Korszerű eszközök a vállalati információ- és tudásmenedzsmentben

Az elektronikus üzletmenet

e-üzlet (e-business) fogalma az elektronikus hálózatokon (Internet, extranet, intranet) keresztül bonyolított gazdasági tevékenységek összessége, ide értve a marketinget, az ügyfél-menedzsmentet (CRM), valamint a beszerzéseket (procurement). Az e-business tágabb fogalom az e-kereskedelemnél, nem csupán a kereskedelmi tevékenységre utal, hanem a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokat, az üzleti partnerekkel való együttműködést és a szervezeten belüli elektronikus tranzakciókat is magában foglalja.

e-üzlet jellemzői e-üzleti szerkezet=intergrált alakalmazásrendszerek a sikerhez kulcsfontosságú az e-üzleti infrastruktúra ügyes kialakítása és megalkuvást nem ismerő megvalósítása – ez alapkövetelmény a szerkezeti változásokkal létrejönnek kevésbé kézzelfogható vagyontárgyak: márkák létrehozása, ügyfélkapcsolat, beszállítók integrálása és az információs tőke rugalmas felhasználása (folyamat, termék helyett)

e-kereskedelem (e-commerce) fogalma elektronikus kereskedelem, azaz leggyakrabban az interneten keresztül megvalósuló áru- és szolgáltatás beszerzés és értékesítés. a számítógép hálózatok (elsősorban az internet) alkalmazása elosztásra és értékesítésre. Az e-kereskedelem a termelő/szolgáltató vállalat és a fogyasztó közötti, illetve a beszállító közötti kapcsolatra koncentrál és az áruk, szolgáltatások, információk kereskedelmét segítik elő.

Az e-kereskedelem célja segítségével a cégek meghallgathatják az ügyfeleket, és ők lesznek „a legolcsóbbak”, „a legismertebbek” vagy „a legjobbak”.

Kapcsolatok és kommunikáció a „virtuális térben” A2A Elektronikus államigazgatás A B C Közigazgatás Vállalat Fogyasztó C2A, A2C ügyintézés B2C, C2B, B2E E-kereskedelem, E-bank B2B E-piactér AG2B, B2A E-közbeszerzés E-ügyintézés www.bp.gtk.szie.hu/kgg/ebusiness/kieglev/elogisztika.ppt C - Consumer (Fogyasztó) A- Administration (Közigazgatás) B – Business (Vállalat)

Stratégiai hatású elektronikus internet-képességek a cél egyedi internetes képességeket (támogatást) felépíteni és ennek megfelelően, olyan egyedi előnyre tehet szert cég, amely kiemeli a versenytársai közül. Fontos! a különböző képességek révén csak akkor juthatunk versenyelőnyhöz, ha azok kapcsolatban állnak valamely erőforrással, vagyis elérhetővé tesznek egy, az előzőekben említett egyedi erőforrást, és a versenyelőny ennek kapcsán jön létre. A végeredmény azonban ugyan az, vagyis versenyelőnyhöz jutunk, vagy épp elkerüljük a versenyhátrány kialakulását. Forrás: Kápolnai, A. – Nemeslaki, A. – Pataki, R. 2002 A hivatkozás a megjelölt forrás alapján a fenti, megjelölt 11 „képességre” vonatkozik, azonban a hivatkozott műtől eltérő kontextusban.

Az egyediséget teremtő internet képességek piac kiterjesztése, dinamikus árazás, „kibővített-” termék szolgáltatások, tartalom, testreszabott tömegtermelés (mass customization), vevő felhatalmazás (empowerments), foglyul ejtés (lock-in), ellátási lánc megváltozása, aggregálás és közvetítés, innováció, vállalati működésjavítása.

Folyamatok, alapfogalmak E-csatorna: minden kommunikáció, munka és együttműködés elektronizált médiuma EDI: A tőkeerős nagyvállalatok saját, illetve bérelt, interneten kívüli hálózatokon az EDI szabvány alkalmazásával kétoldalú kommunikációs és standardizált tranzakciókból álló információs kapcsolatot tartottak fenn. Virtuális jelenlét a kibertérben: elektronikus jelenlét, weboldal, marketingcélokat szolgál elsődlegesen Elektronikus együttműködés: a vállalat partnereivel történő és vállalaton belüli együttműködése egyaránt idetartozik Elektronikus tranzakció: az on-line felkínált termékekkel való kereskedés Elektronikus piactér: nagyfokú integráció és automatizáltság a tranzakciók támogatására, partnerek informálása, a kibertérben aktív vevő és eladó találkozási helye Elektronikus partnerhálózatok: több elektronikus tranzakciós platform, piactér együttműködésével jön létre, nem annyira tervezetten, inkább spontán

Az e-technológiák fejlődési szakaszai 5. Partnerhálózatok B B C S Business – vállalati szereplő, termelő 4. Elektronikus piactér C Customer – (vég)fogyasztó szereplő S Supplier – beszállító 3. Elektronikus tranzakció 2. Elektronikus együttműködés Piaci hatékonyság 1. Elektronikus jelenlét 0. Bilaterális EDI kapcsolatok, Extranet „Integritás” „Interaktivitás” „Marketing” Idő 1996 1997 1998 1999 2000

Virtuális termék A virtuális termék összefoglalja mindazokat a digitális információkat, amelyek az interneten (hálózatban) a termékkel együtt, gyakrabban azt megelőzően jutnak el a fogyasztóhoz, vagy a potenciális fogyasztókhoz. Az értéklánc menedzsment célja az áruk és információk folyamatos áramlásának biztosítása a vevő számára a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb költséggel és a lehető legmagasabb szolgáltatási szinten. (Kápolnai, A. – Nemeslaki, A. – Pataki, R. 2002)

A virtuális termék összetevői digitális leírás, műszaki jellemzők, felhasználónak szánt üzenetek (a felhasználó számára megkülönböztetett fontossággal bíró jellemzőket „elvárt termék” ígérete) marketing információk (termékkialakítás, design, reklám-jelleg), digitális szolgáltatások (installáció, up-grade, termék utógondozás, fejlesztési hírek, vevő-„behálózás”, kedvezmények stb.) , testreszabást segítő internet funkciók (egyedi jelleget kölcsönző lehetőségek, kiszerelés, sajátos összetétel stb.).

Előnyök és hatások csökken az összes beszerzési költség non-stop 24 órás beszerzést, gyakran automatizált módon. A disztribúciós csatorna mentén kialakuló információáramlás csatorna menti tudástranszfert (információ???) hoz létre. A tudástranszfer olyan információkból áll, amelyek meghatározzák a csatorna működését, cselekvést, vagyis logisztikai funkciókat aktivizálnak. A tudástranszfer legfontosabb információ típusai a következők: elektronikus megrendelés információi, elektronikus igényfelmérés, elektronikusan aggregált kereslet, azonnali visszacsatolási információ. A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetűnő jelensége a csatorna integráció folyamata. Az új típusú csatorna integráció során a tulajdonosi integrációt egyre inkább felváltja az információs integráció. Anélkül, hogy a tulajdonosi viszonyok változnának az egyes csatorna tagok megosztják egymás között irányítási rendszereiket.

Informatikai háttér és üzleti felfogás Új jelenségek Informatikai háttér és üzleti felfogás

SOA - már több mint fél évtizede Service Oriented Architecture szolgáltatás központú architektúra különálló rendszerek integrációja, ahol szolgáltatásként áll rendelkezésre minden egyes informatikai erőforrás: alkalmazás rendszer kereskedelmi partner

Cloud computing (számítási felhő) fizikailag nem a saját gépen lévő: állományok (adatok) programok Kép forrása: http://www.navaratan.com/images/cloud_computing.png

A jövő évtized informatikai háttere informatikai outsourcing („felhő”) virtuális irodák 2010 után a szolgáltató szerverén elhelyezett alkalmazások és adatok archiválási költségek csökkennek növekvő adatbiztonság vékony kliensek (a PC helyett) vagy mobiltelefonok

IT-outsource hazai szolgáltatói T-Systems Virtualoso Navigator Budget Getronics IT-outsourcing Invitel NetWork

Az üzleti intelligencia

Üzleti intelligencia (BI) Az üzleti intelligencia olyan technológiák és alkalmazások összessége (alkalmazási rendszerek), melyek adatok gyűjtésével, hozzáférhetőségével és elemzésével foglalkoznak egy vállalatban, hogy vezetői jobb üzleti döntéseket hozhassanak. (BI ‑ business intelligence)

BI (ÜI) 2010 Üzleti intelligencia (BI) E-kereskedelem és a kattintási szokások elemzése 2000 Extranetek és vállalatok közötti portálok Kalakota - Robinson 374 - 381. oldal Vállalati intranetek és döntéshozatalt segítő portálok Csoportos memóriarendszerek: vitafórum, tájék. fórum 1990

Alkalmazási rendszerek 1. operatív folyamatokat támogató rendszerek [Adatelőállítás] a cég szervezeti hierarchiájának alsó és középső szintjén dolgozók napi tevékenységeihez kapcsolódó tevékenységek stratégiai döntéseket támogató rendszerek [Adatok rendszerezése, elemzése, hasznosítása] a vállalati stratégiai döntések a felső vezetőkre, esetenként a középvezetők felső szintjére hárulnak, ezen döntések hatása befolyásolja és meghatározza a cég jövőjét, gazdasági pozícióját, eredményeit, ezekhez a tevékenységekhez másfajta támogató rendszerek szükségesek, melyeket összefoglaló néven BI-nak nevezünk.

Alkalmazási rendszerek 2. operatív folyamatokat támogató rendszerek ERP– Enterprise Resource Planning (vállalati eerőforrás tervezés) SCM – Supply Chain Management (ellátásilánc-menedzsment) CRM – Customer Relationship Management (Ügyfélkapcsolat menedzsment ) SFA – Sales Force Automation (értékesítési menedzsment ) HRM – Human Resource Management (humánerőforrás menedzsment ) stratégiai döntéseket támogató rendszerek (BI) vállalati információs rendszerek (pl. EIS) döntéstámogató rendszerek (DSS) vezetői információs rendszerek (MIS) adatbányászat (data mining) szövegbányászat (text mining) adatmegjelenítés geográfiai információs rendszerek stb.

A BI (Business Intelligence) helye EAI - Enterprise Application Integration alkalmazások integrációja vállalaton belül

Adatbányászat „Azt mondják, hogy a webinformáció 99%-a a webhasználók 99%-a számára haszontalan.″ Han-Kamber 434. oldal

Adatbányászat 1990 után intelligens műveletsor cél: adatminták kiemelése tudásfeltárás alapja: jelentős adatmennyiség KDD (Knowledge Discovery in Databases)

Mi az adatbányászat? olyan folyamat, amelynek során intelligens műveleteket, műveletsort hajtunk végre az adatminták kiemelése érdekében, vagyis az érdeklődésre számot tartó tudás nagy mennyiségű adatból történő feltárása a folyamat bemeneti adatai tárolhatók adatbázisokban, adattárházakban vagy más információtárakban az adatok felfoghatatlan halmazának adatbányászat nélküli feldolgozása információban szegény, költséges, időigényes, előítéletekre épített, félrevezethető tudást eredményezhet az 1990-es években vált jelentőssé

Az adatbányászat a gazdaságban fogyasztók célzott marketing szempontú osztályozása és klaszterezése reklámhadjáratok hatékonyságvizsgálata vevőmegtartás: lojalitás-vizsgálat hiteltörlesztési hajlandóság előrejelzése és hitelbírálati irányelvek elemzése pénzügyi bűncselekmények felderítése stb.

Az adatbányászat, mint tudomány multidiszciplináris tudomány az alábbi területekre támaszkodik: adatbázis-technológia, információ-visszakeresés mesterséges intelligencia, neurális hálók számítógépes tanulás statisztika alakfelismerés tudás alapú rendszerek, tudásmegerősítés nagy teljesítményű számítások vizuális adatmegjelenítés támogatja az üzleti stratégiát, tudományos kutatásokat...

Az adatbázis-technológia fejlődése Adatgyűjtés és adatbázis létrehozása 1960-as és a megelőző évek Adatbázis-kezelő rendszerek 1970-es, korai 1980-as évek Fejlett adatbázisrendszerek 1980-as évek közepétől napjainkig Web alapú adatbázisrendszerek 1990-as évektől napjainkig Adattárházak és adatbányászat 1980-as évek végétől napjainkig Integrált információs rendszerek új generációja 2000-es évektől napjainkig Az ábra alapja: Han-Kamber 1.1 ábra (24. old)

A KDD lépései (iteratív folyamat) adattisztítás – zajos, inkonzisztens adatok eltávolítása adatintegrálás – több adatforrás összekapcsolása adatkiválasztás – adatok kiolvasása az adatbázisból az elemzéshez adat-transzformáció – az adatok olyan formájának előállítása, hogy az bányászható legyen adatbányászat – az adatminták kiemelése érdekében végzett eljárás minta kiértékelése – tudást reprezentáló, valóban érdekes minták meghatározása tudásmegjelenítés - a kinyert tudást tudáskifejező technikákkal tárja a felhasználó elé Forrás: Han-Kamber 27. oldal

Tipikus adatbányászati rendszer architektúrája Grafikus felhasználói felület Mintaértékelés Tudásbázis Adatbányászmotor Adatbázis- vagy adattárszerver Adatbázis Adattárház Forrás: Han-Kamber 1.5 ábra (29. old)

Az adatbányászati adatok típusai relációs adatbázisok adattárházak tranzakciós adatbázisok fejlett adatbázisrendszerek és adatbázis-alkalmazások objektumorientált adatbázisok objektumrelációs adatbázisok téradatbázisok időbeli és idősor-adatbázisok szöveges és multimédia-adatbázisok heterogén és örökölt adatbázisok World Wide Web - osztott információs szolgáltatások

Feladatok osztályai, funkciók adatbányászati feladatok két osztálya: leíró - az adatok általános jellemzőit tárja fel előrejelző – meglévő adatokból következtet, prognosztizál adatbányászati funkciók fogalom-/osztályleírások: karakterizáció és diszkrimináció társításelemzés osztályozás és előrejelzés klaszterelemzés szélsőséges értékek elemzése fejlődésanalízis

Mikor érdekes egy minta? Az előállított minta akkor érdekes, ha egyszerűen érthető, bizonyos megbízhatósággal érvényes új vagy kísérleti adatokon, potenciálisan hasznos, újszerű. Egy minta akkor is érdekes, ha olyan hipotézist igazol, amelyet a felhasználó bizonyítani szeretne. Az érdekes minta tudást reprezentál.

Irányzatok az adatbányászatban orvostudományi és DNS-adatok adatbányászat pénzügyekben hiteltörlesztési hajlandóság előrejelzése és hitelbírálati irányelvek elemzése fogyasztók célzott marketing szempontú osztályozása és klaszterezése pénzügyi bűncselekmények felderítése reklámhadjáratok hatékonyságvizsgálata vevőmegtartás: lojalitás-vizsgálat adatbányászat a távközlésben

Szövegbányászat strukturálatlan vagy kis mértékben strukturált szöveges állományokból történő ismeret kinyerés tudománya. Olyan különböző dokumentum forrásokból származó szöveges ismeretek és információk gépi intelligenciával történő kigyűjtése és reprezetnációja, amely a feldolgozás előtt rejtve és feltáratlanul maradt az elemző előtt. http://www.vazsonyi.hu/szovegbanyaszat/1.html

Szövegbányászat példa Egy gépjárműforgalmazó a fórumokból szeretné megtudni, hogy mi a véleményük a fogyasztóknak a hazai forgalomban kapható gépjárművekről: Miről beszélnek a legtöbbet? Melyiket dícsérik? Melyiket szeretik a családok?

Felhasznált irodalom 1. könyvek: Jiaweei Han–Micheline Kamber: Adatbányászat. Koncepciók és technikák. Panem, Bp., 2004. (aktualitások: www.cs.sfu.cs/~han/DM_Book) Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt, Bp., 2005. Ravi Kalakota - Marcia M. Robinson: Az e-üzlet. Útmutató a sikerhez. Információs társadalom A-tól Z-ig sorozat. Typotext, Bp., 2002.

Felhasznált irodalom 2. újságok, folyóiratok, elektronikus cikkek: Bakonyi Géza: Kutatás a hálózati könyvtári katalógusokban. Budapest, NIIF, 1996. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/fuzetek/opac/html/index.htm (2005. október 30.) Drótos László: E-book forradalom. Könyvtári Figyelő 2001. 2. eVilág. Az információs társadalom folyóirata. Plágiumügyi tanácsadó szolgálat c. cikk. 2004. február 23. o. Pálfi Norbert: Irodalom, szöveg, információ: Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai magyar-irodalom.elte.hu/vita/vitaforum/palfi.html Turcsán Tamás: Iroda a felhők között. Figyelő Trend. IT&Telekom. IX. évfolyam, 2009. 6.szám 34. oldal Faragó József: E-kereskedelem a zsebben. Figyelő Trend. IT&Telekom. IX. évfolyam, 2009. 6.szám 36. oldal Mártonffy Attila: Falbontás soa-val. ITbusiness. VII. évf. 13. szám 2010. április 6. 24. oldal