Szerkezete és eredetének kérdései Készítette: Dabóczi Viktória A „Szent Korona” Szerkezete és eredetének kérdései Készítette: Dabóczi Viktória

A korona teljes, mai képe

A korona szerkezete A korona két részből áll 1) az abroncs = görög korona (corona graeca) 2) a felső kereszt alakú pántok = latin korona (corona latina)

A görög korona A görög korona abroncsának képei : Szent Mihály és Gábor angyalok György, Demeter, Kozma és Damján vértanú szentek Dukász Mihály bizánci császár (1071-1078) Konstantin, a császár testvére vagy fia I. Géza (1074-1077) Utóbbiakat (3-5) utólag szerelték föl.

A latin korona A latin korona képei: A korona tetején Krisztus, „köldökéből” indul a kereszt A pántokon 8 apostol (Péter, András, János, Jakab, Pál stb.) – eredetileg is 8 apostolkép készült, nem történt átalakítás Járd körbe!

A koronák eredete A görög korona: Dukász Mihály bizánci császár ajándéka I. Géza feleségének Bizonyítékok: női koronára utal a korona alakja (homlokrészen háromszög alakú és íves oromdíszek) I. Géza felesége rokonságban állt a császári családdal Maga I. Géza is szerepel a koronán, a királyok viszont nem viselik saját képmásukat A latin korona: A pánt apostollemezei 1050 előtt, Közép- vagy Dél-Itáliában készültek (ikonográfiai bizonyítékok). Ezeket a lemezeket használták a későbbi latin koronához. Kifejezetten egy alsó koronára való ráillesztés céljára készült, önmagában nem használható, de az eredetileg alsó résznek szánt koronáról nincs tudomásunk.

A koronák összeillesztése A koronák összeillesztésére III. Béla idején került sor Bizonyítékok: A korona fölül zárt formája megfelel a 11. századtól bevezetett görög császári korona típusának. Béla 1163-tól a bizánci udvarban élt, több Bizáncból származó jelképet vezetett be Magyarországon: kettős kereszt, koronaforma

Miért „Szent” korona? A „szent” jelző a szent istváni eredettel kapcsolható össze, amely a 18. századig elfogadott volt. A latin korona apostollemezeinek korai keletkezése indíthatta el azt a folyamatot, melynek során a koronát egyre inkább Szent Istvánhoz kapcsolták. (Ezen kívül egyéb koronázási ékszerek – palást és jogar – valóban Istvánhoz kapcsolhatók.) A 18. századtól fedezték fel a görög feliratokat, melyek értelmezése megváltoztatta az addigi hagyományt.

A korona őrzése Árpád-kor: a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja őrizte (III. Béla uralkodásától) Később Visegrádon őrizték 1446-tól az ország főnemeseiből választott koronaőrök gondoskodtak az őrzésről. A királyi kincstártól külön őrizték, vészterhes időkben a koronaőrök menekítették az ékszert.

A korona szigorú őrzésének okai A korona szigorú őrzését a koronázás XIII. századtól elfogadott szabályai indokolták

A korona hányatott sorsa / 1. Története során a korona többször került idegen kézbe: 1204-ben Imre király özvegye magával vitte Ausztriába (II. András 1205-ben szerzi vissza) A tatárjárás idején IV. Bélával Dalmáciába menekítik. 1305-ben Ottó, bajor herceg vinné magával, de útközben elveszíti. Ezután rövid ideig Kán Lászlóhoz kerül. 1440. febr. 20-án éjjel Kottaner Ilona csellel megszerzi V. László koronázásához. III. Frigyeshez kerül, Mátyás vásárolja vissza.

A korona hányatott sorsa / 2. 1529-ben I. Szulejmán kezére jut, de „értéktelensége” miatt visszaadja János királynak. A 17. vagy 18. században erős ütés éri, melynek következtében elferdül a kereszt és 3 pánt eltörik. (A korona 1792 előtti ábrázolásain a kereszt egyenes) 1849-ben elássák Orsova mellett A II. világháború után az USA-ba kerül, 1978-ban adják vissza. 1978 után a Nemzeti Múzeumban őrizték. Ma a Parlamentben látható a többi koronázási ékszerrel (kivéve palást) együtt.