A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória

A kutatási feladat Munkaerő kereslet és – kínálat mennyiségi és szerkezeti alakulásának vizsgálata 2006 novemberében zárult Foglalkoztatási színvonal alakulása Műszaki-technikai fejlődés által kiváltott hatások figyelembevétele  munkaerő mennyisége, foglalkoztatási struktúra alakulása Becslések: ágazati, létszám-kategória, regionális módosulások

Módszertan: két részből áll Első rész Mátrix kialakítása Második rész Foglalkoztatottak létszáma ágazati és regionális bontásban

Mátrix felállítása, tartalmi elemei 50 főnél nagyobb vállalatokra kiterjedő teljes körű adatfelvétel adatai Kisebb vállalatok  „teljeskörűsített” adatok Jogi és nem jogi személyiséggel rendelkező egyéni és társas vállalkozások Költségvetési és nonprofit szervezetek Működő és legalább 1 fő dolgozó tulajdonossal vagy alkalmazottal rendelkező központjai, telephelyei Összesen: telephely foglalkozási adatai Oszlop: 5 létszám-kategória Sor: 21 ágazat Cellák: foglalkoztatottak létszáma telephely szerint

Befolyásoló tényezők technikai-műszaki fejlődés iránya és jellege, az ennek nyomán várható beruházások, fejlesztések foglalkoztatási képességre gyakorolt hatása, különös tekintettel az e célra várhatóan rendelkezésre álló EU-s forrásokra területi elhelyezkedés várható tulajdonosi kör a béreknek a foglalkoztatásra gyakorolt hatása a teljesítmény várható változása

Képzettségi szint és szakképzettségi jellemzők Képzettségi szintre és a szakképzettségi jellemzők változására koncentrál: A szakma/foglalkozási struktúra nem változik A segéd- és szakmunka aránya változik Szakmák/ foglalkozások eltűnnek Újak jelennek meg Korábbi szakmák, foglalkozások megváltoznak Magasabb/ változatlan/alacsonyabb képzettségi szint

Kiinduló helyzet mátrix: 3963 ezer fő foglalkoztatott sűrűsödési pontok 2005-ös mátrix feketefoglalkozás torzító hatásával nem foglalkozik

Ágazati és méretkategória Sorrend foglalkoztatás és sűrűsödési pontok alapján: (2005-re) 1. kereskedelem 2. közigazgatás 3. gazdasági szolgáltatások főt foglalkoztatókon belül: kereskedelem, gazdasági szolgáltatás, építőipar  35% (létszám) fő: közigazgatás, oktatás, energiaszektor  20,6% fő: kereskedelem, építőipar, közigazgatás fő: kereskedelem, építőipar, gazdasági szolgáltatások

Régió koncentráció viszonylatában Közép-magyarországi régió  foglalkoztatottak közel 40%-a  elszívja a fejlődési forrásokat többi közt viszonylag egyenletes a megoszlás

Kérdések jövőre nézve Látszik e esély a következő 10 évben a jelenleginél valamivel egyenletesebb foglalkoztatási eloszlások kialakulására? A változó feltételek kikényszerítik e központi régió súlyának csökkenését? Átalakul- e a gazdálkodó szervezetek méretstruktúrája a közepes és nagyobb szervezetek javára? Folytatódnak e az évek óta tartó tendenciák az ágazati struktúra módosulásában?

A 2015-re várható helyzet a foglalkoztatás színvonalában és szerkezetében 2 időintervallum : foglalkoztatási színvonal1,8%-kal nő összességében ( évi átlag 0,4%)  fős foglalkozásbővülés : foglalkozási színvonal  3,2%-kal emelkedik (évi 0,6%)  ezer fős foglalkoztatási növekedés Foglalkoztatás: összesen 5%-kal, évi átlagban 0,5%-kal nő  200 ezer fő GDP viszonylag jelentős bővülése szerény foglalkoztatás növekedéssel jár együtt Fejlődés: intenzív jellegű Külföldi beáramló fejlesztési források  foglalkoztatás bővülése

Ágazat és méretkategória Legnagyobb súly  kereskedelem – javítás – vendéglátásszállás-helyszolgáltatás alkotta csoport  1,8%ponttal emelkedik Közigazgatás: 2.-ból 3. hely  1,3%pontos arányvesztés Gazdasági szolgáltatások: 3.-ból 2. hely  2,9%pontos aránnyereség Létszám felszabadító Létszám vesztő Létszám bővülő Közösségi szolgáltatások ágazatai

Létszámkategória 1-9 fő közti szervezetek Zsákutca vállalkozások Foglalkoztatási képesség: mikroméretű szervezetek:1,5%ponttal visszaesik; fős szervezetek: 1,1%ponttal nő; 50-nél több 0,5%pontos növekedés Növekedési ütem  alföldi régió Mértékbeli különbségek Régiók foglalkoztatási súlyának változáa

Méretkategória és régió Központi régió: tovább emelkedik a nagyméretű szervezetek súlya Felső-közép kategóriában foglalkoztatási arány-nyereségre tesz szert D-Dunántúl és a két alföldi régió Régiókban visszaesik a mikroméretű szervezetekben a foglalkoztatottak súlya

Munkaerőköltségek nagysága szerinti rangsor 1. Pénzügyi tevékenység 2. Energiaszektor 3. Szállítás, raktározás, távközlés

Vállalati mélyinterjúk tapasztalatai összefüggés műszaki- technikai fejlődés sebessége és a gazdasági szervezetek által követett növekedési stratégiák közt gyors műszaki haladásról beszámoló vállalatok több mnit ¾-ének célja a piaci részesedés növekedése műszaki technikai fejlődés 70% szerint semleges a foglalkoztatás szempontjából nagyméretű iparvállalatok  jelentősebb létszámkiszorító hatás kis- és középvállalatok  munkaerő-racionalizáló beruházásokat szeretne( nincs anyagi fedezet) legnagyobb munkaerő kiszorító hatás: átlagos ütemben vagy kifejezetten lassan fejlődő területeken munkaerő-felvételnél nincs megfelelő szakképzettségű jelentkező

Köszönöm a figyelmet!