Bevezetés a térinformatikába (GIS) Házi feladat Keresse meg a Google Earth segítségével a horoszkópjának megfelelő csillagjegyet az égbolton, és küldje el az összetevő csillagok neveit vagy a kép linkjét e-mailben! Figyelem! Előbb a csillagjegy latin nevét találja meg, mert keresni csak azzal lehet!

Az objektum tulajdonságai (két, egymástól különböző objektum nem rendelkezhet azonos tulajdonságokkal) Osztály (pl. út, épület, stb.) Geometria Attribútumok Kapcsolatok Minőség

Geometriai adatok modellezése 0-D: pont, entitáspont, címkepont, felületpont, csúcs 1-D: szakasz, törtvonal, ív, él, irányított él, lánc, gyűrű 2-D: terület, belső terület, poligon, képelem, rácscella természetes objektumokra: fraktál-geometria

A vektoradatok topológiai modellje Topológia: a leképezés során nem változó tulajdonságokat írja le Tartalmazza a poligonok, az élek és a csomópontok összefüggését Tartalmazza a csomópontok koordinátáját Ez egy vektormodell

Modellobjektum lehet… Létező tárgy (pl. vezeték) Önkényesen definiált (pl. művelési ág) Esemény (pl. földrengés, csőtörés) Időben változó (pl. ózonlyuk) Valóságban nem létező (pl. szintvonal)

Az adatnyerés lépései előkészítés (eszközök, adatforrások ellenőrzése) adatnyerés (a tulajdonképpeni adatbevitel) szerkesztés (javítás, az objektumok és a topológia definíciója)

Az adatnyerés módja függ az objektum jellegétől a GIS típusától (raszter, vektor, hibrid) az adatforrásoktól (térkép, légifelvétel, GPS mérések, geodéziai munkaállomás) az alkalmazási területtől az adatsűrűségtől (aggregációs szint)

Az elsődleges (közvetlenül az objektum megfigyeléséből származó) adatnyerés formái földi geodéziai mérések (derékszögű koordinátamérés, magasságmérés, poláris koordinátamérés, tahimetria - vektoradatok) mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás (GPS - vektoradatok) fotogrammetria (fényképek alapján, vektor és raszter-adatok) távérzékelés (űrfelvétel – raszter-adatok)

A másodlagos adatnyerés formái meglevő térképek manuális digitalizálása (vektoradatok) meglevő térképek szkennelése (raszter-adatok) digitális adatállományok átvétele

Az adatok minősége kihat a döntésekre, jogi következményekkel járhat az adatnyerés költsége a minőséggel exponenciálisan nő az előírt minőség függ az igényektől, a költségektől, a megvalósíthatóságtól, a rendelkezésre álló időtől

Az adatbázisok lehetséges hibaforrásai elsődleges adatnyerés esetén: műszerhiba, mérési hiba, mérési körülmények másodlagos adatnyerés: térképhiba, műveleti hiba az adatnyerés óta megváltozott a valóság adatbeviteli hiba: személyi és műszerhiba digitalizáláskor, begépeléskor adattárolási hiba: rossz tárolási forma, hibás tároló adatkezelési és adatelemzési hiba: transzformáció, interpoláció adatközlési hiba: hibás periféria módszerhiba: elégtelen sűrűség, rosszul definiált objektumok, osztályok

Eljárások az adatok pótlására, javítására beszúrás, módosítás, törlés másolás eltolás, elforgatás vonalak megszakítása vonalak egyesítése

Az adatbázis-kezelők szolgáltatásai strukturált, szabványos adattárolás az adatok között komplex kapcsolatok is kialakíthatók egyszerű használat összekapcsolhatók a különböző forrású adatok ellenőrizhető az adatbevitel nyilvántartható az adatforrás független a felhasználói programoktól, fejlesztő nyelvektől kezeli a felhasználói jogosultságot, hozzáférést konkurens (párhuzamos) hozzáférés az erőforrások konfigurálhatók szabványos felhasználói, lekérdező felületek adatvédelem, titkosság redundancia-mentes tárolás adatbázis-konzisztencia kapcsolattartás külső rendszerekkel hibakezelés, javítás

Az adatbázis-kezelők hátrányai használata speciális szakértelmet kíván relatíve drága a hagyományos bizonylatolást el kell vetni új adminisztrációs rendszert kell kialakítani nagyobb az adatlopás veszélye a lehetséges adatvesztések miatt archiválni kell

Az adatbázisok strukturális modelljei A tárolás helyigénye és a visszakeresés időigénye fordítottan arányos! hierarchikus modell: faszerkezet, gyorsan kezelni csak egy irányban lehet hálózatos modell: rugalmas, de nagy indexfile-t igényel relációs modell: alapja egy kétdimenziós táblázat, a keresés gyorsításához indextáblát használ, az oszlopoknak azonosítója van

Relációs adatbázis-kezelés SQL nyelven adatleíró utasítások (Create, Drop, Alter) adatkezelő utasítások (Select, Delete, Update, Insert) vezérlő utasítások (Grant, Lock, Commt, Rollback, Revoke) egyéb utasítások

Térkép-generalizálás: egyszerűsítés adatmódosítással a vonalak, poligonok pontszámának csökkentése poligonok összevonása térképszelvények illesztése

Térképabsztrakció: új adatok levezetése poligonok centroidjainak meghatározása Thiessen poligonok meghatározása Izovonalak meghatározása Poligonok újraosztályozása Vektor-raszter konverzió

A Föld elméleti alakjának változása az időben Lapos tányér, vagy sík Gömb (ókor-) Ellipszoid (felvilágosodás-) Geoid (1872- a középtengerszinthez kötött geopotenciál-szintfelület)

Vonatkoztatási rendszerek a geometriai adatok megadásához vonatkoztatási rendszerek a Föld idealizált alakjából (gömb, forgási ellipszoid, geoid) indulnak ki kisebb területen a felszín síkkal helyettesíthető nagyobb területen nem hanyagolható el a Föld görbülete, ekkor a gömbről vagy ellipszoidról síkra vetítünk (Gauss-Krüger vagy Mercator rendszerbe) a fotogrammetria eleve síkkoordinátákat szolgáltat a GPS műholdas helymeghatározó rendszer geocentrikus koordinátákat szolgáltat Egy rendszeren belül csak egyfajta vonatkoztatási rendszert használjunk – ez megköveteli a pontok transzformálását a különböző rendszerek között (hasonlósági transzformáció)

Magyarországon használt vonatkoztatási rendszerek Globálisan A GPS-hez kötődő 1984WGS84 geocentrikus Gauss-Krüger (érintőhengerekre vetítés a Kraszovszkij féle ellipszoidról) - szögtartó UTM (metszőhengerekre vetítés a Hayford féle ellipszoidról) - szögtartó Lokálisan EOV (IUGG/67 ellipszoidhoz simuló Gauss gömbről vetítés hengerre) – hossztorzulása -7 cm/km – 26 cm/km

Diszkrét vonatkoztatási rendszerek Postai irányítószámok Utcanév és házszám Helyrajzi szám Statisztikai egység (pl. háztömb) Hálózat (pl. B8 egy várostérképen)