Honfoglaló magyarok lakáskultúrája
Jurták Fala rácsos, teteje kúpos, nemezzel van borítva Előnye, hogy könnyen felállítható Alapja a falécekből álló rácsszerkezet „Oltár” Szabad tűzhely – füstnyílás Besenyők, úzok, kunok is ilyen jurtákban laktak A Letelepedés után a népesség lemondott e sátorban lakásról Kialakulása: A neolitikumban kialakultak földalatti lakóhelyeket használtak először, majd ebből áttértek a jurtákra.
Jurta építés Vándorló életmód: könnyen építhető
Belső felosztás Középen tűz Szőnyegek, bőrök, ülőpárnák és evésre szolgáló alacsony asztalkák Nemek szerinti elkülönülés
Kialakulás süllyesztett veremházból Kezdetben: létrán lehetett a tetőn át bejutni, később viszont bejárati ajtóra volt szükség az oldalfalban Oldalfalak megemelkedése Utolsó fejlődési fázisként létrejött a füstelvezető tetőgyűrű és az összetartó fésűrácsozat
Kialakulása: Földbemélyített kúpos rudas sátorból A belső tér megnagyobbítása+ nagyobb stabilitás -> Kúp kitágítása és elválasztását a padlószinttől + tetővel való befedés Ez egy valószínűleg véletlenül végbement, de logikus fejlődésnek tűnik. A rudas sátor és a jurta sok kevert formája ismert és még ma is használt.
A sztyeppövezet: Arany, Porcelán, Rabszolga, Selyem és Bors szállítás Magyarok számára fontos!
Honfoglalás és letelepedés Ércek, szenek - házépítés
Árpád vezetésével őseink Etelközből kiindulva két szakaszban foglalták el a Kárpát-medencét. A bajor ellentámadások visszaverésével vált befejezetté a Kárpát-medence meghódítása.
Pannónia a 2-5 században