Ragasztó és felületkezelő anyagok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az “sejt gépei” az enzimek
Advertisements

Műanyagok.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011.
A műanyagok.
majdnem diffúzió kontrollált
ENZIMOLÓGIA 2010.
Műanyagok (makromolekuláris kémia)
Óriás molekulák Kémiája és Fizikája
Polimerek.
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
Ragasztás és felületkezelés
Polimerkémia Polikondenzáció dr. Molnárné Hamvas Lívia.
Felületkezelés, felületkezelő anyagok
Faiparban alkalmazott polimerek
Ragasztó és felületkezelő anyagok
Ragasztó és felületkezelő anyagok
Polimerkémia Poliaddíció dr. Molnárné Hamvas Lívia.
Ragasztás, ragasztóanyagok
Ragasztás, ragasztóanyagok
A HIDROGÉN.
KOLLOID OLDATOK.
Az anyagok közötti kötések
BIOKÉMIAI ALAPOK.
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Halogén-tartalmú szerves vegyületek
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
Kémiai reakciók katalízis
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Polimer kémia és -fizika
Cellulóz-acetát lágyítása ε-kaprolaktonnal Katalizátortartalom hatása a lágyításra Készítette: Kiss Elek Zoltán Témavezető: Dr. Pukánszky Béla Konzulens:
A moláris kémiai koncentráció
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem
Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási.
Koaguláció.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
1.Mi az oka az elektroneffektusok kialakulásának? Mikor alakul ki – I effektus? Mondjon egy példát! (4 pont) Az ok elektronegativitásbeli különbségek és.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
Polimerkémia Polimerizáció dr. Molnárné Hamvas Lívia.
Polimerek. Szerves kémia: a szénvegyületek kémiája - kevés atomfajta (C, H, O, N, S, P, Cl, F, stb.) - szerkezeti variációk (milliós nagyságrendben, szervetlen:
A víz A milétoszi iskolához tartozó Thalész a vizet tartotta arkhénak (őselemnek) Katt a képre!
Ne keverjük a polimer és a műanyag fogalmát!
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Kémiai reakciók iránya
Szilikonok.
Szerves vegyipar ágazatai
A faanyag degradációs folyamatai, faanyagvédelem
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
Aromás szénhidrogének
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
Kolloidika, határfelületi jelenségek Szekrényesy: Kolloidika (BME jegyzet) Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai.
1 1 Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret l Bevezetés l Lineáris polimerek  jellemzők  sztöchiometria és móltömeg (x n )  reakciók l Térhálósodás.
Enzimkinetika Komplex biolabor
Kölcsönhatás, oldatok, mólsúlymeghatározás Vázlat
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Ömledékállapot, folyás Vázlat
Polimerizáció Bevezetés Gyökös polimerizáció – elemi lépések
Szervetlen vegyületek
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
A folyadékállapot.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Előadás másolata:

Ragasztó és felületkezelő anyagok Faanyag – polimer kapcsolat Kötőanyagok kémiája dr. Molnárné Hamvas Lívia

Előző témakör Kolloid rendszerek dr. Molnárné Hamvas Lívia Előző témakör Kolloid rendszerek A polimerek makromolekuláris oldatai és diszperzió Reológiai tulajdonságok – viszkozitás, folyási sajátságok Határfelületi sajátságok – peremszög, nedvesítés

A ragasztó kötés kialakulásának lépései dr. Molnárné Hamvas Lívia A ragasztó kötés kialakulásának lépései ragasztó csepp fa-felület felvitel nedvesítés beszivárgás Szétoszlatás – felvitel és szétterülés a felületen Nedvesítés – a ragasztóanyag molekulák adszorpciója a felületi rétegen – Van der Waals kölcsönhatások Beszivárgás – a ragasztóanyag molekulák abszorp-ciója a felületi rétegben – diffúzió

A ragasztó kötés kialakulásának lépései dr. Molnárné Hamvas Lívia A ragasztó kötés kialakulásának lépései Áthelyeződés – felületek közötti hézag kitöltése Nedvesítés – Beszivárgás Megkötődés – a ragasztóanyag molekulák rögzülése állapotuk vagy összetételük megváltozása miatt – a molekulák mozgása gátolt nedvesítés és adszorpció beszivárgás a felszíni rétegbe kötés kialakulása

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők Fafelület - kolloid rendszer kölcsönhatása rost a nedvesedést és a beszivárgást befolyásolja a felület előkészítése, valamint ragasztó-felvevő képessége a nedvesítéshez elegendő anyag felvitele, az optimális cseppméret meghatározása a lakk vagy ragasztó kémiai sajátsága

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők a felület előkészítése – megszabja a nedvesítés mértékét csiszolatlan durva fafelület kétirányban csiszolt fafelület négyszeresen csiszolt fafelület

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők a felület előkészítése – hatással van a felületek illeszkedésére, a diffúziós folyamatokra

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők A nedvesítéshez elegendő anyag felvitele, az optimális cseppméret meghatározása az oldószer és a viszkozitás hatása

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők 10 mm hat 10 mm átmérőjű kör a nyírfa-lemez felületére pMDI gyantát (szerves oldószer) helyeztek 3 körbe, és egyenlő tömegű vizes PF-t másik 3-ra a lemezt szárítószekrényben egy éjszakára 130 °C-on pMDI pMDI PF pMDI PF PF A pMDI könnyen beszivárgott a felületbe. A fenol-formaldehid döntően az eredeti helyen maradt, valószínűleg a felület gyors víz abszorpciója miatt.

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők a polimer kémiai sajátságai – kötések kialakulása Elsőrendű kémiai kötés – kovalens kötés Másodlagos kémiai kölcsönhatások (fizikai kötés) hidrogén-kötés Van der Waals kötés Mechanikai kapcsolat

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők Elsőrendű kémiai kötés – kovalens kötés a ragasztó funkciós csoportjai és a fafelület aktív helyei között jön létre alkohol végcsoport Kialakulhat pl. a PVAc ragasztó és a fafelület cellulóz vagy lignin OH-csoportjai között PVAc OH HOCH2 fafelület kondenzációs reakció PVAc O CH2 H2O fafelület

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők Elsőrendű kémiai kötés – kovalens kötés a ragasztó funkciós csoportjai és a fafelület aktív helyei között jön létre izocianát végcsoport Kialakulhat pl. a pMDI ragasztó és a fafelület cellulóz vagy lignin OH-csoportjai között OH OCN CH2 NCO fafelület addíciós reakció CH2 OCONH uretán NCO

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők Másodlagos kémiai kölcsönhatás – hidrogénkötés gyengébb kapcsolat, mint a kovalens kötések

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők Másodlagos kémiai kölcsönhatás – Van der Waals nagyon gyenge orientációs hatás vagy London féle erők fa OH CH2 CH CO OCH3 PVAc szegmens

A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők dr. Molnárné Hamvas Lívia A fafelület - polimer kapcsolatra ható tényezők Mechanikai kapcsolat – a fizikai és a kémiai kötések kiegészítéseként összenyomott rétegek ragasztó-csepp fa a fafelület mikroszkópikusan egyenetlen amikor teljesen megszilárdul, a lemezek egymáshoz kapcsolódnak a ragasztó nedvesít és behatol a rétegekbe

Wood Adhesives 2005, San Diego dr. Molnárné Hamvas Lívia Wood Adhesives 2005, San Diego

Wood Adhesives 2005, San Diego dr. Molnárné Hamvas Lívia Wood Adhesives 2005, San Diego IR spektrofotometria: a kémiai kötések rezgő-, forgó-, és ollózó mozgási energiájának megfelelő hullámhosszú sugárzást elnyelő funkciós csoportok detektálása

Wood Adhesives 2005, San Diego dr. Molnárné Hamvas Lívia Wood Adhesives 2005, San Diego

Wood Adhesives 2005, San Diego dr. Molnárné Hamvas Lívia Wood Adhesives 2005, San Diego

Wood Adhesives 2005, San Diego dr. Molnárné Hamvas Lívia Wood Adhesives 2005, San Diego

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói Polimerek előállítása kismolekulájú anyagokból polikondenzáció poliaddíció polimerizáció Kész polimerek reakciói szabad funkciós csoportok reakciói bomlási folyamatok

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói Kondenzáció: két molekula egyesülése a főtermék és melléktermék (általában víz) keletkezése közben Polikondenzáció animáció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti össze-kapcsolódása: dimerek, trimerek … oligomerek … polimerek képződése közben

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói A polikondenzációs reakció jellemzői: a reakcióban melléktermék keletkezik a reakció egyensúlyra vezet, az egyensúlyi állandó nagyságától függő átalakulások a reakció lépcsőzetes, a közbülső termékek stabilak

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói polikondenzációs polimerek polisziloxánok, szilikonok (szilanol SI) aminoplasztok (amin + aldehid: UF, MF, UMF) fenoplasztok (fenol + aldehid: PF) poliamidok (amin + sav: PA 66, PPTA kevlar) poliamidok (izocianát + sav: PA) poliészterek (alkohol + sav: PET, PLA, alkid, gliptál) polikarbonátok (fenol + foszgén: PC) epoxi-poliéter (fenol + epiklórhidrin: EP)

Polikondenzációs folyamatok felosztása dr. Molnárné Hamvas Lívia Polikondenzációs folyamatok felosztása a monomerek jellege alapján homo-polikondenzáció: azonos monomerek reagálnak, több funkciós csoport politejsav (PLA) polisziloxán (SI) poliamid (PA) hetero-polikondenzáció: két különböző monomer reagál, eltérő funkciós csoportokkal UF, MF, UMF, PF PET, PA66

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói Polikondenzációs folyamatok poliészter képződés

Polikondenzációs folyamatok felosztása dr. Molnárné Hamvas Lívia Polikondenzációs folyamatok felosztása a monomerek funkcionalitása alapján lineáris polimerek - bifunkciós monomerek reakciójából – termoplasztikus sajátságok poliészterek (PET, PLA) polisziloxánok (SI) fenoplaszt – novolak (PF) térhálós polimerek - kettőnél több funkciós csoporttal rendelkező monomerek kapcsolódásával – hőre keményedő aminoplasztok (UF, MF, UMF), fenoplaszt – rezol (PF)

Polikondenzációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polikondenzációs folyamatok egyensúlyi folyamat A B C D az egyensúlyi állandó nagysága alapján K = 4 … 10 a polimer csak a melléktermék eltávolításával nyerhető ki (pl. poliészter) K = 103 … 105 a reakció a melléktermék jelenlétében is teljessé válik (pl. UF) K = ∞ a reakció nem egyensúlyi, hanem egyirányú (pl. PC)

Polikondenzációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polikondenzációs folyamatok egyensúlyi folyamat az egyensúly – és reakciósebesség – befolyásolása a Le Chatelier elv alapján: a monomerek mólarányával a kiindulási anyagok koncentrációjával a közeg pH-jának és a reakció hőmérsékletének megválasztásával

Polikondenzációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polikondenzációs folyamatok a reakciók sebessége kinetikai paraméterektől és diffúziós folyamatoktól függ – minél nagyobb (térhálósabb) a polimer annál nagyobb hatású a polimerizációs fok – időbeli változása a funkciós csoportok reakciókészsége független a lánc hosszától P = k  t  co + 1 a polimerizációs fok lineárisan változik

Polimerizációs fok lépcsőzetes reakcióban dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs fok lépcsőzetes reakcióban nincs reakció, mind monomer 25% monomer elreagált 50% monomer elreagált 75 % monomer elreagált Mn 8*1 + 4*2 8 + 4 = 1.33 1 2 4 Mw 8*12 + 4*22 8*1 + 4*2 = 1.5 1 2.63 5.88 P 1 1.13 1.32 1.47

dr. Molnárné Hamvas Lívia Polikondenzáció

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói Addíció: két molekula egyesülése egyetlen főtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek … oligomerek … polimerek képződése közben

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói A poliaddíciós reakció jellemzői: a reakcióban melléktermék nem keletkezik a polimer összetétele megegyezik a kiindulási polimerek összetételével nem egyensúlyi folyamat a termék mellett nincs szabad monomer lépcsős mechanizmusú reakció, közel azonos aktiválási energiájú lépésekkel a reakcióidő függvényében a polimer moláris tömege fokozatosan növekszik

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói poliaddíciós polimerek poliuretánok (izocianát + alkohol: PUR), polikarbamidok (izocianát + amin: PUK) epoxigyanta (epoxi-poliéter + fenol: EP) epoxigyanta (epoxi-poliéter + amin: EP)

Poliaddíciós folyamatok felosztása dr. Molnárné Hamvas Lívia Poliaddíciós folyamatok felosztása a monomerek jellege alapján homo-poliaddíció: azonos monomerek reagálnak poliizocianurát (PCUR) 1-nylon hetero-poliaddíció: két különböző monomer reagál, addíció telítetlen kötésre poliuretán (PUR) epoxigyanta (EP)

Poliaddíciós folyamatok felosztása dr. Molnárné Hamvas Lívia Poliaddíciós folyamatok felosztása a monomerek funkcionalitása alapján lineáris polimerek - bifunkciós monomerek reakciójából poliuretánok (PUR) térhálós polimerek - kettőnél több funkciós csoporttal rendelkező monomerek kapcsolódásával poliizocianurát (PCUR)

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói Poliaddíciós folyamatok poliuretán képződés

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói Addíció: két molekula egyesülése egyetlen főtermék keletkezése közben Polimerizáció animáció kettős, vagy hármas kötést tartalmazó monomerek összekapcsolódása láncreakcióban polimerek képződése közben

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói A polimerizációs reakció jellemzői: a reakcióban melléktermék nem keletkezik a polimer összetétele megegyezik a kiindulási polimerek összetételével láncreakció mechanizmusú folyamat az aktiváló ágens szabad gyök, kation vagy anion mellékfolyamatként láncátadás, elágazás mehet végbe

Polimerek kémiai reakciói dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerek kémiai reakciói polimerizációs polimerek polietilén (PE), polipropilén (PPE), teflon (PTFE) poli(vinil-klorid) (PVC), poli(vinil-acetát) (PVAc) polisztirol (PS) poliakrilátok (PAE, PMMA), cianoakrilátok akrilnitril-butadién-sztirol terpolimer (ABS)

Polimerizációs polimerek dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs polimerek

Polimerizációs polimerek dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs polimerek

Polimerizációs folyamatok felosztása dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok felosztása a monomerek jellege alapján homo-polimerizáció: azonos monomerek reagálnak polietilén (PE) poli(vinil-klorid) (PVC) poli(vinil-acetát) (PVAc) teflon (PTFE) hetero-polimerizáció: két vagy három különböző, telítetlen kötésű monomer reagál - kopolimerizáció akrilnitril-sztirol (SAN) akrilnitril-butadién-sztirol (ABS)

Polimerizációs folyamatok felosztása dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok felosztása mindkét monomer azonos sebességgel reagál önmagával és egymással vinilidénklorid-metakrilát a monomerek csak a másik monomerrel reagálnak maleinsav-sztilbén mindkét monomer inkább önmagával polimerek keveréke

Polimerizációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok Láncreakció Láncindítás (iniciálás): az aktív centrumok létrehozása

Polimerizációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok Láncreakció Láncindítás (iniciálás): az aktív centrumok létrehozása Láncnövekedés: az aktív centrumok monomerekkel történő, egymás utáni reakciója, gyors monomer addíció

Polimerizációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok

Polimerizációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok Láncreakció Láncindítás (iniciálás): az aktív centrumok létrehozása Láncnövekedés: az aktív centrumok monomerekkel történő, egymás utáni reakciója, gyors monomer addíció Lánczáródás (dezaktiválás): a láncnövekedés megállása, az aktív centrumok megszűnése

Polimerizációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok

Polimerizációs folyamatok dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs folyamatok Láncreakció Láncindítás (iniciálás): az aktív centrumok létrehozása Láncnövekedés: az aktív centrumok monomerekkel történő, egymás utáni reakciója, gyors monomer addíció Lánczáródás (dezaktiválás): a láncnövekedés megállása, az aktív centrumok megszűnése Reakció sebesség arányos az iniciátor koncentráció négyzetgyökével és a monomer koncentrációjával

Polimerizációs fok láncreakcióban dr. Molnárné Hamvas Lívia Polimerizációs fok láncreakcióban nincs reakció, mind monomer 25% monomer elreagált 50% monomer elreagált 75% monomer elreagált Mn 11*1 + 1*5 11 + 1 = 1.33 1 2 4 Mw 11*12 + 1*52 11*1 + 1*5 = 2.25 1 5.5 10.75 P 1 1.68 2.75 2.69

Láncreakció Lépcsőzetes reakció dr. Molnárné Hamvas Lívia Láncreakció a növekedési szakaszban csak monomer kapcsolódhat a lánchoz a monomer koncentrációja folya-matosan csökken a polimerizáció során azonnal nagy moláris tömegű polimer képződik, a moláris tömeg gyakorlatilag nem változik a reakció során a reakcióidővel nő a kitermelés, de a moláris tömeg alig változik a reakcióelegy csak monomert, polimert és kb. 10-8 % növekvő láncot tartalmaz Lépcsőzetes reakció bármelyik két molekula reagálhat egymással a monomer korán elfogy a reakció-elegyből; ha a polimerizációs fok 10, monomer már csak 1% a polimer moláris tömege folyama-tosan nő a reakció alatt; nagy moláris tömeg eléréséhez hosszú reakcióidő kell a különböző moláris tömegű kom-ponensek eloszlása bármely idő-pillanatban kiszámítható

Moláris tömeg és reakció típusok dr. Molnárné Hamvas Lívia Moláris tömeg és reakció típusok 15 Mw polimerizáció 10 kondenzáció és addíció Mw moláris tömeg 5 Mn polimer képződés 1 25 50 75 100 elreagált monomer (%)

dr. Molnárné Hamvas Lívia Következő témakör Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz módosítása PVAc átalakítása A polimerek előállításának folyamatai polikondenzáció - karbamid-formaldehid (UF) - melamin-formaldehid (MF) - karbamid-melamin-formaldehid (UMF)