A Föld belső szerkezete
A Föld belsejének fizikája Hőmérséklet: a mélység felé haladva a hőmérséklet nő, ennek átlagos értéke 100 méterenként 3oC – GEOTERMIKUS GRADIENS. A belső hő a radioaktív anyagok bomlásából származik (pl: uránium, tórium) Nyomás: a mélység függvényében egyenletesen nő, és a Föld középpontjában eléri a felszíni nyomás 4000-szeresét. Sűrűség: nő, de nem egyenletesen, hirtelen változásokat mutat.
A mágneses deklináció A Földet mágneses tér veszi körül. Oka: a Föld mélyén rejtőző vastartalmú fémolvadékok áramlásai. A Föld mágneses tengelyének felszíni döféspontja, a MÁGNESES PÓLUS, nem esik egybe a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjával, a CSILLAGÁSZATI PÓLUSSAL. Ezt azt eltérést MÁGNESES ELHAJLÁSNAK, vagy MÁGNESES DEKLINÁCIÓNAK nevezzük.
A Föld belső szerkezete A Föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjait geoszféráknak nevezzük. A Föld gömbhéjai: Földkéreg MOHOROVICIC-FELÜLET (30 KM) Földköpeny Felső köpeny Alsó köpeny (ASZTENOSZFÉRA) GUTENBERG-WIECHERT FELÜLET (2900 km) Földmag Külső mag LEHMANN FELÜLET (5150 KM) Belső mag
A GEOSZFÉRÁK FŐ TULAJDONSÁGAI Neve Alsó határa (km) Sűrűsége (g/cm3) Nyomása (ATM) Hőmér-séklet Halmaz-állapot Kéreg 100 2,7-3,3 10000 szilárd Felső köpeny 700 4,3 2500 Szilárd- képlékeny Alsó köpeny 2900 5,5 1500000 4000 Külső mag 5150 10,0 3500000 4300-5000 Folyékony Belső mag 6371 13,3 5000-6000
A földkéreg Szárazföldi kéreg Vastagabb (30-40 km) Sűrűsége nagyobb Kőzetanyaga gránit, alatta bazalt Idősebb 3,8 milliárd éves is lehet Változatos felépítésű Óceáni kéreg Vékonyabb (5-8 km) Sűrűsége kisebb Kőzetanyaga bazalt Fiatalabb 200 millió évnél Egyszerűbb felépítésű
Litoszféra A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. A kőzetburok a szárazföldek alatt vastagabb, mint az óceánok alatt.
ÓCEÁNI KÉREG SZÁRAZFÖLDI KÉREG