MÉDIAISMERET Szak: Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. év, levelező Tantárgy: MÉDIAISMERET Tanár: Forgó Sándor Kód: LBG_KO106K2 Téma: Akire én mai is felnézek…

A mozgás rögzítésének atyja. EADWEARD MUYBRIDGE A mozgás rögzítésének atyja.

EADWEARD MUYBRIDGE 1830. Április 9-én született Angliában. 1831. Különc ember lévén, nevét már korábban Edward Muybridge-re változtatta, amiből később Eadweard Muybridge lett. 1860. Elhagyta hazáját. Csendes - óceáni partvidék elismert fotográfusaként tartották számon. Nem tudni, hol és hogyan képezte magát fényképésszé.

EADWEARD MUYBRIDGE Muybridge - t a fényképezés mellett a lóversenyzés is nagyon foglalkoztatta. Egy nap Leland Stanford szenátorhoz meghívást kapott. Aki köztudottan szintén szenvedélyes rajongója volt a telivéreknek. Egy nap az angol meg az amerikai hosszan vitatkoztak egy ló erényeiről, amely a szenátor tulajdona volt. Vágta közben van egy pillanat. amikor a ló mind a 4 lába a levegőben van.

EADWEARD MUYBRIDGE Ekkor történt, hogy a probléma megoldása érdekében Muybridge agyában zseniális terv született.

EADWEARD MUYBRIDGE Az amerikai lóversenypálya mentén 24 fényképezőgépet állított egymás mellé. Mindegyik fényképezőgép kioldójához vékony szálat rögzített, amelyet a pályán keresztül feszített ki. A pálya túlsó oldalán a géppel szemben fehér vásznat állított fel, hogy az egyes képek minél tisztábbak legyenek. Amikor minden elkészült megadta a jelet és elkezdődött a lóverseny.

EADWEARD MUYBRIDGE Amikor a lovak, a sorban egymás mellé állított fényképezőgépek mellett elfutottak, akkor minden egyes gép előtt elszakították, a pályán keresztül 24 db kifeszített szalagot. Szalagok mindegyike egy-egy elektromágnest vezérelt, ami pedig szabaddá tette a lemezeket. TERVRAJZ

EADWEARD MUYBRIDGE Sikerült felvennie a lépés, az ügetés és vágta egymást követő fázisait. De a képek annyira különböztek a művészetben ábrázolt mozgástól, hogy sokan kételkedtek a pontosságukban. 1880-ban - egy saját készítésű diavetítővel - Muybridge a képeket egymásután kivetítette egy képernyőre.

EADWEARD MUYBRIDGE Ez volt a világ első mozgóképe. Muybridge a képsorozat által bebizonyította amerikai vendéglátójának, hogy a vita során az ő feltételezése volt helyes.

EADWEARD MUYBRIDGE Sorozatfelvétel készítése a vágtató lóról. Bebizonyította, - az emberi szem által felbonthatatlan mozgásfázisok rögzítése által -, hogy van olyan pillanat, amikor a ló mind a négy lába a levegőben van.

EADWEARD MUYBRIDGE Az angol a történtek után bizonyára azzal is megelégedett volna, hogy fényképeit elrakja magángyűjteményébe. Ha valaki nem vetette volna fel előtte azt az ötletet, vajon milyen hatást keltenek ezek a fényképek egy Zootropban. A kísérlet eredménye annyira megdöbbentő volt, hogy valóságos szenzációt keltett a közvéleményben.

EADWEARD MUYBRIDGE Zoopraxiskopnak nevezett készülékét 1879-ben konstruálta.

EADWEARD MUYBRIDGE „Tökéletesíti” a zoetropot - vetítésre alkalmassá téve és zoopraxiscope-nak nevezve. Zoetrop: szabadon forgó fémhengeren alapuló készülékre, mely 13 fázisrajzból kiindulva kelt mozgásillúziót a nézőben.

EADWEARD MUYBRIDGE Zoopraxiscope-val készült kép. Mozgó bika

Penakistoscope-val készült kép EADWEARD MUYBRIDGE Penakistoscope-val készült kép

Muybridge módszerével körülbelül : EADWEARD MUYBRIDGE Egyelőre azonban csak annyiban láttak benne gazdasági fantáziát, hogy ez is valami újdonság. A film elkészítéséhez, melynek vetítése egy percig tartana - másodpercenként 12 expozíciót véve alapul, ami a szükséges minimum a folyamatosság illúziójának megteremtéséhez - Muybridge módszerével körülbelül : 720 fényképezőgép beállítására lenne szükség.

EADWEARD MUYBRIDGE Későbbiekben közel százezer pillanatfelvételt készített mozgó állatokról és emberekről, amellyel a mozgás tanulmányozását tette lehetővé.

EADWEARD MUYBRIDGE Muybridge és Leland Standford kapcsolata megszakadt, egy szerzői jogi vita végett. De Muybridge ekkor a már valódi hírességként, bele kezdett egy előadókörútba, és előadásai egyszerre voltak tudományos demonstrációk és szórakoztató show-k.

EADWEARD MUYBRIDGE Előadásai óriási hatást váltottak ki. 1881 - es párizsi bemutató „fenséges élvezetéről” hosszan cikkeztek a francia lapok, külön kiemelve az - akkor még alig néhány - emberi alak mozgását mutató sorozatot: „…ez utóbbiak, egészen csodálatos ábrázolások.”

Az én Camera Obscurám