A TCP/IP cím

TCP: Transmission Controll Protocol IP: Internet protocol A világon a legelterjedtebb protokoll. (Protokoll: a számítógépek kommunikációját leíró szabályok gyűjteménye) Az Internet is ezt használja. A számítógépeket a hálózaton belül az IP cím azonosítja. Az IP cím négy tagból álló pontokkal elválasztott számsorozat. Pl: 195.199.15.158 Már IPV6 is létezik: 6 byte-os A tagok 0-255-ig vehetnek fel értékeket.

IP cím osztályok „A” osztályú: Az első tag 1-126 lehet. Ez azonosítja a hálózatot. A többi tag az egyes gépeket azonosítja. Tehát 126 hálózatban, hálózatonként maximum kb. 16 millió gép azonosítását teszi lehetővé.

„B” osztályú: Az első tag 128-191 lehet. Az első illetve a második tag együtt azonosítja a hálózatot, míg a harmadik és negyedik tag az egyes gépeket azonosítja. 16 ezer hálózatban, hálózatonként kb. 65 ezer gép azonosítását teszi lehetővé.

„C” osztályú: Az első tag 192-223 lehet. Az első három tag azonosítja a hálózatot, míg az utolsó tag az egyes gépeket. Kb 2 millió hálózatban, hálózatonként 254 gép azonosítását teszi lehetővé. A 127-tel kezdődő IP címek diagnosztikai célt szolgálnak. ( Pl: PING 127.0.0.1 - localhost)

Még így sincsen lefedve az összes variációs lehetőség, ugyanis vannak foglalt illetve szabadon, felhasználható IP címek. Szabad címek Pl: „A” osztály: 10.n.n.n „B” osztály: 172.16.n.n „C” osztály: 192.168.n.n Ezeket belső hálózatok építéséhez használhatjuk fel, ugyanis ezek a címek az Internet felé nem „routolódnak”. (Router: az Internetes csomagok útvonal választója)

Ezeket a gépeket az Internet felől nem is láthatják. A kapcsolatot egy proxy szerver vagy egy router teremti meg a külső és a belső hálózat között. Ez egy külső és egy belső IP címmel is rendelkezik.

A DHCP Az IP címeket nem muszáj előre kiosztani. Egy szerverhez kapcsolódó gép kaphat a szervertől ideiglenes IP címet is. Ezt nevezzük dinamikus IP címnek. Ha egy adott gép nem használja a hálózatot, az IP címét megkaphatja egy másik. Így takarékosabbak vagyunk a címtartománnyal.

Subnet mask Azt, hogy egy IP-cím hálózaton belüli vagy kívüli gépet azonosít-e, az ún. subnet mask-ból tudhatjuk meg (alhálózati maszk). A szintén négy tagból álló subnet mask egyes bitjei akkor veszik fel az 1 értéket, ha azon a helyen az IP-címben hálózatazonosító áll. Így például egy tisztán „B” osztályú IP cím esetén a subnet mask értéke 255.255.0.0 lesz. „C” osztályú cím esetén ez 255.255.255.0