1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én

2 1.A makrogazdasági előrejelzés módszerei 2.A rövidtávú vállalati várakozások 3.Az éves prognózisok A várható növekedési ütem A GDP mérleg Egyensúlyi kérdések (konvergencia) 4.A hosszú távú előrejelzésekről 5.Összefoglalás

3 Bevezetés Az előadás az április 2.-ai előadás „folytatása”. Az akkori téma: a hazai nemzetgazdaság legáltalánosabb jellemzői (a GDP alakulása) A mai: egy valamivel részletesebb áttekintés Ne csak a megállapításokra, a bizonyítás módszereire is figyeljenek!

4 A makrogazdasági előrejelzés módszerei Statisztikai elemzések (trend-extrapoláció KSH adatokból, az eredmények megbízhatóságának áttekintése. A vállalati várakozások (postai) felmérése. A GDP összetevők mérlege. Ciklus-elemzések. Gazdaságpolitikai információk hasznosítása.

5 Rövidtávú vállalati várakozások I. A várakozásokat a GKI (és a KOPINT) havi felmérésekkel vizsgálja. A fő kérdés: a következő 3 hónapban a cég helyzetének javulását, vagy romlását várják? Az iparban a felmérési eredmények az ág adott időpontbeli helyzetéről adnak képet (ábra). Az egyéb ágakban az eredmények gyakran nem megbízhatóak (a hibák oka sem ismert). A címen hónapról-hónapra módosított előrejelzés található. A jelenlegi várakozások, prognózisok pesszimisták.

6 Iparvállalati várakozások és ipari statisztika

7 Éves prognózisok I. Az éves prognózis készítése a GKI-ban (és a KOPINT-ban is) a várható növekedési ütem előrebecslésével indul. Módszerei: trend-extrapoláció (ábra), s a trendtől való eltérések okaira, s ezek várható hatásainak nagyságára vonatkozó feltételezések kimunkálása. Az április 2.-i előadáson a jelen helyzetünkre vonatkozó elemzést bemutattam ( Jelen teljesítményünk alacsony, kilátásaink rosszak.

8 Éves prognózisok II. A GDP mérleg fő összefüggései: Termelés = jövedelmek = felhasználás A termelés (némi egyszerűsítéssel) az ágazati hozzáadott értékek összege. A szerkezeti prognózis meglehetősen bizonytalan. Az iparé a jobbak egyike (ábra). A felhasználás, szintén egyszerűsítve, a lakossági fogyasztás és a felhalmozás – valamint a külker egyenleg - összege. A lakossági fogyasztás előrejelzése jó, a beruházásé bizonytalan (ábra). A mérleg-egyenlőség kialakításával viszonylag (?!) megbízható GDP prognózis adható (ábra).

9 Az ipari GDP éves változására vonatkozó előrejelzések, , (százalék)

10 Beruházás-növekedési előrejelzések

11 A GDP növekedés éves előrejelzései , százalék

12 Éves prognózisok III. Az egyensúly – és a konvergencia – vizsgálati szempontjai: munkanélküliség, statisztikája nem mutatja az alacsony aktivitási arányt, a rossz szám prognózisa könnyű, de nem sokat ér; infláció, igen jól előre jelezhető, jelenleg nagyon magas (ábra);

13 Az éves fogyasztói árindex előrejelzése, (százalék)

14 Éves prognózisok III. (folytatás) külgazdasági egyensúly, az export és import volumene magas, növekedése lassul, az előrejelzés bizonytalan (ábra), külkereskedelmi mérleg, egyensúlyban van, fizetési mérleg, a deficit jelentős (ábra); költségvetési hiány, igen magas, nem előre jelezhető. Úgy tűnik, a konvergencia kritériumok idei teljesítése is kétséges.

15 Az éves export-volumen növekedés előrejelzése, (százalék)

16 A fizetési mérleg hiány előrejelzése, , (milliárd euró) (2003-tól új módszer szerint számolva)

17 A „hosszú távú” előrejelzésekről A ciklusok okai: rövid távú (néhány havi): piaci ingadozás; középtávú (4-8 éves): beruházás, multiplikátor (?) hosszú távú, ún. Kondratyev: innovációk, generációs különbségek (?). Előrejelzés 1-1,5 évig többnyire megbízható – és kedvezőtlen. A távolabbi változások nem előre láthatóak (ábra).

18

19 Összefoglalás A gazdasági döntések gyakran igényelnek megbízható előrejelzéseket. Az elemzés azt igazolja, hogy ilyenek számos témában - például az inflációról - akár egy-másfél évre előre is készíthetők (lennének). A kormányzati előrejelzések politikailag motiváltak. Más témákban viszont megbízhatatlanok voltak a GKI prognózisok is. Minden döntéshozónak tudnia kell, melyik előrejelzésben bízhat, melyikben nem.

20 Az közötti előrejelzések és a tények közötti átlagos eltérések (a különbségek abszolút értékének átlagai)

21 Köszönöm a figyelmüket!