A számítógép fejlődéstörténete Juhász Dávid
Számítógép-generációk nulladik 1946-ig Mechanikus szerkezetek első 1946-54 Elektroncső második 1955-64 Tranzisztor harmadik 1965-74 Integrált áramkör negyedik 1975- Nagy integráltságú áramkör ötödik ? -
Nulladik generáció számolási segédeszközök mechanikus számítógépek elektromechanikus számítógépek
Számolási segédeszközök abakusz (i.e. 3-4000) logarléc (Pattridge, 1650)
Mechanikus szerkezetek Wilhelm Shickard gépe (1623): + - (* /) Blaise Pascal (1623-1662): + - (7 pld.) G. W. Leibnitz gépe (1671): + - * / C. Babbage (kb. 1820): differenciagép (logaritmustáblázatokat készítettek vele) H. Hollerit gépe (1890 után): lyukkártyás (népszámlálás adatait dolgozták fel vele)
Első generáció elektroncsöves Eniac (1945) Alapterülete 180 nm teljesítménye 140 kW Elektroncsövek 17000 db átlagosan 10 percenként égett ki cső
Első generáció (folyt.) EDVAC (1951) - Neumann János (1903-1957) részt vett a fejlesztésében Neumann-elv: programok és adatok ugyanott tárolódjanak, bináris formában UNIVAC (1951): elsőként sorozatban gyártott, központi vezérlőegység kezelt minden egységet, a perifériákat is gépi kódban programozták assembly nyelv megjelent
Második generáció tranzisztor mágnesdobos, majd ferritgyűrűs memóriák perifériavezérlő áramkörök megjelenése mágnesszalagos, mágneslemezes háttértárolás FORTRAN, első magas szintű programnyelv
Harmadik generáció Integrált áramkörök (IC) 1958 félvezetőkből készült memóriák moduláris gépfelépítés többfeladatos üzemmód megjelenése operációs rendszerek alkalmazása Basic, Pascal, C megjelenése
Negyedik generáció nagy integráltságú áramkörök (LSI) mikroprocesszorok IBM PC (1981) többprocesszoros számítógépek számítógép-hálózatok