Krúdy Gyula és Szindbád útja
a „régi szép idők” írója lírai, hangulatba olvadó, idősíkokat feloldó próza alkotója magányos, egyetlen írói csoporthoz sem tartozott nem kedvelte az irodalmi életet, ám annál inkább az éjszakázást, ivást, ízletes ételeket, a nőket és a kiskocsmákat
1878 - 1933
1878, Nyíregyháza
apja ügyvéd, anyja cselédlány => Törvénytelen gyermek Szülei csak 1895-ben házasodtak össze.
Tanulmányok Szatmárnémeti, Podolin, Nyíregyháza
1893, megjelent első novellája Érettségiig még további 200 (!) elbeszélése született => termékeny író: összesen 60 regény 3000 elbeszélés 5 színmű
Újságírás: Debrecen, Nagyvárad 16 évesen már cikkeket írt. Érettségizni nem akart, apja ezért ki is tagadta. Végül érettségi után folytatta az újságírást Debrecenben és Nagyváradon.
1896, Budapest
1897, Spiegler Bella 1897-ben ismerkedett meg Spiegler Bella írónővel, aki Satanella és Bogdán Bella néven publikált. 1899-ben házasságot kötöttek.
≈ Krúdy azonban továbbra is bohém életet élt: szállodákban lakott, könnyűvérű hölgyek társaságában mutatkozott, tékozolta pénzét, lóversenyekre és kisvendéglőkbe járt.
1910-es években házasságra zátonyra futott, majd fel is bomlott.
1919, újranősült a háború megrendítette 1919-ben a forradalom mellé állt => a Néplap szerkesztése => meghurcolás
1918-ban a Margitszigetre költözött
1930-ban adósságai miatt fel kellett mondania szobáját a Margitszigeten. Óbudára költözött: nyomor, nélkülözés várt rá. => villanyát kikapcsolták => kilakoltatási végzés született ellene
Nincstelenül, gyertyafényben halt meg 1933-ban.
Sírja mellett pincérek, kofák, zsokék, kártyások gyászolták.
Krúdy életének utolsó napjáról szól Márai Sándor Szindbád hazamegy című regénye.
Krúdy és Szindbád
Krúdy stílusa Hatás: Jókai, Mikszáth 1910-20-as évekre találja meg saját hangját.
Krúdy stílusa belső monológok időfelbontás módszere realitás és irrealitás egymásba játszása lírai hang uralkodó a hangulat, háttérbe szorítja a cselekményt és a jellemeket => régi Pest, Nyírség, ódon házak, különc figurák
Krúdy különcsége … egy pesti kiskocsmában töltött éjszakán Krúdy megkívánta a balatoni borok zamatát. Kocsit hozatott, és egyenesen Balatonfüredre hajtott, mert ott kapni a legjobb balatoni borokat…
Krúdy különcsége Hatalmas termetű, szívós ember volt Krúdy. Egy estén a Brittania Szállóból egy egész katonatiszti társaságot „kiszórt”, mert nem viselkedtek tisztelettudóan.
Krúdy stílusa Prózájának ihletője és meghatározó hangulati eleme a nosztalgia. Nem békül meg jelenével, folyton a régi szép időket idézi, utánuk sóvárog. A félmúlt álomszerű és visszahozhatatlan. Ebben rejtezik ereje.
Krúdy stílusa Novellái egy megállított időben játszódnak, ahol csak az emlékezés és az emlékek hangulata ad kapaszkodót, a történet hősei elvesztik ebben az „időnkívüliségben” kontúrjaikat.
Krúdy stílusa A jelen ebben a világban képzettársítások szövevénye => minden pillanata mögül felsejlik a múlt, emlékek, látomások tűnnek elő. A emlékidézés krónikása Krúdy.
Krúdy stílusa Az emlékidézési módszeréhez tartozik az is, hogy szabad teret enged az asszociációknak, s az egyes emlékképek nem időrendben, hanem az emlékezés belső idejének megfelelően bukkannak fel a prózájában.
Krúdy stílusa Prózájában az események nem a maguk valóságában elevenednek meg, hanem ahogy a lélek belső síkján tükröződnek.
Krúdy stílusa Alteregója: Szindbád, az Ezeregyéjszaka hajósa valamint Rezeda Kázmér
Krúdy stílusa Szindbád utazása valós és egyben a lélek belső tájain tett kalandozás. Szindbád egy olyan magyar világnak a vándora, melynek utolsó perceit rögzíti Krúdy.
Krúdy stílusa A Szindbád-novelláknak kevés vagy szinte semmi eseménye sincs, helyette egy igazi tér-idő utazást tehetünk a lélek világában.
Krúdy stílusa Hol az a világ, amiről Krúdy mesél? Létezett egyáltalán? => Létezett egy szebb világ, ez volt Szindbád ifjúsága. Boldogabb volt ez a (élet)kor, hiszen még hitt a jövőben. => Nem csoda hát, ha Szindbád e korszakhoz fordul vissza, s nem létezik számára csak a múlt.
Krúdy stílusa Bergson elmélete => Külső, órával mérhető OBJEKTÍV IDŐ =>Belső történések órával nem mérhető, megélt ideje SZUBJEKTÍV ÍDŐ
Krúdy stílusa Múlt - erkölcsösebb - letisztultabb - boldogabb - szívmelengetőbb barátságosabb közvetlenebb Jelen A nagyvárosi ember már nem ismeri a kisközösségek biztonságot adó összetartását, figyelmességét. A nagyvárosok emberének érzékei hajlamosak eltompulni az élet szépségeivel szemben.
Krúdy stílusa A városi lámpák fénye eltakarja a csillagokat; a gépek zaja elnyomja a cigányzenét.
Egyedül a kisvárosok őriznek még valamit a múltból. Krúdy stílusa Egyedül a kisvárosok őriznek még valamit a múltból. Néha fel kell kerekednünk,, kalandok, és önmagunk után indulnunk a kinti világban és belső tájainkon egyaránt.
Krúdy stílusa A nosztalgia választékos stílust kíván. Az emlékek szépsége, illékonysága csak ilyen eszközökkel örökíthető meg. Az emlékek,, akárcsak az álom, tünékenyek: halk és méltó költői eszközökkel ragadhatók meg.
Krúdy stílusa Hatalmas összetett mondatok indáznak a szövegben. Segítségükkel adható vissza leginkább a múlt álomszerű volta. Valami furcsa belső zene mozgatja Krúdy prózáját.
Krúdy stílusa Hasonlatfüzérek Szeszélyes időkezelés Asszociációs gazdagság Elégikus hang, melankólia
Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)
Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)
Krúdy Gyula emlékkiállítás, Nyíregyháza
Vége