Az országgyűlés felépítése és működése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Pozsony 1919-től használt csehszlovák, majd szlovák elnevezéssel Bratislava) hagyományos magyar koronázó város, jelenleg az 1993-ban létrejött Szlovák.
Advertisements

Mezopotámia Folytatás.
Klauzál Gábor élete és kora
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Készítette: Kosztolányi Anna és Bódai Eszter
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
II. József Róla Egyházügyi rendeletei Jobbágyrendelete Államszervezet.
Belügyminisztérium Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.
Szülővárosom bemutatása
A francia forradalom és a francia alkotmányok
Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT Veszprém Megyei Albizottsági ülés Beszámoló a Nemzeti Környezetügyi Intézet.
A polisz születése.
Az angol alkotmányos monarchia megszületése
Az évi XCII. törvény (az évi XXI. törvény módosítása)
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
HAZÁNK A SZATMÁRI BÉKE UTÁN
A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG ÉS A HÓDOLTSÁG
A RENDEK ÉS AZ URALKODÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE
HAZÁNK A HABSBURG BIRODALOMBAN A SZATMÁRI BÉKE UTÁN
Készítette: Krasznai Vilmos
Szent István ( ).
1. Magyarország államformája 1918-ig
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Jogszabályi háttér Alaptörvény Alaptörvény átmeneti rendelkezései
RENDI FEJLŐDÉS A XIII-XV. SZÁZADBAN
Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődése az érett középkorban
A törvényességi felügyelet gyakorlati tapasztalatai
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Országgyűlési képviselő
Biológia 2.. Petrarca a studiolójában (15. sz., miniatúra)
Az ország 2 majd 3 részre szakadása
Bocskai és Bethlen fejedelemsége
Klauzál Gábor Élete és munkássága!
Klauzál Gábor Pest, november 18. – Kalocsa, augusztus 3
Készítették H.T.K.T. Klauzál Gábor Általános Iskola tanulói: Jurcsisin Martin 7. c Jakabfi László 8. c.
A helyi önkormányzatok az Alaptörvényben
ALEXENDROSZ Makedón Nagy Sándor.
Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT Fejér Megyei Albizottsági ülés Beszámoló a Nemzeti Környezetügyi Intézet.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény szintű főtörvények.
FARSANG 8.c.
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
A reformkor
Az Országgyűlés szerkezete és működése Egy- vagy kétkamarás parlament Intézményes létezés Törvényalkotás.
Arany János, a titoknok 27/C.
Szent István, Szent László
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
A polgári közigazgatás kiépülése
Az új képviselő-testület megalakulását követő feladatok szeptember 17.
FRANCIA FORRADALOM
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
1. Magyarország Európában
Reformkor Magyarországon
Az újjáépítés kora Magyarországon
Magyar Rendvédelmi Kar Büntetés-végrehajtási Tagozat A TAGOZAT MŰKÖDÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE.
Országgyűlési választások Magyarországon. A választásokat szabályozza: az1989. évi XXXIV. törvény Ideje: négy évente tavasszal A köztársasági elnök írja.
Ifj. báró Wesselényi Miklós Zsibó, december 30.–Pest, 1850.április 21. Készítette: Molnár Tamás 11B.
Magyarország Habsburg Birodalomban
A rendi monarchiák kialakulása
Kossuth Lajos.
Magyarország a kora újkorban
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A törvényes forradalom
I. Károly (Róbert) ( ).
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
Wesselényi Miklós „az árvízi hajós”.
Az Országos Széchenyi Könyvtár
A TRÓJAI HÁBORÚ.
Molnár András bemutatja GENF REFORMÁCIÓ EMLÉKMŰ FÉNYKÉPALBUMÁT.
Mezey Barna egyetemi tanár
Ó édes Jézus, ég és föld dicsőséges királya, Hozzád repes az angyalok alázatos imája. Édes igád terhe ellen föllázadt a gonosz szellem, Szívek trónját.
Előadás másolata:

Az országgyűlés felépítése és működése

A király és rendek közösen alkották meg a törvényeket. Pozsonyban üléseztek. Az uralkodó hívta össze Felépítése: kétkamarás Erős ellenpólust jelentett a dinasztia akaratával szemben.

Felépítés Felsőtábla: Alsótábla: Arisztokrácia Katolikus és görög keleti(1792-től) főpapság Vármegyék élén álló főispánok Alsótábla: Vármegyék két-két, szabad királyi városok egy-egy követet küldhettek Megyei követek mindegyike szavazott Városi követek összesen egy szavazat Káptalanok képviselői Távollévő főrendek megbízottjai (felszólalhattak, de nem szavazhattak)

A jogalkotás Nehézkes és lassú folyamat Ha az uralkodó a rendek javaslatát elutasította, vagy az egyik tábla tett így a másik tábla indítványával, a kérdést újratárgyalták. A vármegyei követek kerületi üléseket tartottak.