Eger 2013. október 4. Komenczi Bertalan Információ és társadalom II. Információs rendszerek - információs forradalmak Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék http://www.ektf.hu/~kbert kbert@ektf.hu 1
Információs forradalmak Az információ Információs forradalmak Információs gépek Az információs társadalom Az információtól az információs társadalomig
Információ és társadalom II Információ és társadalom II. Információs rendszerek - információs forradalmak 1. Planetáris információs rendszerek 2. Információs folyamatok a molekulák szintjén 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete 4. A gépi információtechnológia korai formái Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein
A planetáris információs rendszerek jellemzői: anyag és energia feldolgozása a randomizációval szemben, előre elrendezett információk (program) alapján.
1.A planetáris információs rendszerek Az irányítás szintje Processzor Program Első szint: élet Genetikai alapú társulási hajlam A sejt Genom Második szint: kultúra Kulturális társulások; emberi társadalmak A gerincesek agya Tanult viselkedés Harmadik szint: bürokrácia Bürokratikusan irányított társadalmi rendszerek A társadalom struktúrái Tervezett szabályok Negyedik szint: technológia Információs társadalom Az információs gép Tervezett algoritmusok 5
Az információs társadalom 1.A planetáris információs rendszerek Az irányítás szintje Processzor Program Első szint: élet Genetikai alapú társulási hajlam A sejt Genom Második szint: kultúra Kulturális társulások; emberi társadalmak A gerincesek agya Tanult viselkedés Harmadik szint: bürokrácia Bürokratikusan irányított társadalmi rendszerek A társadalom struktúrái Tervezett szabályok Negyedik szint: technológia Információs társadalom Az információs gép Tervezett algoritmusok Az információs társadalom Információs gépek 6
Információ és társadalom II Információ és társadalom II. Információs rendszerek - információs forradalmak 1. Planetáris információs rendszerek 2. Információs folyamatok a molekulák szintjén 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete 4. A gépi információtechnológia korai formái Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein
Az evolúciós elmélet 1. Az evolúciós elmélet - Darwin Az evolúció gondolatával előtérbe kerül az a kérdés, hogy az utódokban hogyan reprodukálódnak a szülők vonásai, illetve a fajra jellemző, de a szülőkben meg nem nyilvánuló egyéb tulajdonságok. Ezzel új dimenzió jelent meg a biológiai gondolkodásban: az élőlény megjelenési formája, tulajdonságai (fenotípus) mögötti rejtett háttértényezők, az élőlényt leíró „tervrajz" jellegének a vizsgálata. A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben
A tulajdonságok átörökítésének értelmezése – Mendel Gregor Mendel 1865-ben tette közzé a tudományos genetikát megalapozó dolgozatát. Kortársai azonban - bár ismerték eredményeit - nem ismerték fel azok jelentőségét. 1900-ban egymástól függetlenül három kutató is felfigyelt Mendel alapvető dolgozatának megállapításaira, és megindult a klasszikus genetika rohamos fejlődése. Gregor Mendel Ez esetben az élőlényt fekete doboznak tekintjük, feltételezve, hogy a megfigyelhető tulajdonságokat bizonyos diszkrét tényezők (Mendel ezeket faktoroknak nevezte) alakítják ki. J. G Mendel: Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn 4, 3-47. 1865.
3. Az örökítő anyag keresése – Weismann, Avery, Schrödinger „Az öröklődés lényege egy specifikus molekuláris struktúrájú sejtmagbeli anyag átvitele". (August Weismann: Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen. (Jena, 1892) ... az öröklődésért felelős kémiai anyag viszonylag egyszerű, a kristályokhoz hasonlóan szerkezetben is képes lehet az élőlények szerkezetét és működését leíró hatalmas információmennyiség kódolására. Avery leírta azokat a kísérleteit, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy az örökítőanyag a kromoszómákban lévő nukleinsav, a DNS.
DNS 1953 James D. Watson Francis Crick 4. Az örökítő anyag keresése–a DNS szerkezetének megfejtése DNS 1953 James D. Watson Francis Crick
A DNS szerkezete
Nukleotidbázisok (molekulamodellek)
A DNS-molekula replikációja
Biológiai információáramlás genetikai kód DNS fehérjemolekula Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
Fehérjeszintézis A biológiai információáramlás
Az operon-elmélet A génaktivitás szabályozása
Információ és társadalom II Információ és társadalom II. Információs rendszerek - információs forradalmak 1. Planetáris információs rendszerek 2. Információs folyamatok a molekulák szintjén 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete 4. A gépi információtechnológia korai formái Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein
3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Modern elme Kognitív technológiák Hálózati Gutenberg TEORETIKUS Külső memória eszközök, szimbólumkezelő technológiák eszközökkel támogatott kogníció technika Technikai evolúció K o e v o l ú c i ó Nyelv: nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció MITIKUS szimbolikus kogníció Mimézis: a test kommunikációs eszközként használata MIMETIKUS preszimbolikus kogníció kultúra Kulturális evolúció EPIZODIKUS biológia Biológiai evolúció Kognitív evolúció
Epizodikus kultúra Elme Külvilág A tanulás egyéni útja dinamikus prediktív szimulatív A tanulás egyéni útja reprezentációk, modellek Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció. Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás. A kognitív fejlődés egyéni vonala 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
A mimetikus kultúra Epizódikus Mimetikus Főemlősök Korai emberfélék 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció. Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás. Főemlősök Epizódikus Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia A mimetikus kultúra 2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete
A mimetikus kultúra Külvilág Szociális szemantika A személy B személy Szemiotikus készség ! A személy B személy Közös tudás, megosztott tapasztalatok A saját testtel való reprezentáció referenciális, vizuális, motoros 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
A mitikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Főemlősök intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
A mitikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Főemlősök intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Korai emberfélék Homo erectus Mimetikus szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Homo sapiens Mitikus
A nyelv átalakítja a kognitív reprezentációk természetét „… egy absztrakt, virtuális realitás jön létre, amelyben az objektumok – legyenek azok tárgyak vagy személyek, valósak vagy képzeltek, vagy a közöttük levő relációk reprezentációi – tulajdonságait a nyelvet használó elme adományozza” (Csányi, 2006, 73.).
K T R A teoretikus kultúra Külső szimbolikus tár Külvilág A személy Külső emlékezeti mező Külső szimbolikus tár Exogramok Külvilág Szociális szemantika A személy B személy Engramok Engramok motor skills conditioned emotional responses perceptual learning semantic memories episodic memories A tudástartalmak külső reprezentációja K T R 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
A teoretikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Teoretikus Főemlősök Korai emberfélék intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus külső memória eszközök Teoretikus 500 év Gutenberg 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS TÁROLÓRENDSZEREK A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET MUNKAMEMÓRIA + metakognitív dimenzió A TUDATOSSÁG FÓKUSZA KÜLSŐ EMLÉKEZETI MEZŐ TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS TÁROLÓRENDSZEREK
A teoretikus kultúra Epizódikus Mimetikus Mitikus Teoretikus Főemlősök Korai emberfélék intencionalitás elmeteória mentális autonómia motoros reprezentáció szociális szemantika pedagógia Homo erectus Mimetikus Homo sapiens szimbolikus invenció dialógusok más elmékkel Mitikus külső memória eszközök Teoretikus Homo Tipograficus ? Gutenberg 500 év 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
Mimetikus Mitikus Teoretikus Epizódikus Információs forradalmak Merlin Donald 1991 Információs forradalmak Főemlősök Korai emberfélék Epizódikus 6 millió év Az új kommunikációs technikák átszervezik a gondolkodásmódot és a megismerés szerkezetét kulturális átadás Homo erectus Mimetikus 2 millió év Homo sapiens Mitikus 100 ezer év Kognitív architektúra I. Kognitív architektúra II. 5 ezer év Teoretikus Homo s. tipograficus Gutenberg 500 év Homo s. interneticus ? Hálózati 50 év 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete
KOGNITÍV TECHNOLÓGIÁK Homo typographicus? Gutenberg Homo interneticus?? Hálózatok TEORETIKUS KULTÚRÁK MITIKUS MIMETIKUS EPIZODIKUS külső emlékezeti tároló rendszer exogramok biológiai emlékezet engramok Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, 2001 Goldhaber M. H.: The mentality of Homo interneticus: Some Ongian postulates. First Monday, volume 9, number 6 (June 2004), Homo habilis Homo erectus Homo sapiens 31
Kognitív evolúció ANTROPOGENEZIS Fehérje alapú high-tech posztmodern média-kultúra? IKT4 hálózati kommunikáció teoretikus kultúra Szilícium alapú elektronikus high-tech IKT3 írás mitikus kultúra Fehérje alapú high-tech IKT2 nyelv szimbolikus kogníció mimetikus kultúra IKT1 mimézis preszimbolikus kogníció A KOGNITÍV ARCHITEKTÚRA MÓDOSULÁSAI ÉS A MAI INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA epizódikus kultúra A kulturális evolúció szakaszai ANTROPOGENEZIS 32 32
Információ és társadalom II Információ és társadalom II. Információs rendszerek - információs forradalmak 1. Planetáris információs rendszerek 2. Információs folyamatok a molekulák szintjén 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai 4. A gépi információtechnológia korai formái Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein
Az ember képes olyan eszközök létrehozására is, amelyek kiterjesztik az agy akciórádiuszát, kibővítik kapacitását, kiegészítik működési lehetőségeit. Ezt a belső reprezentációs rendszerek kreatív konstrukciós képessége teszi lehetővé. A nyelvi szimbólumok használata ugyanis a valóság olyan szintű modellezését és megértését tette lehetővé, amelynek alapján a társas találékonyság és alkotókészség (szociogenezis) létrehozta a technikai civilizáció változatos eszközrendszerét és gépvilágát, beleértve az információs eszközöket és gépeket is.
tudás World 3 World 2 Világkép eszközök i n g e r e k World 1 5. A gépi információtechnológia korai formái World 2 Információ mint alakzat Világkép értékek/hitek/attitűdök World 3 belátás/szimuláció/előrelátás tudás processzor-1 jelek reprezentáció, modellek információ szimbolikus kogníció szimbólum preszimbolikus kogníció ikon index Információ mint üzenet eszközök i n g e r e k A gépi információtechnológia korai formái anyag/energia - állapotváltozás World 1
Információs forradalmak 5. A gépi információtechnológia korai formái Információs forradalmak 1. A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei 2. A távközlés forradalma (A Marconi-konstelláció kibontakozása) 3. A kép- és hangrögzítés forradalma 4. A műsorszórás forradalma
1.A könyvnyomtatás forradalma A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei Az írásban rejlő lehetőségek teljes kibontakozását a nyomtatás tette lehetővé. The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man 1962 A tapasztalatok feldolgozásának új módszere lehetővé tette a cselekvések és formaváltások jelentős felgyorsulását. Marshall McLuhan 5. Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
„Az új eljárás által nyújtott lehetőségek azonban hamarosan nyilvánvalóvá váltak, és mélyreható változásokat előidéző hatásai szintén megmutatkoztak, ugyanis a nyomtatás azáltal, hogy a szövegeket szélesebb körben hozzáférhetővé tette, igen gyorsan akkora hatóerőt biztosított nekik, amelyet nem lehet a kéziratokéhoz hasonlítani.”
2. A távközlés forradalma (A Marconi-konstelláció kibontakozása) XIX. század Elektronikus jeltovábbítás Morze-távíró - Samuel Morse, 1837/1844. Elektronikus hangtovábbítás Telefon - Alexander Gaham Bell, 1876. Jeltovábbítás elektromágneses hullámokkal Szikratávíró - Guglielmo Marconi, 1901. 5. Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
3. A kép- és hangrögzítés forradalma XIX. század Kémiai képrögzítés Dagerrotípia - Louis Daquerre,1839. Elektronikus hangrögzítés Fonográf - Thomas Alva Edison, 1877. Mozgókép-rögzítés Film - Auguste Lumiere, 1895. 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
4. A műsorszórás forradalma XX. század Hangtovábbítás elektromágneses hullámokkal Rádió - 1906, Amerika Képtovábbítás elektromágneses hullámokkal Televízió - 1938, Európa Amerika 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
Technológiai determinizmus The medium itself that is the message,not the content! “trying to understand our technological environment” Understanding media 1964. 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása
A média rejtett üzenete George Gerbner Társadalmi determinizmus The Man Who Counts the Killings Kultivációs elmélet A média rejtett üzenete 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása