A reformkor 1830-1849
Széchenyi
Hitel, Világ, Stádium
1832-1836-os országgyűlés 1830 – kolerajárvány+birtokosokkal szembeni bizalmatlanság→felvidéki parasztfelkelés(1831) →jobbágykérdés Országgyűlés – önkéntes örökváltság ügye – uralkodó elutasítja+támadás megyei szinten →Ø
A kormányzat támadása a reformmozgalom megfékezésére 1835 – I. Ferenc →V. Ferdinánd (Metternich) Országgyűlési ifjak elleni intézkedések (Lovassy László 1836) Letartóztatják Wesselényit, Kossuthot (Országgyűlési tudósítások, Törvényhatósági tudósítások) Rendi ellenállás a törvénytelen bebörtönzések miatt →nemesség a reformerek mellé áll
1839-40-es országgyűlés Deák vezette ellenzék Kormány enged Szabadon bocsájtások Több gazd-i jellegű törv. elfogadása (pl. gyáralapítás, Rt. alapítás szabadsága) Önkéntes örökváltság elfogadása(1848ig 1%)
Politikai táborok Fontolva haladók Liberális tábor Centralisták Konzervatív rendi ellenzék óvatos reformok (örökv., nemesi adózás) a rendi viszonyok megtartásával Vezető: Dessewffy Aurél Liberális tábor Érdekegyesítés, kötelező örökváltság, közteherviselés, szabad verseny →védvámok(önálló ipar) Vezető: Kossuth (Pesti Hírlap 1841, vezércikk) Centralisták Népképviseleten alapuló polgári állam (francia minta) Vármegye elutasítása szűk, értelmiségi csoport (Eötvös J., Trefort Á.)
1843-1844-es országgyűlés Magyar nyelv államnyelvvé válása védvám Ø →Védegylet(1844) Kossuth
Gazdasági fellendülés a 1830-40-es években Újítások a mezőgazdaságban Népességnövekedés+városi lakosság növekedése →növekvő hazai felvevőpiac Mezőgazdaság fejlődése →lökés az ipari fejlődésnek Szerszámgépek, vasút (Pest-Vác 1846), gőzhajózás Élelmiszeripar (Pesti hengermalom), vasipar, gépipar (Ganz), építőipar Gazdasági fejl. →hitelélet – bankok Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1840) Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) Pest-Buda gazd-kult. központtá válik