A város és világa

A város múltja és jelene raktárváros közlekedési központ bányászváros kikötőváros vásárváros kiskereskedelmi város turistaközpont múzeumváros tudósváros egyetemi város határváros garnizonváros közigazgatási központ hivatalnokváros vallási központ zarándokváros

És a városoké… A városodás hulláma a 20. században az Egyenlítő felé vonul

Az emberek vándorlása…

A vándorlás eredménye

A vándorlás eredménye 2002-ben a világ népességének 48%-a élt városokban.

A vándorlás eredménye

Egy falu városiasodása

Étvágy és növekedés Bern növekedése

A városodás történetének szakaszai A városrobbanás A városnövekedés megtorpanása Ellenvárosodás Az informatika városodása Vannak városok, amelyekbe egyszer csak tömegesen kezdenek letelepedni az emberek és új gazdasági ágakat hoznak létre, s ezáltal a település gyorsan fejlődik. Ezeket konjunktúra-városoknak nevezik. Ám, ha a vonzó tényező - ami miatt ide özönlöttek az emberek - megszűnik, a környék és lakói elszegényednek, így a város elhagyatottá válik. Így jönnek létre a szellemvárosok.

1. szakasz: a városrobbanás A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Ipari forradalom Bekövetkezik az ipari termelés mennyiségi növekedése A nagyvárosok gyorsan növekednek A népesség elvándorol a falusi településekről A fejlett országokban: a 18. század második felétől az 1930-1950-es évekig Kelet-Közép-Európában: a 19-20. század fordulójától az 1960-70-es évekig A fejlődő országokban: az 1960-as évek óta tart

2. szakasz: A városnövekedés megtorpanása A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Modern iparágak kialakulása Bekövetkezik az ipari termelés minőségi növekedése Fejlődnek az elővárosok és a kisvárosok Kialakulnak az agglomerációk, a városok összenőnek A falusi települések is modernizálódnak A fejlett országokban: az 1930-50-es évektől az 1960-as évek végéig Kelet-Közép-Európában: jelenleg zajlik

3. szakasz: Ellenvárosodás A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? Gyorsan nő az ipari termelékenység Csökken az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók aránya A gazdasági fejlődést a gazdaság harmadik szektorának fejlődése határozza meg A falusi népesség száma növekszik, a nagyvárosoké csökken Az elővárosi gyűrű terjeszkedik A fejlett országokban: az 1970-es évektől az 1990-es évekig

4. szakasz: Az informatika városodása A gazdaság jellemzői A települések jellemzői Mikor történt? A csúcstechnológia általánosan elterjed a termelésben, a társadalmi és szervezeti életben Eltűnnek az életmódbeli különbségek a településeken A munkahelyek decentralizálódnak Új központok emelkednek ki A fejlett országokban: az 1990-es évektől

Méretek, sorrendek az időben   1900 1950 1985 2000 1. London 6,6 New York 12,6 Mexikóváros 18,1 28,8 2. 4,2 0,4 Tokió 17,2 Săo Paulo 24,0 3. Párizs 3,3 Sanghaj 10,3 15,3 20,2 4. Berlin 2,4 Ruhr-vidék városai 7,0 15,9 Calcutta 16,5 5. Chicago 1,7 Peking 6,7 11,8 Bombay 16,0 6. Bécs 1,6 11,0 15,8 7. 1,5 5,5 Buenos Aires 10,9 14,3 8. Szentpétervár 1,4 Rio de Janeiro 10,4 Szöul 13,8 9. Philadelphia 4,4 Teherán 13,6 10. Manchester 1,3 Los Angeles 4,1 10,1 13,3

A jelen

Urbanizáció – az „új város” 1. Városok terjeszkedése: Mezőgazdasági földek Természetes élőhelyek 2. Élet – csak külső erőforrások bevonásával → kiszolgáltatottság 3. Tápanyagok természetes körforgásának felborulása falun: hulladék – visszaforgatható trágya, - újrahasznosítható anyag → nincs, vagy minimális a szemét városon: hulladék →szennycsatorna, szeméttelep → szemét és hulladéktermelés = hulladékterhelés + vidék tápanyagforrásainak kimerülése 4. Szennyezés: - víz, talaj, levegő, zaj, később fény 5. Tudatváltozás: a természeti környezet elemeinek módosult látásmódja (állatok, növények természetes igényeinek mellőzése – „házi kedvencek bérházban" esete)

Városszerkezetek Latin-Amerika São Paulo Európa Párizs

Egy példa

A törvényszerű (?) furcsaság

Saját esetünkben….

A város anyagcseréje

Budapest energiafogyasztása Szorozzuk be 629 630-al! Hm?... És ez mondjuk 50 – 60 éves távlatban… Egy átlagos budapesti család éves elektromos energia- fogyasztásának fedezése.

A város működése

A város - hősziget

Boldog lelkek a városban

A boldogság szentélyei

Sérült lelkek a városban A nagyvárosi környezet és benne az élet számos lelki torzulást is okozhat. A zsúfolt környezetben élő emberek ingerlékenyebbek, nagyobb bennük az agresszív hajlam, mint a kisvárosban vagy falun élők esetében. Okok: társadalmi környezet a zaj a szűk mozgástér az egyhangú és sok mesterséges anyagot felhasználó környezet