Víz a légkörben Csapadékképződés

Víz a légkörben A légkör víztartalmának 99%-a a troposzférában található. Halmazállapota: Légnemű Cseppfolyós Szilárd

Páratartalom A légköri vízgőz mennyiségét g/m3-ben fejezzük ki. Az egységnyi térfogatú levegőben lévő vízpára mennyisége az ABSZOLÚT PÁRATARTALOM. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőz befogadására képes. Ha egy adott hőmérsékleten már nem képes több vízgőzt befogadni, telítetté válik. Ezt a hőmérsékletet HARMATPONTnak nevezzük. RELATÍV PÁRATARTALOM: azt mutatja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány %-a az összes befogadható vízmennyiségnek.

A levegő vízgőzbefogadó-képessége adott hőmérsékleten

A levegő telítettsége Telítettség: 100 % alatt → telítetlen 100 % felett → túltelített (kicsapódás) A levegő kétféle módon válhat telítetté: Vagy lehűl a harmatpont alá Vagy további nedvességet vesz fel az adott hőmérsékleten tartozó telítődéshez

Felhőképződés A magasabb légköri rétegekben, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá kerül, bekövetkezik egy túltelített állapot, felhő- és csapadékképződés indul meg. A felemelkedő levegő hőmérséklete 100m-ként 1oC-ot csökken a harmatpont eléréséig. Ezt követően a további emelkedés során már csak 0,5oC a hőmérséklet-csökkenés. A légkör szilárd részein indul meg a kicsapódás, s apró felhőelemek keletkeznek. A felhőelemek tömege alkotja a felhőket.

Felhőtípusok – magasság szerint

Fátyolfelhő

Rétegfelhő (csendes eső, havazás)

Gomolyfelhő

Esőfelhő

Köd – talaj menti felhőtípus

Csapadékképződés A felhőket alkotó felhőelemek nagyon aprók. Nagy magasságból esve akár napokig eltarthat, míg földet érnek. A talaj felől jövő levegőáramlás a magasban tartja őket. Ahhoz, hogy ezt a feláramlást legyőzzék, meg kell „nőniük”. Ha ez sikerült, csapadék hull: 0oC felett: vízcsepp Fagypont alatt: hó

Zivatar: villámlás és mennydörgés kíséretében hulló csapadék Zivatar: villámlás és mennydörgés kíséretében hulló csapadék. Ha a vízcseppek a gyors feláramlás miatt a magasban újrafagynak, a jégszemcsék óriásira növekedhetnek, s lefelé hullva nem olvadnak el, akkor JÉGESŐ keletkezik.

Csapadéktípusok Eső Hó Jégeső Ónos eső: szilárd csapadékként indul a magasból, majd megolvad, és a hideg talajon újrafagy. Havas eső: hó formájában éri el e 0oC-os felszínt, ahol részben elolvad.

Talaj menti csapadékok HARMAT: a talajszinten túltelítettség esetén létrejövő csapadékmennyiség DÉR: a talajszinten túltelítettség esetén létrejövő csapadékmennyiség 0oC alatt ZÚZMARA: ha olyan helyen történik a vízpára kiválása, ahol tartósan hideg volt, s hirtelen melegebb, páratelt levegő érkezik, zúzmara keletkezik.

Harmat

Dér

Zúzmara

Csapadék mennyisége és eloszlása A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása egy-egy éghajlatra jellemző. Túl sok csapadék ---- emeli a talajvíz szintjét, árvizek kialakulása A csapadékhiány --- aszály