Notogea

Központi része Ausztrália és Új-Guinea Polinézia, Mikronézia, Hawaii-szigetek, Marshall-szigetek, Melanézia, a Bismack-szigetek, Salamon-szigetek, Fidzsi-szigetek, a Szamoa-szigetek, és az Új-Hebridák Új-Zéland Maluku-szigetek, Obimajor-, Seram-, Tanimbar-, Kai- és Aru-szigetek

A Notogea természeti képe: Ausztrália középső és nyugati része: sivatag, félsivatag (régen erdős terület volt). Északi, déli része : szavanna, ill. erdős terület. A szigetek vulkanikus eredetűek: erdősek, sok korallzátony övez.

A Notogea állatvilága: Ázsiától való korai elszigetelődés jellemzi (ezt jól bizonyítják a hiányok). Ősi, primitívebb szervezetű tipusok uralma→ezek adják a fauna alapjellegét. Fajszegénység és alacsony egyedszám jellemző.

Endemizmusok: Alosztály: tojásrakó emlősök (Monotremata) Rend: kloakás emlősök (Prototheria) kevésfogú erszényesek (Diprotodontia) felemásgyíkok (Rhynchocephalia) kazuáridomúak (Megistanes) kivik (Apteryges) egytüdős halak (Monopneumones)

Alrend: rikácsoló madarak (Suboscines) Családok: a fenti csoportok családjain kívül: paradicsommadarak (Paradisea) mézszívok (Meliphagidea) ecsetnyelvű papagájok (Trichoglossidae) bagolypapagájok (Strigopidae) farlábú gyíkok (Pygopodae) stb.

Hiányok: Teljesen hiányoznak: Rovarevők Pikkelyesek Csövesfogúak, vendésizületesek Főemlősök Struccok, nanduk, tinamuk, pusztai tyúkok, pintyek, harkályok, fácánfélék, flamingofélék, keselyűk, seregélyfélék Kaméleonok, viperafélék, farkos kétéltűek, lábatlan kétéltűek, pontyfélék

Igen kevés: Méhlepényes emlős Ragadozó Patások

A Notogea faunaterületei: 1. ausztráliai 2. ausztromaláji v. új- guineai 3. újzélandi 4. polinéziai 5. Hawaii

Ausztráliai faunaterület Ide tartozik: az ausztráliai kontinens, az Arnhem föld és a York-félsziget kivételével Tasmánia és a partközeli szigetek.

Ausztáliai faunaterület Emlősök:legősibb a kacsacsőrű emlős, és a hangyászsün,de az erszényesek jellemzik a területet. koala, wombat, erszényes nyest oposszum, dingó, kétszínű denevér, sárgahasú úszópatkány stb. Madarak: emu, hullámos papagáj, lantmadár, zebrapinty, stb. A mézevő madarak szinte kizárólag itt élnek!

Hüllők: az európaihoz viszonyítva gazdag, mintegy 380 faj él itt Hüllők: az európaihoz viszonyítva gazdag, mintegy 380 faj él itt. Galléros gyík, tüskésgyík, ausztráliai krokodil, kígyónyakú emlős. Kétéltűek: varangyok, levelibékák, kézlábú béka. Halak: halfauna szegényes, de említésre méltó az ausztráliai tüdőshal. Gerinctelenek: ősi alak, őslégcsövesek, maradványrákok, Darwin-termesz.

Jellemző csoportok és fajok kacsacsőrű emlős

Vörös óriás kenguru

Erszényes medve v. koala

Csupaszorrú wombat

Erszényes farkas

Dingó

Hullámos papagáj

Ausztráliai oposszum

Emu

Lantmadár

Homoki lábastyúk

Tüskésgyík

Gallérosgyík

Kígyónyakú teknős

Tüdőshal

Új-guineai (ausztromaláj) faunaterület Súlypontja Új-Guinea szigete Ide tartozik még Ausztráliából az Arnhem-föld és a York félsziget. Valamint a Maluku-szigetek, Obimajor-, Buru-, Seram-, Tanimbar-, Kai-, és Aru-szigetek. Nyugaton érintkezik az Arktogea orientális faunaterületeivel.

Emlősök: emlősfaunája szegényes, hosszúcsőrű hangyászsün, erszényes medve, foltos kuszkusz, óriás egér, maluku-szarvas, babirussza, pápua disznó Viszonylag sok a denevér, repülőkutya és egérféle. Madarak: Jellemző a sok pompás, feltűnő színű faj. paradicsommadarak, sisakos kazuár, lóripapagáj, szigeti ásótyúk Ez a terület a paradicsommadarak igazi hazája, és a lábastyúkok elterjedésének súlypontja. Belül kelet felé szegényedik a madárfauna.

Hüllők: kb. 240 faja él Új-Guineában Gerinctelenek: gazdag a rovarfauna, főleg a bogarak és lepkék. Új-Guinea faunájának feltárásában két magyar kutató ért el kimagasló sikereket: FENICHEL SÁMUEL, BÍRÓ LAJOS

Jellemző csoportok és fajok: Hosszúcsőrű hangyászsün

Kuszkusz

Repülőkutya

Babirussa

Paradicsommadarak

Sisakos kazuár

Újzélandi faunaterület Új-Zéland két szigetét és a körülötte lévő kisebb szigeteket foglalja magába. A dús növényzet ellenére a fauna igen szegény, sok ősi vonást mutat, viszonylag sok az ember által betelepített faj.

Emlősök: a partokon élő fókáktól eltekintve alig van emlős (3 faj mindössze). Madarak: kevés eredeti madárfaj, kivik, bagolypapagáj, moafélék. Hüllők: hiányoznak a kigyók, a gyíkok közül sok a tapadógyík. Nevezetessége a hídasgyík. Kétéltűek: egyetlen őshonos békafaj volt. Gerinctelenek: Ó-pille→a legkezdetlegesebb szervezetű lepke (rágói még megvannak).

Jellemző csoportok és fajok: Kivik

Bagolypapagáj

Hidasgyík

Polinéziai faunaterület Polinézia és Mikronézia szigetvilága, keleten a Marquesas- és Puamotu-szigetektől, nyugaton a Palau- és Mariana-szigetekig. Sok, szétszórt korall és vulkanikus eredetű sziget . Röpképtelen emlősök, hüllők, kétéltűek, és az édesvízi halak szinte teljesen hiányoznak.

Emlősök: számuk feltűnően kicsi, csak a denevérek és a repülőkutyák elég gyakoriak. Erszényesek nincsenek. Egy patás faj él itt a szambár szarvas. Madarak: a madárfauna gazdag, 104 nemük ismeretes, majdnem minden fajuk jó repülő. Leggyakoribbak a galambfélék, a sirályok és a viharmadarak. Jelentős az endemikus fajok száma pl. fogas galamb.

Fogas galamb

Viharmadarak

Hawaii faunaterület A Csendes-óceán közepén lévő, elszigetelt sziget. Állatvilága feltűnően elkülönül a környezetétől. Elszigeteltsége miatt faunája telítetlen (szegény és alacsony egyedszámú) és igen sok az endemizmus.

Emlősök: egy denevérfaj él itt! Madarak: mintegy 110 faj. Említésre méltó a gyapjasmadarak, a fajok között vannak amerikai bevándorlók és ausztráliai rokonságúak. Kétéltűek: mindössze egy faj (Bufo dialophus) él itt. Gerinctelenek: sok a bogár és a csiga fajok száma. Endemikus csiga (achatina) fajok vannak.

Gyapjasmadarak

Achatina fajok

Felhasznált irodalom: Nosek János: Biogeográfia-Állatföldrajz B. Grzimek: Ausztrália különös állatvilága Balázs Dénes: Auszrtália, Óceánia, Antarktisz Földrajzi Enciklopédia: Állatvilág Gruber László: Ausztália, Óceánia és Antarktisz Természeti Földrajza

Köszönöm a figyelmet!