tengeri hínárral táplálkozik

Madarak Siketfajd

Alpesi hófajd

Túzok A hátulsó ujja hiányzik Legnagyobb testű hazai madár Réteken,kaszálókon gyakori.

Nyílfarkú pusztai tyúk

Vörösnyakú lúd

Szürkegém Vizes területen mindenhol közönséges A halakon kívül rovarokat,békákat fogyaszt Eurázsiai

Fácán Az egész test fő színe a vörösbarna Fénylő szemhéja csupasz és élénkpiros A tojó nem visel díszes tollazatot Nem őshonos madarunk,eredeti hazája Kaukázus Tartózkodási helyei a bokros erdőszélek,nádasok. Vadon élő állománya visszaszorul Európában

Aranyfácán DK-Ázsiai faj

Urali bagoly Kárpátok és az Alpok felől települt be hozzánk

Daru Fejteteje csupasz,fő színe hamuszürke A mérsékelt égöv északi és délkeleti részeiben honos Szabályos V alakban repül nyújtott nyakkal Vonuláskor az Alföldön jelenik meg Tápláléka növényi,állati eredetű

Mandzsu daru

Hőcsik

Csonttollú madár Nevét szárnyának megkeményedett tolláról kapta A csonttollú félék családjának 3 faja van: Japánban, USA-ban, míg nálunk is előforduló faj Eurázsiában

Szirtisas Az összecsukott szárny vége nem ér el a farok végéig Hazánkban ma már nem fészkel Nyáron Hortobágyon is megtalálható

Vadászsólyom Zsákmányának nagy részét a levegőben fogja el Nagy távolságból megtudja különböztetni a tárgyakat Látása kb. háromszor jobb az embernél

Fakókeselyű D-Európában és a Keleti Alpokban él hazánkban is előfordul leginkább a Hortobágyon

Dögkeselyű D-Európában ,Afrikában elterjedt Hazánkban Bugacon észlelték

Saskeselyű D-Európa, Ázsia hegyvidéki részein Németország címermadara

Hüllők Páncélos seltopuzik

Pusztai varánusz

Kaméleon Teste 2 oldalról lapított Bőrük érdes tapintású,színe kedélyállapottól függően változik,ha szükséges színét elrejti Oka a színanyagok vándorlása a bőrben,egyik bőrrétegből a másikba A szemei egymástól függetlenül mozognak A fej mozgatás nélkül körbe tud nézni Életük nagy részét fák ágain töltik Nyelvét messzire, nagy sebességgel tudja kiölteni afrikai

Mocsári teknős Hetven évig is elél Növényevő Tövises cserjéket,kaktuszokat esznek Nincs foga

Lábatlan gyík Erdőkben él Gyűrűzött test Földigilisztát,termeszeket és más rovarokat eszik

Keresztes vipera Hideg helyeken él Egér nagyságú emlősöket,gyíkot fogyaszt Fején kereszt alakú fekete rajzolat sötétlik elevenszülő

Homoki vipera Kis termetű,de veszélyes Dél-európai kígyó Mindegyik viperafaj marása fájdalmas A méreg a vörös vértesteket roncsolja és az izmokat károsítja

Tarajos gőte 13-17cm Hasa sárgáspíros,háta barnás fekete és szemcsés Ősszel a víz közelében,tavasszal és nyáron a vízben él A hím hátát és farkát nász idején taraj díszíti

Halak Pontyfélék A hosszú hátúszóban az első keménysugár fűrészes, a többi lágy Lassú folyóvizekben és állóvízben közönséges Tógazdaságban tervszerűen szaporítják

Kecsegealkatúak Legfeljebb 1-2m Hazánkban csaknem minden folyó fenekén él Kicsi szája nem éri el a fejoldalát Ormány hegyes,hengeres bajuszszálai rojtosak

Lazacfélék Az Északi Jeges-tengert, az Atlanti-óceán északi részét lakja

Csukafélék 4 éves példánya általában 50 cm hosszú Álló és lassan folyó vizekben gyakori Falánk ragadozó→békát,vízimadarat is felfal Az orra kacsacsőrszerűen lapos,éles

Harcsafélék 2-2,5méteresre is megnő Folyókban,tavakban a fenéken húzódik meg Feltűnően lapos és széles fejéről,szája körüli 6 bajuszáról könnyen felismerhető

Csíkhalak

Tokfélék

Óriás viza

Köszönöm a figyelmet