Információs társadalom Informatika Óra 11. osztály

Előszó A XX. század társadalmára az egyik legnagyobb hatást az információs forradalom gyakorolta, mely gyökeres változásokat indított be, mind társadalmi, mind gazdasági szinten.

Használat A tananyag lineáris felépítésű. A tananyagban történő haladást a dia alján elhelyezkedő gombok segítségével tudja befolyásolni. A diajegyzetben megtalálhatja a tananyagot is! Legelső dia Használat Tartalom jegyzék Visszalépés Előre lépés Új ismeret 11. dia Visszaugrás Legutolsó dia

Tartalom I. Óravázlat 5 II. Tevékenység 1. Motiváció 8 2. Korábbi ismeretek 9 3. Új ismeretek feldolgozása 10 4. Ellenőrzés 26 5. Összegzés 22 6. Értékelés 25 Tudáspróba 26

Óravázlat 1. Informatika – 11. osztály, gimnázium 2. Információs társadalom 3. Az információs társadalom és megteremtésének folyamata Magyarországon 4. Óra típusa: A tananyag önálló feldolgozása csoportos, vagy egyéni módon

Óravázlat 2. 5. Nevelési cél: A tanulók felkészítése a magyar -és ezáltal az európai- információs társadolomba való beilleszkedésére 6. Fejlesztési cél: új ismeret elsajátítása komlex módon, több információforrást és programot használva. Maga a tanulási módszer is az információs társadalomba való beilleszkedést segíti. 7. Módszerek: Egyéni, vagy csoportos megfigyelés, szövegfeldolgozás 8. Eszközök: Powerpoint, Acrobat Reader, Internet

Tevékenység I. Motiváció II. Korábbi ismeretek aktivizálása III. Új ismeretek feldolgozása IV. Összefoglalás V. Ellenőrzés VI. Értékelés

A fejlődés jegyében Az Európai Unió 2000-ben tartott liszaboni értekezletén célul tűzték ki, hogy Európa 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává váljon. Ehhez természetesen Magyarország is csatlakozott, aminek hatásai az életünkre már érzékelhetőek.

Ismétlés A jel érzékszerveinkkel, vagy technikai eszköz segítségével érzékelhető jelenség. Analóg jelek: időben és térben folytonosak, egy intervallumban minden értéket felvehetnek. Digitális jel: egy adott intervallumban csak véges sok értéket vehet fel. Az adat az információ ábrázolására használt jelsorozat. Az önmagában álló adat még nem hordoz információt, csak a jelek egy megjelenési formája, ami képzettársítás során nyeri el információtartalmát. Jel A jel érzékszerveinkkel, vagy technikai eszköz segítségével érzékelhető jelenség. Analóg jelek: időben és térben folytonosak, egy intervallumban minden értéket felvehetnek. Digitális jel: egy adott intervallumban csak véges sok értéket vehet fel. Adat Az adat az információ ábrázolására használt jelsorozat. Az önmagában álló adat még nem hordoz információt, csak a jelek egy megjelenési formája, ami képzettársítás során nyeri el információtartalmát. Információ Az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Az információ mértéke az által csökkentett bizonytalansággal arányos. Információ mérése Az információ mérésére szolgáló legkisebb mértékegység a bit, amely kétféle értéket vehet fel: 0-t vagy 1-et. Adattárolásra szolgáló háttértárak csoportosítása Mágneses elven működő háttértárak Floppy: kapacitásuk 1,44 MB, sérülékeny, a mai adattárolókhoz képest elavult kis kapacitású, nem biztonságos adattároló eszköz Merevlemez: kapacitásuk változó, GB nagyságrendű. Jellemző méretek : 20, 40, 60, 120 GB… Optikai elven működő háttértárak CD: kapacitásuk 640MB, 700 MB, 800 MB DVD: kapacitásuk 4,7 GB, de ettől lehet több is, attól függően, hogy hány oldalú és hány rétegű DVD-ről van szó. Elektromos elven működő háttértárak Pendrive: kapacitásuk16 MB-tól akár GB-os nagyságrendig terjed Általános kommunikációs modell Az adó és a vevő számára kell egy közös nyelv, amit mindketten értenek és egyértelmű. Mondanivalójukat egy csatornán keresztül juttatják el egymáshoz. Ehhez viszont a mondanivalót le kell kódolni olyan jelsorozattá, amit a csatorna közvetíteni tud és a vevő oldalán vissza lehet alakítani (dekódolás). (Pl.: telefonkábelen keresztül papíron nem lehet üzenetet küldeni, viszont a hangot át lehet alakítani feszültségingadozássá, és a feszültségingadozást vissza lehet alakítani hanggá.) Az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Az információ mértéke az által csökkentett bizonytalansággal arányos. Az információ mérésére szolgáló legkisebb mértékegység a bit, amely kétféle értéket vehet fel: 0-t vagy 1-et.

Ismétlés Az adó és a vevő számára kell egy közös nyelv, amit mindketten értenek és egyértelmű. Mondanivalójukat egy csatornán keresztül juttatják el egymáshoz. Ehhez viszont a mondanivalót le kell kódolni olyan jelsorozattá, amit a csatorna közvetíteni tud és a vevő oldalán vissza lehet alakítani (dekódolás). (Pl.: telefonkábelen keresztül papíron nem lehet üzenetet küldeni, viszont a hangot át lehet alakítani feszültségingadozássá, és a feszültségingadozást vissza lehet alakítani hanggá.) Jel A jel érzékszerveinkkel, vagy technikai eszköz segítségével érzékelhető jelenség. Analóg jelek: időben és térben folytonosak, egy intervallumban minden értéket felvehetnek. Digitális jel: egy adott intervallumban csak véges sok értéket vehet fel. Adat Az adat az információ ábrázolására használt jelsorozat. Az önmagában álló adat még nem hordoz információt, csak a jelek egy megjelenési formája, ami képzettársítás során nyeri el információtartalmát. Információ Az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Az információ mértéke az által csökkentett bizonytalansággal arányos. Információ mérése Az információ mérésére szolgáló legkisebb mértékegység a bit, amely kétféle értéket vehet fel: 0-t vagy 1-et. Adattárolásra szolgáló háttértárak csoportosítása Mágneses elven működő háttértárak Floppy: kapacitásuk 1,44 MB, sérülékeny, a mai adattárolókhoz képest elavult kis kapacitású, nem biztonságos adattároló eszköz Merevlemez: kapacitásuk változó, GB nagyságrendű. Jellemző méretek : 20, 40, 60, 120 GB… Optikai elven működő háttértárak CD: kapacitásuk 640MB, 700 MB, 800 MB DVD: kapacitásuk 4,7 GB, de ettől lehet több is, attól függően, hogy hány oldalú és hány rétegű DVD-ről van szó. Elektromos elven működő háttértárak Pendrive: kapacitásuk16 MB-tól akár GB-os nagyságrendig terjed Általános kommunikációs modell Az adó és a vevő számára kell egy közös nyelv, amit mindketten értenek és egyértelmű. Mondanivalójukat egy csatornán keresztül juttatják el egymáshoz. Ehhez viszont a mondanivalót le kell kódolni olyan jelsorozattá, amit a csatorna közvetíteni tud és a vevő oldalán vissza lehet alakítani (dekódolás). (Pl.: telefonkábelen keresztül papíron nem lehet üzenetet küldeni, viszont a hangot át lehet alakítani feszültségingadozássá, és a feszültségingadozást vissza lehet alakítani hanggá.)

Fogalmak WAP Wireless Application Protocol. A vezeték nélküli alkalmazási protokoll olyan technológiát jelent, ami lehetővé teszi az internet és a mobiltelefon-készülék egymáshoz kapcsolódását. GPS (Global Positioning System) GPS rendszer (földkörüli helymeghatározó rendszer). Műholdkapcsolatra alapozott elektronikus helymeghatározó rendszer. GSM A mobil kommunikáció globális rendszere (Global System for Mobile Communications) globális mobil távközlési rendszer. A nemzetközi rádiótelefon kommunikáció nemzetközi szabványa. SMS (Short Message Service) SMS szolgáltatás (rövid üzenet szolgáltatás). Mobiltelefonok között, valamint egy mobiltelefon és az internet között, rövid szöveges üzenetek továbbítását szolgáló rendszer. MMS (Multimedia Message Service) MMS üzenetküldő (többmédiumos üzenetküldő szolgáltatás). Végső fokon teljes értékű audió/videó átvitelt célzó vezeték nélküli üzenetküldő szolgáltatás WAP Wireless Application Protocol. A vezeték nélküli alkalmazási protokoll olyan technológiát jelent, ami lehetővé teszi az internet és a mobiltelefon-készülék egymáshoz kapcsolódását. GPS (Global Positioning System) GPS rendszer (földkörüli helymeghatározó rendszer). Műholdkapcsolatra alapozott elektronikus helymeghatározó rendszer. GSM A mobil kommunikáció globális rendszere (Global System for Mobile Communications) globális mobil távközlési rendszer. A nemzetközi rádiótelefon kommunikáció nemzetközi szabványa. SMS (Short Message Service) SMS szolgáltatás (rövid üzenet szolgáltatás). Mobiltelefonok között, valamint egy mobiltelefon és az internet között, rövid szöveges üzenetek továbbítását szolgáló rendszer. MMS (Multimedia Message Service) MMS üzenetküldő (többmédiumos üzenetküldő szolgáltatás). Végső fokon teljes értékű audió/videó átvitelt célzó vezeték nélküli üzenetküldő szolgáltatás.

Ízelítő a történelmi vonatkozásokból Gondolatok örökítésa Barlagrajz Papirusz (Egyiptom) Pergamen(Róma) Papír (Kína) Könyvnyomtatás Ízelítő a történelmi vonatkozásokból Az emberiség fejlődése során óriási előnyt jelentett az állatvilággal szemben az, hogy gondolataikat, megszerzett ismereteiket valamilyen módon le tudták jegyezni. Már az ősember is készített rajzokat barlangfalakra, melyek történeteket meséltek el. Hosszú folyamat volt, míg a barlangrajzokból kialakult az írás mai formája. Az írás forradalmasította az információ generációról generációra örökítését. Így a tudás felhalmozódhatott és nem kellett mindig „újra feltalálni a spanyol viaszt”. De nem csak az írás ment keresztül óriási változásokon, hanem a felület is, amire a jeleket rajzolták. Az ókori Egyiptom Az ókori Egyiptomban, a hieroglifák hazájában, a papírnád belét préselték lapokká. Az ily módon készült, írásra alkalmas felületet papirusztekercsnek nevezik. A külső réteg lehámozása után a maradék részt csíkokra hasították. Ezeket a csíkokat egymásra merőlegesen helyezték el, benedvesítették, majd összenyomták. Az ókori Róma A rómaiak a papirusztekercstől sokkal tartósabb, ám előállítását tekintve sokkal költségesebb pergament használtak bölcsességeik megörökítésére. A pergamen előállítása nagy szakmai ismeretet és odafigyelést igényelt. Nem volt mindegy a bőr minősége és az sem, hogy milyen színű volt az állat. „A pergamen szó maga (a középkori latinságban pergamenum), Pergamon városáról kapta a nevét. A városállam királya, Eumenész találta fel, legalábbis Plinius szerint, a Kr. e. 2. században a pergament, egy kereskedelmi blokád után bekövetkezett papiruszhiány következtében.” Kína Kr. u. 105 körülre tehető a papír feltalálása, ami Csai-Lun nevű udvariminiszter nevéhez fűződik. Eleinte textilrongyokból és növényi rostokból készítettek merített papírt. A kezdetekben nehézkes módszert a későbbiekben annyira tökéletesítették, hogy tapétát is készítettek. Guttenberg Guttenberg a könyvnyomtatás feltalálásával (XV. sz. közepe) nagy lendületet adott a papírgyártás fejlődésének. A vélemények megoszlanak, hogy a ki is találta fel a könyvnyomtatást. Guttemberg előtt is voltak már próbálkozások. „A szétszedhető, mozgatható, egyenként is használható betűk jelentik a nagy különbséget a nyomdászat (tipográfia) és a fametszés (xilográfia) között. A mozgatható betűk feltalálását tekintjük egyszersmind a nyomdászat feltalálásának is. A feltalálás dicsőségében két ember osztozik: a hollandi Laurenz Jansoon Coster és a német Johann Gutenberg, tulajdonképpen Johann Henne Gensfleisch vom Sorgenloch, genannt zum Gutenberg.”[

Az információ tárolás és kódolás hatása a társadalmi rétegződésre Koroktól függetlenül az információ kódolás, dekódolás és tárolás kulcsfontosságú szerepet töltött be mind az egyén, mind a társadalom szintjén Az információ tárolás és kódolás hatása a társadalmi rétegződésre Az információ tárolásának jelentősségéről már volt szó. Ám nem kell elfelejteni azt, hogy most természetesnek vesszük az olvasás és írás tudását, de ez még 2-300 évvel ezelőtt nem volt az, hát még korábban. Visszatekintve a jelentős ókori kultúrákig, megállapíthatjuk, hogy az tölthetett be vezető funkciót a társadalom élén aki rendelkezett az írás és olvasás „tudományával”. (Emellett persze csillagászati, mértani és egyéb ismeretek is szükségesek voltak.) Az írás és olvasás ismerete kiemelte az egyént a társadalomból, hatalmat adott, ami már mára nem így van, de ez nem azt jelenti, hogy nélkülözhetővé, hanem azt hogy általánossá vált. Manapság persze nem a papír az elsődleges információtároló eszköz, ezen jóval túlhaladt a kor. Mégis ez a rövid áttekintés rámutat arra, hogy koroktól függetlenül az információ kódolás, dekódolás és tárolás kulcsfontosságú szerepet töltött be mind az egyén, mind a társadalom szintjén. A leckében az informatika rohamos fejlődésének a társadalomra gyakorolt hatásairól lesz szó. Kicsit részletesebben foglalkozunk a magyarországi változásokkal.

Az informatika térhódítása Az informatika térhódítása gyökeres társadalmi változást hozott magával A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma Élethosszig tartó tanulás Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. Egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ. Az informatika térhódítása A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az "információs társadalom" kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ.

Az információs társadalom A hírközlési technológiák (ICT) alkalmazása áthatják a (z) gazdaságot Ipart üzleti életet piaci szolgáltatásokat közszolgáltatásokat Információs szupersztráda Long life learning Digitális írástudás E-work Biztonság Digitális tartalom Az információs társadalom  Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása. Az informatika ezért nem azonos az információs társadalommal; az informatikai stratégia egészen másról szól, mint az információs társadalom stratégiája. Az informatikai és hírközlési technológiák és megoldások olyan korszerű eszközrendszert kínálnak, amelyekre alapozva építhetők ki az üzleti élet új megoldásai (új gazdaság), mint amilyen például a korszerű vállalatközi kapcsolatok (B2B), a gyártók és szolgáltatók új eljárásai (e-business), illetve a fogyasztókkal kiépített újszerű kapcsolatok (B2C), a piaci szolgáltatások korszerűsítése (e-commerce), az üzleti, a civil és a közszféra új típusú együttműködése (PPP) és ezek visszahatásai a vállalati, intézményi szervezetekre. Ide értjük az információs szabadság ugrásszerű bővülését, amely az internetnek köszönhetően mindenki számára hatalmas bőséggel és részletességgel nyitja meg a tájékozódás, a tanulás lehetőségét és egyben szükségességét (lifelong learning), a kulturális értékek megismerhetőségét (digitális kultúra). Ezzel az eszközrendszerrel, tudatos stratégiára építve, sokrétű új szakértelem segítségével fejleszthetők ki a modern közszolgáltatások, amelyeket a kormányzati szervezetek és az önkormányzatok kínálhattak az állampolgárok számára (e-government), s így fejlődhet az állampolgárok részvétele a közéletben (e-democracy). Mindez szükségessé teszi az olyan új területek intenzív fejlesztését, mint például az informatikai infrastruktúra (információs szupersztráda), a digitális tartalom (e-content), az informatikai biztonság (e-security). Végül a változások gyorsasága miatt fontos a lemaradók segítése (digitális írástudás), az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés (e-work). Ezt a folyamatot nevezzük az információs társadalom kiépítésének, amely elvezet a tudásgazdasághoz és a tudástársadalomhoz. Ezek a folyamatok akkor is rohanvást fejlődnek, ha egy személy vagy akár egy nemzet nem érdeklődik irántuk, vagy nem érzi önmaga számára kiemelten fontosnak.

Az információs társadalom fejlődése Magyarországon Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003) A társadalom legyen: Tudásalapú és Versenyképes. Az információs társadalom fejlődése Magyarországon A 2000. márciusában megrendezett lisszaboni csúcson Európa állam- és kormányfői azt az új célt állították az Európai Unió elé, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává váljon. Ehhez természetesen Magyarország is csatlakozott. 2003-ban elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS). Ez egy olyan tényfeltáró dokumentum amely figyelembe véve az aktuális helyzetet megfogalmazza a célkitűzéseket és meghatározza a fejlődés irányát és természetesen a megvalósítással is foglalkozik.

Az informatikai infrastruktúra kialakítása Hálózatok kiépítése Szabványok létrehozása Szoftverek biztosítása Adatok biztosítása Hozzáférés biztosítása Jogi háttér biztosítása Az informatikai infrastruktúra kialakítása Az informatikai infrastruktúra kialakításának több szintje van. Először is ki kell építeni a szélessávú hálózatokat. Meg kell oldani a hozzáférést, elérést. A rendszer működéséhez biztosítani kell a közcélú, közhasznú adatokat, létre kell hozni szabványokat és rendelkezésre kell, hogy álljanak az üzemeltetéshez szükséges szoftverek és eszközök. Másodszor meg kell teremteni a rendszer jogi hátterét is.

Hálózatok kiépítése – az internet és a mobil-kommunikáció összefonódása Számítógépes hálózat Internet Kommunikáció Mobil hálózat Hálózatok kiépítése Egyre több cég jelenik meg a piacon, melyek jobbnál-jobb, kedvezőbbnél-kedvezőbb feltételeket kínálva ajánlják fel az általuk kiépített hálózat használatát, melyen keresztül kijuthatunk a világhálóra. A nagyobb szolgáltatók mellett (UPC, Chello, T-Online) megjelentek kisebb cégek is. A hálózatok kiépítésénél nem csak a számítógépekre kell gondolnunk. Ide tartoznak a mobil kommunikációs cégek hálózatai is. Ma már nagyon sok dolgot intézhetünk mobiltelefonon keresztül. (Pl.: parkolójegyet fizethetünk, autópálya matricát vásárolhatunk…)

Eszközi feltétel megteremtése Sulinet http://ado.sulinett.hu Eszközi feltétel megteremtése Természetesen nem működik a rendszer, ha nincs mivel használni. Mivel az információs társadalom kiépítése a cél, ezért az embereknek hozzá kell jutniuk, vagy hozzá kell jutatni azokhoz az eszközökhöz, melyeken keresztül részesei lehetnek ennek a társadalomnak. Ilyen próbálkozás volt a SULINET.

Digitális írástudás ECDL vizsga IT Alapismeretek Operációs rendszerek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Prezentáció Információ és kommunikáció Digitális írástudás Mára a digitális írástudás elengedhetetlenné vált. Az ECDL (European Comuter Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói jogosítvány, mely kortól függetlenül nyújtani, illetve igazolni igyekszik a felhasználói ismereteket. Megszerzéséhez 1 elméleti és 6 gyakorlati vizsgát kell letenni. IT Alapismeretek Operációs rendszerek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Prezentáció Információ és kommunikáció A vizsgák letételére az első sikeres vizsgától számítva 3 év áll a hallgatók rendelkezésére. Az Európai Unió és az ECDL Alapítvány tervei szerint 2005-ig minden európai országban elismertté válik az ECDL bizonyítvány.

E-környezet megteremtése Ügyfélkapu - www.magyarorszag.hu Egyéb szolgáltatások : http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/szolgaltatasok E-környezet megteremtése Az internetes környezet megteremtése folyamatban van. Az Ügyfélkapu, mely a www.magyarorszag.hu internetes oldalról érhető el utat nyit az elektronikus önkormányzatok felé. Itt az interneten keresztül intézhetünk el sok mindent. Természetesen a kínálat egyre bővül és nem csak az önkormányzati weblapok jelennek meg. A szolgáltatásokról a következő linkre kattintva kaphatunk tájékoztatást: http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/szolgaltatasok. Természetesen ez még korántsem az össze lehetőség. Az interneten figyelmesen szörfözve újabb és újabb szolgáltatásokat fedezhetünk fel. Kedvcsinálás A társadalom nem minden korosztálya és nem minden rétege fogékony egyformán az informatikával kapcsolatban. Kedvet kell tehát csinálni az embereknek az új eszközök és új lehetőségek használatához. El kell oszlatni a tévhiteket. Lehetőséget kell adni a kipróbálásra. A kommunikációs piac szereplői sokat költenek reklámra, melyekben népszerűsítik az új lehetőségeket.

Összefoglalás I. Ismétlés: Jel Adat Információ Információ mérése Adattárolásra szolgáló háttértárak csoportosítása Általános kommunikációs modell Kommunikációval kapcsolatos fogalmak

Összefoglalás II. Ízelítő a történelmi vonatkozásokból Az ókori Egyiptom Az ókori Róma Kína Guttenberg Az információ tárolás és kódolás hatása a társadalmi rétegződésre

Összefoglalás III. Információs társadalom Az informatika térhódítása Az információs társadalom Az információs társadalom fejlődése Magyarországon Út az információs társadalomhoz Az informatikai infrastruktúra kialakítása Helyzetelemzés Hálózatok kiépítése Eszközi feltétel megteremtése Digitális írástudás E-környezet megteremtése Kedvcsinálás

Értékelés Próbáld ki tudásod! A következőkben 10 db tesztkérdést válaszolhatsz meg. Először feleletválasztós kérdéseket, majd párosításos kérdéseket, végül pedig eldöntendő kérdéseket tölthetsz ki. Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, össz. 15 pont A párosításosnak egyenként 2 pont, összesen 8 pont Az eldöntendő kérdések egyenként 2 pont, összesen 8 pont

26 Feleletválasztós feladatok 1. Az alábbi állítások az általános kommunkációs modellre vonatkoznak. Döntse el az állítások helyességét! a) Közös jelrendszer elengedhetetlen a kommunikálás szempontjából. b) A kódolás a komminikálás folyamán a vevő oldalán történik. c) A kommunikálás folyamán a csatorna bármilyen jeleket tud továbbítani. 2. Melyik állítás nem igaz a jelekre? a) Az analóg jel tetszőleges értékeket felvehet egy adott intervallumban. b) A digitális jel véges sok értéket vehet fel egy intervallumban. c) Jelnek csakis olyan jelenségeket tekinthetünk, melyeket érzékszerveinkkel felfoghatunk. 3. Az adat és az információ szavak csupán egymás szinonimái. a) Igen, mert az adat és az információ között nincs különbség. b) Igen, mert az információ az adatnak tulajdonított jelentés. c) Nem, mert az adat képzettársítás során nyeri el információtartalmát, ezért az informatikában a két szónak különböző a jelentése. 4. A CD tárolókapacitása … a DVD tárolókapacitásával. a) kisebb b) nagyobb. c) egyenlő 5. Fejezze be a mondatot! Az információs társadalom esélyegyenlőséget teremt Magyarországon, a) mert a Sulinetet mindeki igénybevehette. b) mert az információhoz való hozzájutás az elektronikus felületeken, regisztrációval, vagy anélkül, digitális írástudással rendelkezők számára lehetséges. c) mert az adatvédelmi törvény ezt biztosítja. Megoldás 1 a 2 c 3 c 4 a 5 b

27 Párosításos kérdéssor A GPS B e-government C Ügyfélkapu D ECDL 1 www.magyarorszag.hu 2 Olyan elektronikus szolgáltatás, melyen keresztül hivatalos ügyeket lehet intézni. Pl.: Útlevél igénylés 3 Digitális írástudás 4 Helymeghatározó rendszer Megoldás A-4, B-1, C-2, D-3

28 Eldöntendő kérdéssor Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 7. Az információs társadalom kiépítésében csak az államnak van szerepe. 8. Az informatika rohamos fejlődése hatással van a társadalomra és a gazdaságra egyaránt. 9. A telekommunikációs cégek reklámjai ártanak az információs társadalom kialakításának. 10. Az információs társadalom egyik jellemzője, hogy a kommunikációs és információs technológiák összefonódva áthatják a gazdaságot, az ipart. Megoldás 7. Hamis 8.Igaz 9. Hamis 10. Igaz

29 A tudáspróba értékelése A megszerezhető pontszám 31 pont 0-50 % Tudásod sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételd át az anyagot akár többször is. 51-65 % Tudásod sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételd át az anyagot még egyszer. 66-79 % Tudásod közepes szintű, tekintsd át, hogy melyik feladatot rontottad el és ismételd át az ahhoz tartozó részeket. 80-90 % Tudásod jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresd ki, hogy melyik feladatot rontottad el, majd ismételd át a megfelelő részeket. 91-100 % Gratulálunk, tudásod kiváló szintet ért el, folytasd a következő leckével!

Készítette: Takácsné Magi Zsuzsanna Felhasznált irodalom: http://www.mimi.hu http://www.itforras.hu Magyar Információs Társadalom Stratégia 2003 Köszönöm a figyelmet.