Az adórendszerek és az adóigazgatás fejlődésének tendenciái az OECD országokban, és az ezzel kapcsolatos hazai teendők (2005)

Vázlat  I. Adatok a fejlődés tendenciáiról  II. Adóreformok  III. Problémák és változások  IV. Következtetések

I. Adatok a fejlődés tendenciáiról  adóteher: OECD országokban az összes adó + tb-járulék a GDP %-ában 1965-ben 25,8%, 2003-ban 36,3%  egyre kisebb mértékben növekedett  adószerkezet:  megoszlás: jövedelemadók, termékadók, tb- járulék – 31% (EU 19-ben)  GDP-hez viszonyítva: adóterhek növekedését a munkát terhelő adók idézték elő (16%  22%)

I. Adatok a fejlődés tendenciáiról  közgazdasági értékelés (mely tényezőkre terhelődik az adó, mi ennek a tendenciája)  EU elemzése: munkavállalói jövedelemre eső adóteher a teljes munkaköltségre vetítve 36% (nagy szóródással, stagnálás), tőkejövedelemre vetített teljes adóteher 29% (folyamatosan nőtt), fogyasztás adóterhe 23% (némileg növekedett)  bér-ék: munkavállalói munkaerőköltség (bér, juttatások, tb-járulék) %-ában kifejezett adóteher

I. Adatok a fejlődés tendenciáiról  versenyképesség: az adózás nem játszik döntő szerepet egy ország versenyképességében; az adóráta, bérkvóta, bér-ék közti kapcsolat nem szoros  a közpolitika általában ezekkel érvel; az adókulcsok önmagukban félrevezetőek lehetnek, társasági adó kulcsa keveset árul el az effektív adóteherről  központi és helyi adó: helyi önkormányzati kiadások GDP-hez viszonyított aránya alacsony (10%), főleg a rendszerváltó országokban

I. Adatok a fejlődés tendenciáiról  adóigazgatási tendenciák: nincs hosszú távra és sok országra kiterjedő összehasonlítás  OECD elemzésének megállapításai: eltérő ható- és jogkörök, kivetéses eljárás vagy önbevallás, önálló vagy a pénzügymin. része, adónemek, adóalanyok vagy funkciók szerinti szerveződés  Hőgye Mihály tanulmányának megállapításai: adóigazgatás stratégiája az eredményesség növelése, önadózás alkalmazása, költséghatékonyság, indokolható központosítás, adóhivatalok méretére nézve nincs optimális szabály

II. Adóreformok  permanens adóreformok okai: választók igénye (politikusok is gerjesztik választási programjukkal), korábbi reformok elhibázottak (nem várt mellékhatások), társadalmi-gazdasági körülmények változnak  II. vh utáni reformok oka: magas adószint, adórendszer bonyolultsága, szélesedő adóelkerülés és adócsalás, méltányossági, hatékonysági bírálatok, globalizáció kihívásai, neoliberális államfelfogás erősödése

II. Adóreformok  egyértelmű tendenciák és lépések: áfa, tb szélesítése, szja határadókulcsának, ta- kulcsnak mérséklése, progresszív adósávok csökkentése, forrásadózás erősítése, adóalap- szélesítés, fogyasztás adóterhének növelése, reformokat nem kötik össze a kiadások csökkentésével  kudarcok: adócsökkentés növekedésre és megtakarításokra gyakorolt hatása elmarad a várakozásoktól, munkanélküliség nőtt, adórendszerek bonyolultabbá váltak, adórendszerek globalizációhoz igazítása még részleges

III. Problémák és változások  társadalmi változások: megszabják az adópolitika kereteit, de nincs egyértelmű megfelelés (érdekviszonyok)  állami prioritások: verseny, humán tőke, hatékonyság, EU-infrastruktúra  adóreform irányzatok: választási adópolitika, kiadások szerkezeti átalakítása, adóemelés csak rejtve, nincs adócsökkentés

III. Problémák és változások  adóteher és versenyképesség: adóteher csökkentésének iránya a tőke- és üzleti jövedelem adóterhének mérséklése (ok: tőke mobilitása), bérterhek csökkentése (ok: munkanélküliség)  adóharmonizáció: EU-n belül forgalmi adók harmonizációja, közvetlen adóknál nincs, csak iterációs jellegű kölcsönös alkalmazkodási folyamat

III. Problémák és változások  önkormányzati adók: kívánatos lenne helyi koncentráltabb önkormányzati rendszer, alkotmányos garancia az évenkénti önkényes változtatásokkal szemben, átengedett adók mint „saját források”  további kihívások: egykulcsos szja (alacsony v magas), öko-adó (energia, közlekedés, szennyezés), vállalati adózás és a nemzetközi működő tőke áramlása, kedvezmények (nem áttekinthető rendszer )

IV. Következtetések  adóelmélet nem elegendő az adótervezéshez  közösségi döntések elmélete érvényesül  adóreformok permanensek, időzítésük választási ciklusoknak megfelelően, programok túl nagyot akarnak  intézmények működésének racionalizálása, szolgáltatások kiszervezése  adópolitikában hosszú távú tudatosság ritkán érvényesül

IV. Következtetések – Mo.  rajnai és mediterrán országokéhoz hasonló jellemzők  fogyasztás megfelelő adóztatása  alsó-középjövedelemmel rendelkező munkavállalókra nehezedő magas bér-ék  önkormányzati finanszírozás átértékelésre szorul  várható: adóteher csökkentése, társadalompolitikai szerepvállalás csökkentése, adózás semlegességének erősítése, kedvezmények, mentességek szűkítése, egységes tőkejövedelem-adóztatás, foglalkoztatás elősegítésének prioritása

Köszönöm a figyelmet!