Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez

Iskolák sorrendje - standardizált átlagos képességek (1. Ábracsoport) Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésben részt vett többi iskola eredményéhez viszonyítva Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a település típusának megfelelő eredményekhez viszonyítva Teljesítménymérő (az Önök iskolájánál átlagosan jobban, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya) Néhány, Önöket tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL Viszonyítás a 2003-mas eredményekhez (értelemszerűen ez a cella üres lesz, miután 8. évfolyamon most volt először felmérés).

Ez az iskola az országos átlag alatt helyezkedik el Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésében részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva Ha az Önök iskolája itt helyezkedne el, az azt jelentené, hogy több, mint 1 szórásnyival az országos átlag felett teljesítettek átlagosan Ez az iskola az országos átlag alatt helyezkedik el A görbe alakjából leolvasható, hogy ez az iskola a rosszabbak közül való

Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a településtípusnak megfelelő iskolák eredményeihez viszonyítva Ez az ábra még részletesebb bontásban mutatja az iskolák megoszlását és az Önök helyzetét

Teljesítménymérő Erősebbek Gyengébbek A Teljesítménymérő és a táblázat segítségével a pontos adatokat is megismerhetik Néhány, Önöket is tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL Az Önök eredménye 447 Országos átlag 500 Városi iskolák diákjainak átlaga 498 Kis városok diákjainak átlaga 487

Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek (2 Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek (2. Ábracsoport) Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában a településtípus, illetve az Önök iskolájának megfelelő még mélyebb típusbontásban Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásokban

Az ábra az iskola diákjainak eloszlását mutatja be Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában és a megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai között Az ábra a településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjainak eloszlását mutatja be A megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai közül közel 500-an értek el 300 és 325 pont közötti eredményt Az intervallumok mutatják a szintek és a képességskála viszonyát. A 4. szint alsó határa 8. osztályos MATEMATIKA teszt esetén 635 pont. Ez a diák a fent bemutatott részpopuláció legrosszabb eredményét elért diákjai között található Az ábra az iskola diákjainak eloszlását mutatja be Az iskola diákjai közül 5-en értek el 400 és 425 pont közötti eredményt A bemutatott iskola 20 elemzésre került diákja közül egy sem érte el a 4-es szintet. Ez, - mivel a diákokat a tanáraik a tudásuk szerint rendezték sorba, és ezért a Központ a gyengék és erősek közül egyaránt választott, - azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az iskola elemzéséből kimaradt diákok közül is elvétve akad 4-es szintű tanuló 3 diák még az 1-es szint követelményeinek sem felelt meg

A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásban A diákok túlnyomó része – 60%-a - található az alsó két szinten, szemben a megfelelő részpopuláció 39%-ával. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az iskola diákjainak 60%-a tartózkodik az első szinten vagy az alatt és azt, hogy egyáltalán nincsen 4-es szinten diákja, akkor ez már jelentős elmaradásnak tekinthető a neki megfelelő részpopulációval szemben. Az ábrán látható, hogy a neki megfelelő részpopulációban az alsó két szinten összesen 39%-a van a diákoknak, továbbá van 5%-nyi a 4-es szinten is. Mint azt már megfigyelhettük, egyáltalán nincsen 4-es szintű diákja az iskolának

Csoportonkénti eloszlásadatok – a diákok képességeloszlásának néhány jellemzője (3. Ábracsoport) A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az Önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL A diákok MATEMATIKA képességeloszlása az egyes részpopulációkban

A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az Önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL A városi iskolák diákjai ugyanolyan eloszlást mutatnak, mint az ország összes diákja Az iskola diákjainak fele a megfelelő régió iskoláiban tanuló diákok alsó 25%-ába tartozik. A megfelelő régió átlaga valamivel jobb, mint az országos átlag A bemutatott iskola diákjainak közel 75%-a az országos átlag alatt teljesített Erről az ábráról az iskolák diákjaik és néhány, őket is tartalmazó részpopuláció teljesítményének eloszlását tanulmányozhatják. A minimum és a 25%-os percentilis közötti átlagos távolság szerencsére nem utal sok (az iskolai viszonyokhoz képest) leszakadó diákra. A táblázat a pontos adatok bemutatásával segíti az értelmezést

Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében (4 Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében (4. Ábracsoport ) Az iskolák diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL A megfelelő településtípus diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges MATEMATIKA eredménye

A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti Az iskolák diákjainak (és településtípusuknak megfelelően) a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL A mintaiskola átlagos HÉI-je nagyjából –0,4, mely az országos átlag alatt helyezkedik el. Teljesítménye 447 pont, mely fél szórásnyival található az országos átlag alatt. A iskolát jelző pont a regressziós egyenes alatt található, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskola, mely a hozzá hasonló hátterű diákanyaggal rendelkezik, jobb eredményt ér el nála. Tehát az ország iskoláinak többségénél még akkor is rosszabb eredményt ért el, ha a diákjainak otthoni hátterét figyelembe vesszük. Az ábra a diákok otthoni háttere és teljesítménye közötti kapcsolatot mutatja be. Minden iskolát egy pont jelöl, amelynek x-koordinátája a diákok átlagos HÉI-je, míg y-koordinátája a diákok átlagos teljesítménye A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti Az ábrán a településtípusnak megfelelő iskolák szerepelnek a rájuk illesztett regressziós egyenessel. Látható, hogy ez a mintaiskola az átlagosnál gyengébb értékekkel bír a településtípusának megfelelő iskolák között is.