A POZITÍV GONDOLKODÁS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI Cs. Konczos 1, J. Lepes 2, Zs. Szakaly 1, J. Bognar 3, H. Dancs 4 1 Apáczai Csere János Faculty of the University of West-Hungary, Győr 1 Apáczai Csere János Faculty of the University of West-Hungary, Győr 2 Hungarian Language Teacher Training Faculty, Szabadka 2 Hungarian Language Teacher Training Faculty, Szabadka 3 Semmelweis University – Faculty of Physical Education and Sport, Budapest 3 Semmelweis University – Faculty of Physical Education and Sport, Budapest 4 University of West-Hungary – Savaria University Center, Szombathely 4 University of West-Hungary – Savaria University Center, Szombathely

A téma szakirodalmi bevezetése  Rekreációs sporttevékenység, életminőség javító hatás életminőség javító hatás kis erőforrásigény. kis erőforrásigény.  Hatékony prevenciós eszköz. (Vuori, 1998, Haapanen-Niemi és mtsai, 1999, Pescatello és mtsai, 2002, Tammelin és mtsai, 2003, McKechine és Mosca 2003, Kriska 2003, Zhang és mtsai 2004, Martos, Gábor, 2004).

A téma szakirodalmi bevezetése  Fontos a pszichoszociális tényezők vizsgálata, befolyásoló hatása a sporttolás elkezdésére és fenntartására, befolyásoló hatása a sporttolás elkezdésére és fenntartására, az egészséges és a diszfunkcióval küzdők körében. az egészséges és a diszfunkcióval küzdők körében. (Ádány, 2003, Kopp és Kovács 2006)

A téma szakirodalmi bevezetése  A rendszeres fizikai aktivitás: javítja az egészségi állapotot és az életminőséget, javítja az egészségi állapotot és az életminőséget, növeli a pszichológiai jólétet, növeli a pszichológiai jólétet, pozitív hatással van az önértékelésre s az önbizalomra, pozitív hatással van az önértékelésre s az önbizalomra, szorongáscsökkentő hatású, szorongáscsökkentő hatású, javítja a hangulatot és a stresszel való megküzdés kapacitását. javítja a hangulatot és a stresszel való megküzdés kapacitását. (Dubbert, 2002, Page et al, 2004, Berg, König, 2004 Jeschke, Zeilberger, 2004)

A téma szakirodalmi bevezetése  Kollégista lányok köre (n=3940),  főiskola előtti és a gimnázium alatti fizikai aktivitás hatása,  a főiskola utáni évek (10 év): a depresszió előfordulására vonatkozóan negatív irányú összefüggést találtak a fizikai aktivitás és az orvos által diagnosztizált klinikai depresszió előfordulási valószínűsége között (Wyshak, 2001). a depresszió előfordulására vonatkozóan negatív irányú összefüggést találtak a fizikai aktivitás és az orvos által diagnosztizált klinikai depresszió előfordulási valószínűsége között (Wyshak, 2001).

Anyag és módszer  A minta: egy egyetemista csoport, 130 női nappali tagozatos hallgató (n=130). Rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk az évfolyam kiválasztásában és a beiratkozás évének a meghatározásában, a hallgatók kiválasztása véletlenszerűen történt. Rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk az évfolyam kiválasztásában és a beiratkozás évének a meghatározásában, a hallgatók kiválasztása véletlenszerűen történt.  Módszer: kétféle adatfelvételt végeztünk, egy keresztmetszeti attitűd vizsgálat kérdőív segítségével és egy keresztmetszeti attitűd vizsgálat kérdőív segítségével és egy követéses (panelvizsgálat) fizikai paramétereket becslő vizsgálat négyszeri megismétlésével. egy követéses (panelvizsgálat) fizikai paramétereket becslő vizsgálat négyszeri megismétlésével. A tesztelések során arra törekedtünk, hogy a két eltérő jellegű adatfelvételi módszerből előálló eredményeket szintetizáljunk, illetve oksági kapcsolatokat keressünk közöttük.A tesztelések során arra törekedtünk, hogy a két eltérő jellegű adatfelvételi módszerből előálló eredményeket szintetizáljunk, illetve oksági kapcsolatokat keressünk közöttük.

Az alkalmazott módszerek  Feltáró módszerként egy közösen (Utah állambeli Brigham Young University, USA és a NYME ATFK Testnevelés Tanszéke Magyarország) kidolgozott kérdőív, az egészséggel, a viselkedéssel, a szabadidő eltöltésével, az egészségre káros szokásokkal kapcsolatos kérdéskörökkel, az egészséggel, a viselkedéssel, a szabadidő eltöltésével, az egészségre káros szokásokkal kapcsolatos kérdéskörökkel, amely zárt végű kérdéseket, skálákat tartalmaz. amely zárt végű kérdéseket, skálákat tartalmaz. A következő területekre kérdez rá: önértékelés (magabiztosság, félénkség), jövőkép (remény, reménytelenség), káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol), fizikai aktivitás (rendszeresség, mennyiség). A következő területekre kérdez rá: önértékelés (magabiztosság, félénkség), jövőkép (remény, reménytelenség), káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol), fizikai aktivitás (rendszeresség, mennyiség).  Alkalmaztunk még motorikus képességet vizsgáló tesztet is, a vizsgálatban részt vevő hallgatók állóképességét, kardio-respiratorikus teljesítményét a Rockport Fitness Walking Test próbával jellemeztük, a vizsgálatban részt vevő hallgatók állóképességét, kardio-respiratorikus teljesítményét a Rockport Fitness Walking Test próbával jellemeztük, a relatív VO 2max becslésével, a relatív VO 2max becslésével, az egy mérföldes gyalogló teszt teljesítése közben mértük az eltelt időt és az átlagpulzust. az egy mérföldes gyalogló teszt teljesítése közben mértük az eltelt időt és az átlagpulzust.  Az Inbody 720 nevű testösszetételt mérő orvosi segédeszköz használatával mértük a testtömeget, testmagasságot, izomszázalékot, zsírszázalékot és a zsigeri zsír mennyiségét. mértük a testtömeget, testmagasságot, izomszázalékot, zsírszázalékot és a zsigeri zsír mennyiségét.

Eredmények 1. ábra. A jövőkép hatása a fizikai aktivitásra

Eredmények 1. táblázat. A „fizikai mutatók” alakulása a jövőkép összevont mutatójának kvartilisei szerint /n=130/ GyaloglóidőBMIAerobkapacitásIzom%Zsír%VFA Jövőkép (ANOVA) Negatív15,195823,671638,942737,446431,47156,243 Inkábbnegatív14,969521,71940,361340,413126,18144,7 Inkábbpozitív15,362522,374939,094239,548327,65848 Pozitív14,810822,025340,79139,918728,63649,342 Total15,133922,680539,559838,929929,08150,926 F1,8491,940,9773,6142,6981,498 Sig.0,1420,1260,4060,0160,050,219

Következtetések  A pozitív jövőképpel rendelkezők, a reményteljes gondolkodók – tehát akik a lelkiállapotukat tekintve egészségesebbnek mondhatók a fizikai aktivitás irányába mutatott attitűdjük jobb.  Egyezik az Egyesült Államokbeli alapiskolákban (Page et al., 1992), középiskolákban (Page, Tucker, 1994; Page et al, 1996), és a felsőoktatásban (Page et al, 1995) tanulók eredményeivel. A Fülöp- Szigetek-i (Page, Zarco, 2001) és a Taiwani (Page et al, 2003/04) középiskolások, a magyarországi, a cseh, a román és a szlovák középiskolások körében mért eredményekkel (Page et al, 2004).  E tanulmány eredményeit összevetve a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés eredményeivel szintén egyezéseket illetve hasonló tendenciákat fedezhetünk fel. A lelki egészség tekintetében a Beck-depresszió kérdőíven (Beck és mtsi, 1974) a fizikailag aktívabbak átlagban alacsonyabb pontszámot értek el, mint a fizikailag hypoaktívak. A reménytelenség kérdőívben a rendszeres fizikai aktivitást tanúsítók szintén szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el.

Összefoglalás  A vizsgálatunkban felfedezhetők ugyan különbségek az élettani, antropometriai és teljesítménymutatók – amelyek megfelelően tükrözik a fizikai aktivitás fokát - és a jövőhöz való hozzáállás, a pozitív gondolkodás között.  Azt a feltételezést, miszerint a pozitív jövőkép kedvező hatást gyakorol a fizikai teljesítményre elfogadhatjuk.  De a választott populációra vonatkozóan az eredmények sokkal inkább alátámasztják azt, miszerint a negatív jövőkép gyenge fizikai és teljesítménymutatókkal és kedvezőtlen antropometriai és testösszetétel mutatókkal párosul.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!