HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1918 – 1939 Forradalmak és ellenforradalom Őszirózsás forradalom 1918. október 30-31. (polgári demokratikus) területvesztések Tanácsköztársaság 1919. március 21. – augusztus .1 (kommunista diktatúra) Fehér terror 1919. augusztus – 1920. március (jobboldali) Okai: az I. Világháború utáni nyomor, munkanélküliség, élelmiszer- és tüzelőhiány, szétesett gazdaság (közös európai jellemző) baloldali erők pártokba szerveződése (kommunista, szociáldemokrata és nemzeti parasztpártok) Az ország szétesése, antant megszállás (román hadsereg)
2. Békediktátum – 1920. június 4., Trianon Következmények: Magyarország elvesztette területe 2/3-át Lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent 3,3 millió magyar rekedt az országhatáron túl (magyarok a szülőföldjükön kerültek kisebbségbe)
3. Konszolidáció (1921 – 1931) Konszolidáció:megerősítés, megszilárdítás Gróf Bethlen István miniszterelnöksége Belpolitikai helyzet megszilárdítása a)Egységes kormánypárt létrehozása (kisgazdák, szociáldemokraták) b)Új választási rendszer Külpolitikai nyitás (kilépés az elszigeteltségből) Olasz kapcsolat Gazdasági konszolidáció Népszövetségi kölcsön megindul a fejlődés Infláció megállítása – új pengő bevezetése
4. Válság – kiútkeresés – jobbratolódás Gazdasági válság hatása Később gyűrűzött be és tovább tartott (1931 – 1938) A mezőgazdaságot sújtotta (óriási eladósodás, nem találunk piacot a gabonának) Az iparban kevéssé – 20%-os termeléscsökkenés Gazdasági válság következményei Munkanélküliség, elégedetlenség, belpolitikai bizonytalanság (biatorbágyi merénylet) Politikai szélsőségek erősödése Jobbratolódás , német orientáció, revíziós sikerek Gömbös Gyula miniszterelnöksége, Nemzeti Munkaterv, olasz és német orientáció) Darányi kormány – Győri fegyverkezési program Imrédy kormány – 1. bécsi döntés (Felvidék déli része) Teleki kormány – bevonulás Kárpátaljára