Pályázat és projekt menedzsment Schiberna Endre

Az európai integráció Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl. Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok) 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer gondolata „Páneurópai Mozgalom” A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció bukása. A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az együttműködések tartósságára

Az európai integráció II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon meggyengült helyzetén: –POLITIKAI –GAZDASÁGI –KATONAI Nyilvánvaló az együttműködési kényszer Együttműködés lehetséges módjai: –kormányközi –nemzetek feletti intézményrendszer

Az európai integráció POLITIKAI: –egységes fellépés a nemzetközi politikában GAZDASÁGI: –Egyesült Államok dominanciája –Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések területén –A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a húzóágazatok számára KATONAI: –Szovjet fenyegetés

Együttműködés vs. Integráció Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre Integráció: –nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező szervezetbe tagozódás –elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus –felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

Kereskedelmi integrációs fokozatok Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika Vámunió: közös kereskedelempolitika Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon áramolhat

Kereskedelmi integrációs fokozatok Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes korlátot: –fizikai (határellenőrzések) –pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.) –technikai (szabványok és egyéb előírások)

Gazdasági unió Kereskedelmi integráció –fokozatai lásd fent –egységes piac Monetáris integráció –monetáris együttműködés, árfolyamrendszer –monetáris unió: közös valuta és központi jegybank Gazdaságpolitikai integráció: –agrárpolitika –iparpolitika –versenypolitika

Politikai és Katonai integráció Politikai unió: –közös törvényhozás –közös kormányzás –közös külpolitika –közös belpolitika és igazságügy –állampolgárság Katonai unió: –egységes irányítású közös hadsereg

Az európai integráció POLITIKAIGAZDASÁGIKATONAI OEEC később: OECD feladata: Marshall segély elosztása Európa Tanács feladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése NATO feladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása KGSTVarsói SzerződésSzovjet befolyás Regionális kormányközi szervezet USA központú katonai szövetség (független) gazdasági integráció

Az európai integráció Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni Németország megfékezésére Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a korábbi virágzó ipart Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági együttműködés lesz meghatározó

Schuman-Monnet terv Az integrációt fokozatos lépésekben képzelték el Egységes irányítás alá akarták vonni a francia vasérc és a német szén kitermelését –Ezzel el lehet kerülni az önálló háborús készülődéseket –Jelentős volt a hiány szénből és acélból, amely a készletek hatékony felhasználását koordinálni kellett Biztonságpolitikai motivációra épülő, gazdasági célokat kitűző integrációs szervezet jön létre EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (ESZA)

ESZA Franciaország-NSZK tengely Csatlakozik: –az integrációpárti Benelux államok, –az elszigeteltségéből kitörni akaró Olaszország Szupranacionális intézmények: –Főhatóság (nem nemzeti érdeket képvisel) –Tanács (szakminiszterek, jogalkotás, Főhatóság ellenőrzése) –Közgyűlés (tagállamok parlamenti delegáltjai, konzultatív funkció) –Bíróság (vitás jogi kérdések rendezése)

Integráció elmélyülése Az ESZA sikere alapján politikai integrációt is elindítják az Európai Védelmi Szövetség tervével, amely közös hadsereg létrehozására irányul, de ez elbukik, ezért a gazdasági integráció kiterjesztése lett a cél Spaak jelentés alapján jön létre a Római Szerződés, amely létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget Ezek mellett párhuzamosan létrejön az EFTA Nagy-Britannia vezetésével

EGK Intézményrendszerének alapja az ESZAK Bizottság (Főhatóság helyett) gyengébb Tanács (kormányképviseleti szerv) erősebb hatáskör Közgyűlés korlátozott ellenőrzési jogkörök Bíróság Az ESZA, EGK és Euratom Közgyűlése és Bírósága közös volt, a többi szervei minden szervezetnek elkülönültek

EGK vs. EFTA EFTA –szabad kereskedelem megteremtése a vámok eltörlésével –kormányközi együttműködés EGK: –szabad kereskedelem –integrációs intézményrendszer –közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika –jogharmonizáció

Fejlődés ESZAK 1951 EGK és Euratom 1957 EGK vámok és mennyiségi korlátok lebontása csak ipari termékekre vonatkozott, de ez megtörtént 1968-ra Közös Agrárpolitika egységesítette az agrárprotekcionizmust, amely tagállamok közötti jövedelem átcsoportosítással járt (igazi integrációs lépés) 1962

Fejlődés Nagy-Britannia többször be akart lépni a 60-as években, de De Gaulle megakadályozta az USA befolyásától való félelem miatt 1965: Egyesülési Szerződés, amely az EGK, ESZA és Euratom jogalanyiságát megtartotta, de intézményeit összevonta. Innentől e három közösséget Európai Közösségeknek hívják 1973: De Gaulle távozása után Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakoznak A bővítést követően az USA versenytárs lesz

Fejlődés 1974-től rendszeres állami vezetői egyeztetések, amelyek fóruma az Európai Tanács (a Tanács továbbra is működik) 1979 Európai Monetáris Rendszer: –árfolyam mechanizmus –ECU –Európai Monetáris Együttműködési Alap 1981: Görögország 1986: Spanyolország és Portugália

Integráció újabb szakasza A kezdeti sikerek után a 70-es években elhúzódó olajválság alakult ki és belső feszültségek keletkeztek. Integráció megtorpant: –tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak, kereskedelem visszaesett –Nagy-Britannia nettó befizetéseinek csökkentéséért harcolt A nemzetállamok a konjunkturális időszakokban ösztönzik az integrációt, dekonjunktúrában pedig ellenzik

Kereskedelmi egységesülés 1985: Delors terv kitűzi az egységes belső piac létrehozását 1986: Egységes Európai Okmány 1992-re tűzi ki célul az egységes piac létrehozását –jogharmonizációs folyamat 300 közösségi irányelv mentén, amely jelentősen megnöveli a közösségi jog terjedelmét

A kereskedelmen túli egységesülés Egyértelmű gazdaságfejlesztési kérdések –adott a deregulált kereskedelem, közös piac –gazdaságpolitikai integráció mélyítése –monetáris unió megteremtése Politikai integráció bizonytalan: –világpolitikában: „gazdasági óriás, politikai törpe” állapot megszüntetése –belpolitikában: határok átjárhatósága miatti biztonsági problémák (bevándorlás és terrorizmus) ellen közösen lehet csak fellépni

Maastricht-i szerződés 1992: Maastricht-i szerződés, amely az európai integrációt Európai Uniónak nevezi, ez azonban nem önálló jogi személy, hanem az integráció megnevezése Monetáris unió: –1999-re tűzi ki a monetáris unió megvalósítását Politikai unió: –uniós polgárság –közös kül- és biztonságpolitika –közös bel- és igazságügy –intézmények hatáskörének kiszélesítése –többségi döntéshozás egyhangú döntéshozással szembeni kibővítése

Újabb állomás 1990-es évek eleji recesszió politikai változások keleten EGK és EFTA együttműködésével létrejön az Európai Gazdasági Térség, lényegében az EGK szabályait majdnem minden EFTA ország átveszi az agrárpolitikát kivéve 1995: Ausztria, Finnország, Svédország átlépnek EFTA-ból EGK-ba, de az EGT nem szűnik meg (Norvágia, Izland, Lichtenstein, EGK)

A nagy bővülés előtt A Maastricht-i Szerződés ambiciózus célokat tűzött ki, különösen a tagállamok számára mindig nehezebben elfogadható politikai integrálódás miatt. Az 1990-es évek elején a keleti politikai fordulat valószínűsítette, hogy a volt szovjet befolyású országok csatlakozni akarnak, amely a létszámot jelentősen megnöveli. A nagy létszám mellett az intézményi működés és a döntéshozatali mechanizmusok átdolgozására volna szükség.

Reformigények 1996: Amszeterdami Szerződés –előrelépés a belügyek és a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre történő emelésével –bővül a Parlament döntési joga Megoldatlanul hagyja viszont a legfontosabb és legnehezebb kérdéseket: –Tanácsban hozandó egyhangú döntések körének minimalizálását a többségi döntések javára –Tanács szavazatainak újrasúlyozása –Bizottság méretének meghatározása

Bővítés felé 1990-es évek közepére 13 ország jelezte csatlakozási szándékát 1999 Berlin: Agenda 2000, amely az EU költségvetési és reformcsomagja, amely arra hivatott, hogy kezelje a várhatóan belépő új tagországok miatt felboruló költségvetést 2000: Nizzai Szerződés, amely nem az integrációt mélyítette, hanem az intézményi rendszert reformálta meg annak érdekében, hogy a bővített EU működőképes legyen

27 tagú EU 2004: 10 ország csatlakozott 2007: Románia és Bulgária

nem tag