Madárvonulás
Madárvonulás Miért vonulnak a madarak? Mióta vonulnak a madarak? Évszakos táplálékforrás Nagyobb földtömeg Mióta vonulnak a madarak? Legfeljebb a jégkorszak vége óta A vonulás dilemmája Biztos táplálék: vonulni kell Jó fészkelőhely választás: maradni kell
Vonulási stratégiák Rövid távú vonulók Hosszú távú vonulók Föntről le – a jégkorszak végével északabbra húzódott a telelőhely Vörösbegy, feketerigó stb. Hosszú távú vonulók Lentről föl – a jégkorszak végével északabbra húzódott a fészkelőhely Füstifecske, fehér gólya stb. Vonulási stratégiák Helycsere Bakugrás
Vonuláskutatás Gyűrűzés Hans Christian Mortensen, 1899. június 5. Seregélyfiókák a kertben. Az érdekelte, ugyanazok jönnek-e vissza egy év múlva
A gyűrű Általában egy városnevet és egy számot tartalmaz Énekesek esetében 10 000 jelölt madárból kerül meg 1 A gyűrűzés során általában biometriai méréseket is végeznek, ami segíthet a populációk elkülönítésében, a vonulás egyéb jellemzőinek feltárásában
● - Ócsán gyűrűzött és külföldön megkerült ● - Külföldön gyűrűzött és Ócsán megkerült
Rádiós követés, gyakran műholdas ellenőrzéssel
Egy fehérgólya három éve
Margit a magyar fekete gólya 2005. őszén
Fő vonulási útvonalak a Földön
Fő vonulási útvonalak Európából Gibraltár Szicília Boszporusz
Fitiszfüzike
Füsti fecske
Kis sólyom
A bajnok A sarki csér évente kétszer átrepüli a Földet
Ladbrokes – ahol vonuló albatroszokra lehet fogadni
Hogyan tájékozódnak? Csillagok Mágnesesség Térkép a fejben Társak követése Tanulás – genetikai meghatározottság
Különváló populációk: feketerigó erdeiek – vonulók városiak – maradók