Szófajok rendszere

A szófajok kialakulása Az emberi gondolkodás fejlődésével függ össze. Akkor keletkeztek, mikor az ember már nyelvtani viszonyokba állított szavakkal fejezte ki magát.

Szavak jellemző tulajdonságai A szókészlet szavait közös tulajdonságaik alapján szófaji csoportokba rendezhetjük. Jellemző tulajdonságok: szavak szótári jelentése JELENTÉSTARTALOM jellegzetes mondatbeli szerepe JELENTÉSFORMA alaki sajátságai

Csoportosítás olyan eljárás, amelynek során adott dolgok közül azok valamely megkülönböztető vagy közös jellemzője alapján képezünk csoportokat (osztályokat).

1. A szavak szótári jelentése Vizsgáld meg a következő mondatokat! Fiúk játszik itt a kertbe labdával. Kert labda fiúk játszik. A fiúk egész délután a kertben játszottak. A fiúk. Labdák játszanak a fiúkkal a kertben. Lép, vagyon – mit jelent? Csak a mondatból derül ki.

1. A szavak szótári jelentése Vizsgáld meg a következő mondatokat! Fiúk játszik itt a kertbe labdával. Kert labda fiúk játszik. (nyelvtani viszonyok) A fiúk egész délután a kertben játszottak. (mit, mivel?) (Kik labdáztak?) A fiúk. Labdák játszanak a fiúkkal a kertben. (A-H felcserélése) Lép, vagyon – mit jelent? Csak a mondatból derül ki.

2. A szavak jellegzetes mondatbeli szerepe Ha a szó mondatba kerül, megmutatkozik formája.

3. A szavak alaki sajátságai Az egyes szófajoknak jellegzetes, saját toldalékolása van. ház -k -t -ban de nem lehet -gat/-get -j

A szófaj meghatározása A szófajok a szavak legáltalánosabb kategóriái, melyekben a szavak szótári jelentésének, továbbá nyelvtani viselkedésének (alakjának és mondatbeli használatának) hasonlóságai és különbözőségei tükröződnek.

Nem tiszta szófajúság a) Átmeneti szófajú szavak: egyszerre több szótag jellegzetes tulajdonságai, egyikbe sem sorolhatók be megnyugtatóan – igenevek Főnévi igenév (főnévi és igei) Melléknévi igenév (melléknévi és igei) Határozói igenév (határozói és igei) b) Kereszteződő szófajú szavak: több szófaj jellegzetes tulajdonságai, de nem összefonódva, bármelyik szófajba külön-külön is beillenek c) Kettős-hármas szófajú szavak: egy szó több szófajba is beletartozhat, szófaji értékét mindig egy adott mondat határozza meg d) Alkalmi szófajváltás e) Állandósult szófaji eltolódás

Nem tiszta szófajúság a) Átmeneti szófajú szavak: egyszerre több szótag jellegzetes tulajdonságai, egyikbe sem sorolhatók be megnyugtatóan – igenevek b) Kereszteződő szófajú szavak: több szófaj jellegzetes tulajdonságai, de nem összefonódva, bármelyik szófajba külön-külön is beillenek Vonatkozó névmás (névmás is, kötőszó is) Névutómelléknevek (névutó is, melléknév is) Három rókakölyök a lyuk előtti pázsiton játszott. c) Kettős-hármas szófajú szavak: egy szó több szófajba is beletartozhat, szófaji értékét mindig egy adott mondat határozza meg d) Alkalmi szófajváltás e) Állandósult szófaji eltolódás

Nem tiszta szófajúság a) Átmeneti szófajú szavak: egyszerre több szótag jellegzetes tulajdonságai, egyikbe sem sorolhatók be megnyugtatóan – igenevek b) Kereszteződő szófajú szavak: több szófaj jellegzetes tulajdonságai, de nem összefonódva, bármelyik szófajba külön-külön is beillenek c) Kettős-hármas szófajú szavak: egy szó több szófajba is beletartozhat, szófaji értékét mindig egy adott mondat határozza meg Általában: népnév, színnév, anyagnév; tulajdonságot, állapotot kifejező szavak; tegnap, holnap, reggel típusú határozószók Pl: kaszáló: A kaszáló ember gyorsan elfárad. (mn-i in) A kaszálón sokan dolgoznak. (fn) d) Alkalmi szófajváltás e) Állandósult szófaji eltolódás

Nem tiszta szófajúság a) Átmeneti szófajú szavak: egyszerre több szótag jellegzetes tulajdonságai, egyikbe sem sorolhatók be megnyugtatóan – igenevek b) Kereszteződő szófajú szavak: több szófaj jellegzetes tulajdonságai, de nem összefonódva, bármelyik szófajba külön-külön is beillenek c) Kettős-hármas szófajú szavak: egy szó több szófajba is beletartozhat, szófaji értékét mindig egy adott mondat határozza meg d) Alkalmi szófajváltás A hogy előtt mindig vessző áll. A jaj itt nem segít. e) Állandósult szófaji eltolódás

Nem tiszta szófajúság a) Átmeneti szófajú szavak: egyszerre több szótag jellegzetes tulajdonságai, egyikbe sem sorolhatók be megnyugtatóan – igenevek b) Kereszteződő szófajú szavak: több szófaj jellegzetes tulajdonságai, de nem összefonódva, bármelyik szófajba külön-külön is beillenek c) Kettős-hármas szófajú szavak: egy szó több szófajba is beletartozhat, szófaji értékét mindig egy adott mondat határozza meg d) Alkalmi szófajváltás e) Állandósult szófaji eltolódás rikkancs, nefelejcs, fogdmeg, légyott

Szófajok rendszere I. Mondatszók 1. Indulatszók 2. Módosítószók II. Fogalomszók 1. Névszók a) Főnév b) Melléknév c) Számnév d) Névmások 2. Ige 3. Igenevek III. Határozószók IV. Viszonyszók 1. Névelők 2. Névutók 3. Segédigék 4. Kötőszók