Függőleges övezetesség A hegyvidékek éghajlata
A hegységekben kialakult övezetesség meghatározója a tengerszint feletti magasság: a magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, az évi közepes hőingás, a légnyomás, és a levegő oxigéntartalma Nő a napi hőingás, a csapadék mennyisége A magasság növekedésével egymás fölött, emeletekbe rendeződve alakulnak ki az egyes éghajlati övezetek, övek megfelelői. Ez a FÜGGŐLEGES FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG. A függőleges övezetesség eltérő: A mérsékelt övezetben A trópusokon
Mérsékelt övezet - Alpok
Természetes növénytakaró övezetessége 500-800m: növénytermesztés, de megjelennek a lombhullató erdők, tölgyesek 800-1500m: bükkösök, foltokban fenyvesek 1500-2000m: fenyőfélék, törpeborókások, áfonya, rododendron. A zárt erdőségek felső határa, az ERDŐHATÁR itt húzódik 2200-2800m: törpefák, lágyszárú növények 2800m felett: HÓHATÁR – a sziklák és jég birodalma, itt már csak mohák, zuzmók, hidegtűrő növények TARTÓS HÓHATÁR: ahol az évi középhőmérséklet 0oC-nál alacsonyabb, ott több hó hull, mint amennyi elpárolog, vagy elolvad az év során
Élet a magashegységek övezetében Fakitermelés, faipar A nagyesésű folyók vízenergiát szolgáltatnak Dús legelőkön tehenészetek Idegenforgalom
TRÓPUSI ÖVEZETEK FÜGGŐLEGESSÉGE Az Egyenlítő közelében emelkedő magashegységekben csaknem hiánytalanul megtaláljuk azokat a valós övezeteket, amelyek a földrajzi szélességek szerint az Egyenlítő és a sarkok között kialakultak. Pl.: Andok
1000m-ig: trópusi övezet: őserdő, termőterületen cukornád,kakaó, banán 1000-2000m: meleg mérsékelt öv: szubtrópusi örökzöld erdő – kávé és kakaó 2000-3000m: lombhullató és tűlevelű fajokból álló vegyes erdő – kukorica, búza 3000-4000m: hideg övezet - - medencékben burgonya, árpa 5000m körül: hóhatár