Az elemi folyadékrész mozgása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váltakozó feszültség.
Advertisements

II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Stacionárius és instacionárius áramlás
A hőterjedés differenciál egyenlete
GÉP - MUNKA – ENERGIA - TELJESÍTMÉNY
Áramlástani szivattyúk 1.
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Volumetrikus szivattyúk
Volumetrikus szivattyúk
A munkasebesség egyenlőtlensége
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hősugárzás.
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Volumetrikus szivattyúk
Nyugvó kontinuumok mechanikája
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A munkasebesség egyenlőtlensége
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
HAJTÁSOK-ÁTTÉTEL.
Munkapont - Szabályozás
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hő- és Áramlástan Gépei
Összefoglalás Dinamika.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Munkapont - Szabályozás
3.3 Forgatónyomaték.
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Pontszerű test – kiterjedt test
2. előadás.
By: Nagy Tamás…. A rögzített tengely körül forgó merev testek forgásállapotát – dinamikai szempontból – a tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szorzatával.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Az elemi folyadékrész mozgása
Előadás másolata:

Az elemi folyadékrész mozgása Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Az elemi folyadékrész mozgásának leírás a sebességtér komponenseivel Merev test szerű elmozdulás. Lineáris nyúlás. Tengely körüli, merev test szerű forgás. Deformáció. Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Merev test szerű elmozdulás Az elmozdulás során szögváltozások nincsenek és az egyes élek önmagukkal párhuzamosan mozdulnak el. Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Az egyszerűség kedvéért csak ‘x’ irányba felrajzolva, ill. felírva Lineáris nyúlás Az egyszerűség kedvéért csak ‘x’ irányba felrajzolva, ill. felírva Az elmozdulás során az egyes élek önmagukkal párhuzamosak maradnak, de hosszuk megváltozhat. Ennek oka, hogy a sarokpontokban a sebességek nem szükségszerűen azonosak. Az ‘x’ irányú megnyúlás x cx Az élek megnyúlása (rövidülése) a végpontokban érvényes sebesség-különbségekkel arányos. Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Merev test szerű forgás Az egyszerűség kedvéért csak az ‘x-y’ síkban, azaz a ‘z’ tengely körül történő forgást vizsgálva Az elmozdulás során az egyes élek önmagukkal nem maradnak párhuzamosak, de szögváltozás nincs. A forgás oka, hogy a sarokpontokban az adott élre merőleges sebességkomponensek nem szükségszerűen azonosak. dβ dα x cx cx Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Merev test szerű forgás Az egyszerűség kedvéért csak az ‘x-y’ síkban, azaz a ‘z’ tengely körül történő forgást vizsgálva dβ dα x cx Vektoriálisan cx Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A vektoriális szorzat kifejtési szabálya Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Deformáció Az egyszerűség kedvéért csak az ‘x-y’ síkban bekövetkező deformációt vizsgálva Az elmozdulás során az egyes élek önmagukkal nem maradnak párhuzamosak és szögváltozás is fellép. Ennek oka, hogy a szomszédos élek végpontjaiban egymással ellentétes sebességek is lehetnek, melyek az élek közös kiindulási pontjában lévő sebességkomponensekkel nem szükségszerűen azonosak. dβ dα x cx cx Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Az elemi folyadékrész bármilyen mozgása leírható a sebességtér komponensei deriváltjainak segítségével! Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (1) Milyen elemi mozgásformái vannak az áramló kontinuumnak? Hogyan írható le a sebességtér koordinátáival a merev test szerű elmozdulás? Hogyan írható le a sebességtér koordinátáival a lineáris nyúlás? Hogyan írható le a sebességtér koordinátáival a merev test szerű elfordulás? Hogyan írható le a sebességtér koordinátáival a deformáció? Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék