Az európai integráció története 7. előadás

A Schuman-tervtől a Római Szerződésig A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása Kísérlet az EVK megteremtésére Az NSZK teljes rehabilitációja A Római Szerződés – az EGK megalakulása A közös agrárpolitika kezdetei

A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása Hidegháborús légkör (a nemzetközi feszültség állandósulása, Berlini blokád (1948-49), koreai háború (1950-53)) Francia-német rivalizálás A térség egységének feltétele = a német kérdés megoldása, a nagyhatalmi versengés kizárása Jean Monnet – a francia vasérc és a német széntermelés közös irányítás alá vonása – hadviselés kizárása (stratégiai jelentőségű nyersanyagok) (ET Közgyűlése, ENSZ Európai Gazdasági Bizottság ajánlásával) Az NSZK felvirágzásának kezdete az 1948-as pénzügyi reform után indul meg (Nemzetközi Ruhr Hatóság) 1950. május 9. – Schuman-terv „a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fennhatóság alá helyezése” – más európai országok számára is nyitott lehetőség Schuman nem értesítette NB-t

„A szén- és acéltermelés egyesítése megteremti az európai föderáció első lépésének tekinthető gazdasági együttműködés alapjait, és megváltoztatja azoknak az európai területeknek a sorsát, amelyek a háborús nyersanyagtermelés legfőbb forrásai és a háború legjelentősebb mértékben sújtott áldozatai voltak.” Schuman, Monnet, Adenauer, Alcide de Gasperi, Carlo Sforza, Paul-Henri Spaak, Joseph Beck 1951 – NB (Konzervatív Párt – Churchill)

A nyugat-németországi fogadtatás: Fenntartásokkal Lehetőség A németek felé táplált antipátia feloldásának lehetősége Nehézipari kapacitások feloldása Hozzáférés a francia vasérchez Teljes állami szuverenitás visszaszerzése felé 1951 január 11-én a bonni parlament elfogadta a Schuman-tervet

A francia közvélemény fogadtatása: Fenntartásokkal Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja) Megoldaná az ország krónikus szénhiányát Javulna az ország európai diplomáciai tekintélye

1951. április 18. – Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) - (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK, Olaszország) – 50 évre (2002. július 23án megszűnt) – Párizsi Szerződés Életbe lépése: 1952. július 25. A Főhatóság első elnöke: Jean Monnet Szervezeti felépítésében szupranacionális és kormányközi kompetenciák keveredtek Főhatóság, Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Bíróság Határozatait a nemzeti parlamenteknek kellett jóváhagyni Önálló költségvetési szervként működött („európai adó”) 1958-ig az acélforgalom 157 %-al, az acéltermelés 65 %-al nőtt

Főhatóság: Miniszterek Tanácsa: Közgyűlés: Bíróság: Elnöke: Jean Monnet (1955-ig) Nemzetek feletti, a nemzeti kormányoknak nem volt lehetősége tagjainak visszahívására 9 tag (Fro., NSZK, Olaszo, 2-2 tag, Benelux 1-1 tag Miniszterek Tanácsa: Az egyes országok kormányainak tagjaiból Kötve volt a Főhatóság döntései által A nemzetek felettiség mérséklése Néhány ügyben a FH a Tanács beleegyezésével hozhatott döntést Közgyűlés: 78 tag (18-18 tag Fro, NSZK, Olaszo.; 10-10 Hollandia, Belgium; 4 Luxemburg) Nem volt igazi törvényhozó testület A FH felett gyakorolhatott bírálati jogot Tanácsadó Bizottság: konzultációs szerep a FH mellett Bíróság: 7 tag A FH eljárásai felett biztosított ellenőrzést És az egyes államok kormányai által hozott döntések felett

A megállapodás történelmi jelentősége: Elősegítette a francia-német megbékélést Megoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr-vidék hovatartozásának vitáját Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás) A szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává vált Pozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatot

Kísérlet az EVK megteremtésére (integráció és a védelem területén?) Az Európa Tanács javaslata egy közös európai hadsereg megalapítására (1950. augusztus) 1950. október 24.– francia javaslat az Európai Védelmi Közösség létrehozására Pleven-terv: - közös hadsereg felállítása vegyes nemzetiségi egységekből Célja az NSZK katonai egyenlőségének akadályozása Anglia nem támogatta a hadsereg irányításának nemzetek feletti jellegét. Javaslata: az 1948-as Brüsszeli Szerződés kiterjesztése Olaszországra és az NSZK-ra (- NYEU) A Montánunió tagjai 1952. május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapokmányát (NSZK, Benelux ratifikáció) Francia „nem” – az EVK kudarca

Az NSZK teljes rehabilitációja 1951. július 9. a hadiállapot megszüntetése Németországgal 1952. május 26. bonni szerződések – NSZK szuverenitása 1954. október 23. – párizsi szerződések: Nyugat-európai Unió, NSZK NATO tagsága Nyugat-Németország teljes rehabilitációja A NYEU feladata: a NATO-n belül biztosítsa a legszorosabb együttműködést 1955. május 9. Németország felvétele a NATO-ba A SZU félelmei – 1955. május 14. Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU)

A Római Szerződés – az EGK megalakulása Sztálin halálával (1953. március 5.) nemzetközi politikai enyhülés 1956. február SZKP XX. Kongresszusa (Hruscsov) Gazdasági verseny a blokkok között Ösztönzőleg hatott az európai integrációs folyamatokra is Az ESZAK messinai megbeszélése 1955 június – a Montánunió tapasztalatai, folytatás?) – Spaak-bizottság, Spaak-jelentés – elfogadása Velencében (1956. május 29.) Franciaország megnyerése

1956. május 29. - velencei szerződéstervezetek Teljes vámunió Az atomenergia békés célú felhasználásának terve 1957. március 25. – Európai Gazdasági Közösség megalakulása (életbe lépés: 1958. január 1.) A Montánunió és az EGK mellett megalakult az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) Általános célja: „a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a folyamatos és harmonikus expanzió, növekvő stabilitás, a gyorsuló ütemben emelkedő életszínvonal, és a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok elősegítése a Közös Piac létrehozásán és a tagállamok gazdaságpolitikájának folyamatos összehangolásán keresztül.” (mindenfajta korlátozás eltörlése, szabad és tisztességes verseny, gazdasági és monetáris politika összehangolása, pénzügy- és szociális politika, jogharmonizáció)

A vámuniót három szakaszban 12 év alatt szándékoztak megvalósítani (USA gyanakvása) – 1968. július 1.-re sikerült 12 év alatt szándékoztak megvalósítani a négy szabadságelvet (egyén, áru, tőke, szolgáltatás) Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Bíróság Európai Szociális Alap, Európai Beruházási Bank, Európai Fejlesztési Alap

Parlamenti Közgyűlés: Bíróság: Bizottság: Nemzetek feletti szerv Végrehajtó 9 tag (az egyes államok kormányai nevezték ki – 4 évre) 2-2, 1-1 Kezdeményezés és javaslat a Tanács számára A Tanács által hozott döntések végrehajtása Brüsszel 1965-ben magába olvasztotta a Montánunió és az Euratom párhuzamos végrehajtó szerveit Tanács: Parlamenti Közgyűlés: Bíróság:

A közös agrárpolitika kezdetei Megkülönböztetett figyelem, a szektor elmaradottsága, nem megfelelő ellátás Agrárimport Termelés magas önköltségű, drága belső fogyasztás, lehetetlen a világpiaci értékesítés Franciaország sürgette a közös mezőgazdasági politika megteremtését 1958. július 3-11. – a Közösség stresai tárgyalása: a Közösség agrárgazdaságának működési alapelveiről

A Római szerződés csak a főbb alapelveket rögzítette – termelékenység növekedése, a jövedelmi viszonyok rendezése, piac-stabilizálás, ellátás biztonsága, kedvező árszínvonal CAP alapelvek: Egységes agrárpiac elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve