A felemás polgári átalakulás társadalmi következményei A társadalom szerkezete a dualizmus korában, változások a húszas években A felemás polgári átalakulás társadalmi következményei

Kettős társadalom (Erdei Ferenc: A magyar társadalom) Nemcsak az állami berendezkedés duális, a társadalom is sajátos kettősséget mutat. Egymás mellett, ugyanazon keretek között létezik a feudális és a polgári társadalom. A polgári társadalom nem váltja fel a feudális társadalmat, hanem vele párhuzamosan fejlődik → differenciált, sokarcú társadalom, melyet tovább színesítenek a nemzetiségi és vallási különbségek.

A kettős társadalmi piramis

A kettős társadalom arányai (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Bp. 2005. 54.p.)

Feudális piramis/elit Nagybirtokosok (kb.2000 család) közülük kitüntetett helyen az arisztokrácia (kb. 800 család) – jellemzők: Romsics i.m.47-70.p. Ők jelentik a mintát, az igazodási pontot Gyakran vállalnak politikai szerepet, (Bánffy- Bethlen-, Teleki-család) hatalmuk, befolyásuk a 20. század elején is jelentős

Ezer hold alatt – úri középosztály Nemesi eredet, kb. 6-7000 család Jórészt értelmiségi, tisztviselői, vagy katonatiszti feladatokat látnak el Folyamatosan nő a birtokát vesztett réteg, a dzsentrik aránya (Irodalmi példák) Bár gazdasági erejük csekély, a származásuk társadalmi presztízst jelent Jellemzők: Romsics i.m.47-70.p.

A parasztság Két nagy csoport: Birtokos parasztság Agrárproletariátus A birtokos parasztság a társadalom legnagyobb rétege, 38% az összlakosságban az arányuk Korántsem egységes, a különbséget a birtok nagysága adja (50-100 → 5 hold) Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m.47-70.p.

Agrárproletárok Igen jelentős számú réteg a föld nélküli mezőgazdasági népesség (24%) Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m.47-70.p. A differenciáltság itt is jellemző: Uradalmi cselédek Mezőgazdasági bérmunkások Napszámos, summás Földmunkás, kubikus

Polgári piramis/elit A csúcson kb.800-1000 nagypolgári család Közülük is kiemelkedik 100-150 család, a pénzarisztokrácia képviselői, akik a nemesi elithez hasonlóan zárt kasztot jelentenek A nagypolgárság gazdasági ereje folyamatosan nő, politikai, társadalmi súlya nincs ezzel arányban Igyekeznek hasonulni a nemesi elithez, ez azonban kevéssé sikerül Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m.47-70.p.

Középpolgárság A nagypolgársággal együtt a gazdasági modernizáció letéteményesei Kb. 100 ezer család, ipar, kereskedelem, banki szféra A kb. szintén 100 ezres modern értelmiség is ide tartozott Politikai súlyuk nincs arányban a gazdasági szerepükkel Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m.47-70.p.

Kispolgárság Az összlakosság 12-13%-a, zömmel kisiparosok, kiskereskedők, kézművesek, (elsősorban a városokban, de a falvakban is) akik a polgárság magasabb rétegei felé törekedtek A kispolgárság kb. 1/3-a állami alkalmazott – rendőr, csendőr, vasutas, altiszt, postás, házmester –, nyugdíjas állásban (a feltörekvés célpontja) Életmódjuk, jellemzők: Romsics i.m.47-70.p.

Munkásság/városi proletariátis Ez a réteg sem egységes, élesen elválik a: Ipari munkásság, szakmunkások Betanított és segédmunkások, cselédek Az egymás szakmák presztízse (bére) is eltérő, legkiemelkedőbb a nyomdász, géplakatos, a textiliparban, élelmiszeriparban jóval alacsonyabb bérek (női és gyermek munkaerő) A betanított és segédmunkások alacsony bére, és presztízse kiszolgáltatottságot jelentett, de pl. a mezőgazdasági népességnek még ez is felemelkedés

Társadalmi mobilitás A polgári fejlődés jelentős velejárója a társadalmi mobilitás Legfőbb tendencia: mezőgazdaságból → az iparba áramlás, falvakból → a városokba áramlás Nő a városi lakosság aránya, és maguk a városok is fejlődnek, modernizálódnak, fejlődött az infrastruktúra

A városok fejlődése 1890.: 38 város → 1910.: 62 város, ahol a lakosság ¼-e lakott A városfejlődést elősegítette a polgári közigazgatás kialakulása (közigazgatási központok) és a közlekedés fejlődése (közlekedési csomópontok), valamint az iparosodás Pl. Szeged, Nagyvárad, Kassa, Győr A mezővárosok kevésbé fejlődnek (nem falu, de a lakosság többsége mezőgazdaságból él) Pl. Hmvhely, Kiskunhalas, Szabadka, Kecskemét

Vidéki városok a századfordulón Pozsony

Vidéki városok a századfordulón Debrecen, Miskolc

Vidéki városok a századfordulón Szeged

A főváros 1873.: Budapest székesfőváros létrejötte Fejlődése reprezentálja a polgári átalakulást, a modernizációt 1910-re kb.1,1 millió lakossal a 6. eu-i főváros lett A milleniumra, de már azt megelőzően is számos építkezés, infrastruktúra, közlekedés, villamosítás, csatornázás, stb.

Századfordulós képek Budapestről

Lakóhely szerinti rétegződés A differenciált társadalomban további meghatározó tényező a lakóhely szerinti megoszlás Más életmód, más lehetőségek a kultúra intézményeihez való hozzáférésben, stb. Településtípusok: tanya, puszta, falu, mezőváros, város + kiemelt helyen és fejlesztésekkel a főváros. A vidék jóval elmaradottabb, lassabban fejlődik.

További differenciálódás A társadalmi rétegződés szempontjából nagyon differenciált magyar lakosság körében még további sokszínűség: Soknemzetiségű ország: a történelmi Mo. lakosságának durván fele nem magyar anyanyelvű volt (a különböző társadalmi rétegekhez ráadásul különböző etnikumok kapcsolódtak Vallás szempontjából is sokszínű volt a társadalom

Mo. nemzetiségi megoszlása nép 1910 1920 1930 1941 fő % Magyar 9944627 54,5 7147053 89,6 8001112 92,1 11364839 77,5 Német 1903357 10,4 551211 6,9 478630 5,5 720291 4,9 Szlovák 1946357 10,7 141882 1,8 104819 1,2 270467 Román 2948186 16,1 23760 0,3 16221 0,2 1100290 7,5 Rutén 464270 2,5 1500 0,0 - 563910 3,8 Horvát 194808 1,1 36858 0,5 27683 128740 0,9 Szerb 464516 17131 7031 0,1 164755 Egyéb 401412 2,2 60748 0,7 52823 0,6 370031 Össz.: 18264533 100 7948143 8688319 14683323

Mo. nemzetiségi megoszlása 1910-ben

Mo. vallási megoszlása Vallás (%) 1910 1920 1930 1941 Római katolikus 49,3 63,9 64,9 55,0 Görög katolikus 11,0 2,2 2,3 11,6 Református 14,3 21,0 20,9 19,0 Evangélikus 7,1 6,2 6,1 5,0 Görögkeleti 12,8 0,6 0,5 3,8 Izraelita 5,9 5,1 4,9 Egyéb 0,2 0,7

A társadalom Trianon után A lakosság számának drasztikus csökkenése Nemzetiségi sokszínűség megszűnése (részben a vallási sokszínűség is) Mindez jelentős változás, DE: A kettős társadalomszerkezet megmarad, az alárendeltségi viszonyok alapvetően nem változtak – módosulások történtek: Csökkent a nagybirtokok száma, ezzel párhuzamosan az arisztokrácia politikai és gazdasági befolyása (az aulikus arisztokrácia elszigetelődött) A történelmi középosztály politikai szerepe erősödik

A polgárság súlya és befolyása átmenetileg erősödik, de a politikába közvetlenül továbbra sem avatkozik. Csökkent a mezőgazdasági népesség aránya, tovább nőtt az ipari és szolgáltatásban dolgozó réteg aránya A városi proletariátus aránya 29%-ra nőtt (korábban 18%) Nőtt az értelmiség aránya az összlakosságon belül. A földreform következtében csökkent a nincstelen cselédek aránya, nőtt a kisbirtokosoké

Összefoglalva: (Erdei Ferenc: A magyar társadalom) A dualizmusban kialakult kettős társadalom-szerkezet a két vh. között is megmarad Továbbra is jellemző, hogy a nemesi-nemzeti társadalmat nem számolják fel, hanem az új viszonyok között is megmarad. A középosztály lényegében értelmiségi és hivatalnokréteg, de nem európai értelemben, mert elsődleges az úri társadalom hagyománya, nem pedig a szakszerűség.

Erdei Ferenc (1910-1971) A két vh. közötti népi írói mozgalom alakja, falukutató, szociográfus 1945 után a kommunista mozgalomhoz csatlakozik Szociográfiái: Futóhomok Parasztok Magyar falu Magyar tanyák Magyar város