A talajok mechanikai tulajdonságai

A talajok mechanikai viselkedésének sajátosságai

A talajok mechanikai sajátosságai A feszültségek sajátossága a többfázisú összetétel okán A kezdeti feszültségi állapot és a feszültségtörténet hatása A vízelvezetés és a térfogatváltozás a terhelés közben és után A feszültségek és az alakváltozások kapcsolatának sajátosságai A talajok viszkózus tulajdonságai Egyéb sajátosságok

Terzaghi teljes hatékony semleges feszültség feszültség feszültség a talaj a szemcse- a pórus- egészén vázon vízben Terzaghi

Kezdeti feszültségi állapot függőleges teljes feszültség semleges feszültség függőleges hatékony feszültség vízszintes hatékony feszültség vízszintes teljes feszültség

Nyugalmi nyomás tényezője Feszültségtörténet Előterheltségi (túlkonszolidáltsági) viszonyszám Nyugalmi nyomás tényezője NC-talajokra Jáky szerint OC-talajokra mérési adatok szerint

A vízszintes feszültségek függése a feszültségtörténettől

A tömörség és az összenyomhatóság függése a feszültségtörténettől

A nyírószilárdság függése a feszültségtörténettől

Terhelés-változás a talajban Kezdeti állapot feszültségei s0=s0’+ u0 t0 Terhelés okozta feszültségek Ds Dt Terhelés utáni feszültségek s= s0+ Ds t=t0+ Dt Du=? Du=0 Du≠0 u=u0 u=u0+Du=? s'= s0’+ Ds s’=?

A talaj viselkedése terhelés hatására

A terhelés alatt pórusvíznyomástöbblet nem keletkezik keletkezik nyílt rendszerű terhelés drénezett terhelés konszolidált terhelés lassú terhelés zárt rendszerű terhelés drénezetlen terhelés konszolidálatlan terhelés gyors terhelés lassú terhelés + nagy áteresztőképességű talaj pl. töltésépítés kavicstalajon gyors terhelés + kis áteresztőképességű talaj pl. silófeltöltés agyagon

KONSZOLIDÁCIÓ Tartalma Következménye a teljes feszültség növekménye hatékonnyá változik a pórusvíznyomás növekménye zérusra csökken lezajlanak az alakváltozások lezajlik a vízmozgás Következménye a talajtöréssel szembeni biztonság az építés (a terhelés) végén a legkisebb, az idővel aztán nő a nyírószilárdság időben elhúzódnak a süllyedések

A feszültségi és alakváltozási állapot hatása a feszültség-alakváltozás kapcsolatra

A nyírószilárdság csökkenése a nyírási elmozdulással Tömör homok Előterhelt agyag

A puha kötött talajok viszkózus tulajdonságai Természetbeli nyírt talajzónában (pl. lejtőben) t  0  nincs mozgás t  0  kúszás Nyírószilárdsági vizsgálatnál ds/dt nagy  a mért t nagy ds/dt  0  a mért t  0 Az alakváltozási állapottól függően a mozgás során a talaj állapota javul vagy romlik t0 és/vagy c csökkenhet – gyorsul a mozgás t0 és/vagy c növekedhet – lassul a mozgás Bingham-modell t0 t t0 fundamentális nyírószilárdság

A talajok mechanikai viselkedésének egyéb sajátosságai Telítetlen talajok → a hatékony feszültségek bizonytalanok a kapilláris hatás és a suction miatt Szerves alkotók → időben elhúzódnak az alakváltozások a szerves anyag rothadása miatt Cementáltság → kohéziót eredményez, de a törés után elveszik (rideg viselkedés) Gyenge felületek → csak reziduális nyírószilárdság működik, a korábbi mozgások miatt Inhomogenitás → a jellemző mechanikai paraméterek felvétele a térbeli változások miatt nehéz Anizotrópia → irányfüggő szilárdság a csúszólapokon, bizonytalan vízszintes feszültségek