AFRIKA a Föld 3. legnagyobb kontinense

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Alpok.
Advertisements

Földrajz 7. A Föld története – Afrika – Ausztrália és Óceánia
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Afrika, a „fiatal” kontinens
AFRIKA Helyzete Megismerése, felfedezése Népessége Felszíne, tájai
A Föld mezőgazdasága.
A Föld élővilága 1.) Trópusi esőerdők
A száraz kontinentális terület
Afrika.
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
A tundrától a trópusokig
Afrika helyzete és felszíne
AUSZTRÁLIA.
A forró (trópusi) övezet jellemzése
Függőleges övezetesség
Leíró éghajlattan.
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Egyenlítői öv Mindennapos esők öve.
A világ szubtrópusi monszun területei
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Átmeneti öv.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
FÖLDRÉSZEK.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Törökország.
MONSZUNOK.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Készítette: Csapó Botond
Afrika népessége Varga Kristóf 7./a
Afrika a fiatal kontinens
A földrészek szerkezete és domborzata
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Trópusi sivatagok.
Szavannák.
Trópusi esőerdők Éghajlat elemei, éghajlati övezetek, biomok kialakulása, forró égöv biomjainak területi elhelyezkedése, növények, állatok, kcsh, alkalmazkodás,
Szubtrópusok: kemény- és babérlombú erdők
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Afrika természeti övezetei
Franciaország.
Kaukázus vidék Kaukázus („jégtől csillogó”) – Eurázsiai hegységrsz. Elbursz 5642m – hóhatár felett Vulkánikus hegység, sok földrengés Színes népesség,
Forró öv összefoglalás.
Forró övezet – egyenlítői öv
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Hőmérséklet Likker Erika Zsuzsanna. A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Minden kontinensnek megvan a saját hő tulajdonsága és környezettipusa:
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Időjárás - éghajlat.
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Tartalom 1.Vízrendszere (folyók) 2. Vízrendszere (tavak) 3. Éghajlat
Amerika éghajlata.
Ausztrália Dél keresztje csillagkép Egyesült Királyság zászlaja
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
Svédország és Balti államok
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
CIVILIZÁCIÓS ÖVEZETEI
Ázsia természetföldrajzi képe
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Új-Zéland.
Afrika domborzata.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Mexikó Tánczos Lili II.a.
Előadás másolata:

AFRIKA a Föld 3. legnagyobb kontinense a LEGSZEGÉNYEBB kontinens (az afrikaiak 50 %-a kevesebb mint napi 1 dollárból él) itt a leggyorsabb a NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS itt a legmagasabb a mezőgazda-ságból élők aránya (66 %) itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71 %) itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6 %) itt a legmagasabb az analfabétizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60 %)

AFRIKA Helyzete Megismerése, felfedezése Népessége Felszíne, tájai Éghajlata, természetes növényzete, talajai, vízrajza Gazdasági élete Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika Dél-Afrika

Gibraltári-szoros Földközi-tenger Szuezi-csatorna Vörös-tenger Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km² 52 országában több mint 900 millió ember él (2005.) Határai: Gibraltári-szoros Földközi-tenger Szuezi-csatorna Vörös-tenger Atlanti-óceán Indiai-óceán

Szomáli-félsziget Guineai-öböl Madagaszkár Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Partvonala tagolatlan. Szomáli-félsziget Guineai-öböl Madagaszkár Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nál található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nál található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

Afrika megismerése Portugál hajósok már a 15. században körülhajózták, a partok mentén kikötő telepeket alapítottak. A belső területek felfedezését a 18. században az angolok kezdték meg. A folyókon hajóztak be a kontinens belsejébe. David Livingstone orvos, hittérítő és felfedező volt. Bejárta a Zambézi vízrendszerét, felfedezte a Viktória-vízesést, a Tanganyika-tavat és a Nyasza-tavat. Henry Morton Stanley újságíró volt. Livingstone-t kereste meg, majd bejárta a Kongó folyó vidékét.

Magyar kutatók Afrikában Magyar László (19.sz.)a Kongó torkolatvidékét, a mai Angola területét kutatta. Feleségül vette a biéi uralkodó lányát. Leírásai felbecsülhetetlen néprajzi értékűek. Teleki Sámuel utazásának eredeti célja a vadászat volt. A Kilimandzsáró megmászása után észak felé fordulva felfedezte a Rudolf- és a Stefánia-tavat, majd egy kialudt vulkánt, amit utitársa, Höhnel Lajos térképész róla nevezett el Teleki-vulkánnak. Ez az egyetlen magyar név Afrika térképén.

Magyar kutatók Afrikában Kittenberger Kálmán hat alkalommal járt Afrikában, először 1902-ben, és összesen tíz és fél évet töltött ott. Több, mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Széchenyi Zsigmond neve elsősorban a híres Afrika-vadász emlékeit idézi fel. Könyveiben a vadászat, a vadász-kalandok tulajdonképpen csak keretét képezik egy hatalmas, sokrétű, hallatlanul színes ismeretanyagnak. Könyveiben a természet, a vadászat szépségeit a szakértő alaposságával, de a kalandos, regényes útleírás izgalmával írja le.

Népessége A lakosság legnagyobb része feketebőrű negroid. Ők a Szaharától délre eső területeken élnek. Jellegzetes csoportjaik a szudáni és a bantu négerek csoportjai. Ősközösségi szinten élnek a Kongó-medencében a pigmeusok, a Kalahári-medencében a busmanok. Fekete-Afrika népei törzsi közösségekben élnek és erős bennük a törzsi összetartozás érzése. Minden törzsnek saját kultúrája, szokásai, vallása és nyelve van. Gyakoriak a törzsi ellentétek.

- A Szahara és Észak-Afrika területét fehérek, főleg arabok lakják - A Szahara és Észak-Afrika területét fehérek, főleg arabok lakják. Az I. évezredtől érkeztek az Arab-félszigetről. Többségük mohamedán vallású. Jellegzetes képviselőik a berberek és a tuaregek.

- Nagy számban élnek a kontinensen a volt gyarmatosítók utódai, a fehérek. - Afrika K-i partvidékén ázsiai származású indiaiak és malájok élnek.

Felszíne Ősidei ősföldek, táblás vidékek Atlasz Nílus-völgye Óidei röghegy-ségek Szahara Szudán Etióp-magasföld Guineai-öböl partvidéke Újidő harmadidőszaki gyűrthegységek Kongó-medence Kelet-afrikai-magasföld Újidő negyedidőszaki alföldek, medencék Dél-afrikai-magasföld

Szahara Földünk legnagyobb táblás vidéke. Középső részén 2000-3000 méter magas táblahegyek emelkednek ki környezetükből. Üledékes kőzetei földgázt, kőolajat, rétegvizet rejtenek. Területén trópusi sivatagi éghajlat uralkodik, ahol a fő felszínfor-máló erő a szél és az aprózódás Nevét az itt letelepedő arab törzsektől kapta. A vidék vöröses színéről Sahra-nak, vörösnek hívták.

Szudán A Szaharához hasonló felépítésű táj. Táblás vidék, amit táblaszerű hegyek, medencék, folyóvölgyek tagolnak. Területén szavanna éghajlat uralkodik. A száraz évszakban az aprózódás és a szél, a csapadékos évszakban a folyóvíz pusztítja felszínét.

Etióp-magasföld Meredeken emelkedik ki környezetéből ez az óidei röghegység. Tetejét a harmadidőszakban vulkáni kőzetek borították be. Itt ered a Kék-Nílus. Éghajlata függőlegesen övezetes, hegyvidéki éghajlat.

Kelet-afrikai-magasföld Változatos felszínű táj. Ez egy 1200 m átlagmagasságú, több részre tagolódott fennsík. A Közép- és a Kelet-afrikai-árok fogja közre. Ezek mentén törtek fel a kontinens legmagasabb vulkáni hegyei, mint például a Ruwenzori vagy a Kilimandzsáró. Bár rajta halad keresztül az Egyenlítő, a nagyobb tengerszint feletti magasság miatt szavanna éghajlata van, magas hegységeiben pedig hegyvidéki.

Dél-afrikai-magasföld Ez a vidék a terület közepén elhelyezkedő Kalahári-medencét körbefogó magas fennsíkok sorozata. Éghajlata változatos. Belső részein sivatagos, peremein szavanna, déli részén pedig mediterrán.

Atlasz-hegység A kontinens ÉNy-i részén húzódik az Eurázsiai-hegységrendszer kezdő tagja. Éghajlatválasztó hegység, mert északi lejtőin mediterrán, déli lejtőin trópusi sivatagi éghajlat található. Növényzete nagyon szegényes, mert erdőit már az ókorban kiirtották.

Kongó-medence Lépcsős peremű, tál alakú mélyedés a kontinens közepén. Átszeli az Egyenlítő, ezért éghajlata egyenlítői, folyói bővizűek és zuhatagosak. A fő felszínformáló erő a mállás és a folyóvíz felszínalakító munkája.

Guineai-öböl partvidéke 3000 km hosszú, 500 km széles sáv a Guinai-öböl partján. Bár éghajlata egyenlítői az esőerdő többnyire hiányzik, mert kiirtották. Ez a terület a kontinens egyik legsűrűbben lakott területe.

Nílus-völgye Már az ókor óta lakott és intenzíven művelt terület. Öntözéses kultúrája magasan fejlett. Bár trópusi sivatagi éghajlatú táj, a Nílus termékeny iszapja és vize révén a kontinens legsűrűbben lakott területe.

Éghajlata, természetes növényzete, talajai Trópusi sivatagi éghajlat Mediterrán éghajlat Trópusi sivatagi éghajlat Szavanna éghajlat Egyenlítői éghajlat Szavanna éghajlat Mediterrán éghajlat

Egyenlítői éghajlat Jellemzői: - Állandó felszálló légmozgás - 1 évszak: meleg, csapadékos nyár állandó magas hőmérséklet az évi közepes hőingás és a napi hőingás kicsi egész évben csapadékos a levegő nedvességtartalma állandóan magas a folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak természetes növénytakarója a trópusi esőerdő talaja a vörös színű laterittalaj

A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokoza-tosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszo-nyokhoz igazodva több szint alakult ki: - első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák - második lombkoronaszint – közepes termetű, 20 – 25 m-ig nyúló fák - harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák - cserjeszint – növényei a pálmák - gyepszint – páfrányok élnek itt - liánok szintje – kúszónövények - epifiták szintje – fán lakó növények

Állatvilág - Emlősök: emberszabású majmok (gorilla, csimpánz), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd - Madara: papagájok - Hüllők: krokodil, kígyók, gyíkok - Rovarok: hangyák, termeszek

Szavanna éghajlat Jellemzői: - 2 évszaka van - nyáron a felszálló légmozgás uralma alatt áll, ezért nyara meleg és csapadékos - télen a leszálló légmozgás uralma alatt áll, ezért tele meleg és száraz átmeneti jellegű éghajlat: az Egyenlítőhöz közelebb a csapadékos évszak a hosszabb (9-10 hónap), míg a térítőkörökhöz közelebb a száraz évszak a folyók ingadozó vízjárásúak természetes növénytakarója a csapadék-viszonyokhoz alkalmazkodik: az Egyenlítőtől távolodva erdős, majd cserjés, végül füves szavanna talaja a vörös színű laterittalaj

Növényvilág A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. Jellemző fája az akácia. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusz él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. Jellemző fája a majomkenyérfa.

Állatvilág - A szavanna emlősökben igen gazdag terület: antilopfélék, zsiráf, zebra, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán, leopárd, sakál, hiéna, víziló, gepárd. - Madarak: flamingó, strucc, keselyű.

Trópusi sivatagi éghajlat Jellemzői: - Állandó leszálló légmozgás - 2 évszak: forró, száraz nyár és enyhe, száraz tél állandó magas nappali hőmérséklet az évi közepes hőingás kicsi, de a napi hőingás nagy (akár 50°C) Egész évben száraz. Az évi csapadék mennyi-sége nem éri el a 200 mm-t. a folyók időszakos vízjárásúak Összefüggő természetes növénytakaró nem alakulhatott ki. Gazdag növényzet csak a vizek közelében lévő oázisokban alakult ki. A kicsit csapadékosabb félsivatagokban szárazságtűrő, gyér növényzet alakult ki. Összefüggő talajtakarója nincs.

Növényvilág: kopár, foltokban gyér növényzetű terület. Állatvilág: rágcsálók, teve, sivatagi róka, kígyók, gyíkok, skorpiók.

Mediterrán éghajlat Jellemzői: - A mérsékelt éghajlati övezet éghajlata. - 4 évszaka van nyara meleg és száraz, tele enyhe és csapadé-kos a folyók ingadozó vízjárásúak természetes növénytakarója az örökzöld, keménylombú erdő talaja a humuszban gazdagabb, fahéjszínű laterittalaj

Növényvilág Az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, paratölgy, macchia, törpecserje Fokföldön: babérlombú növényzet Állatvilág Az Atlasz-vidéken: szarvas, vaddisznó

Vízrajza Folyói: Kongó:- legbővizűbb - egyenletes vízjárású - tölcsér torkolatú Nílus: - a Föld leghosszabb folyója - ingadozó vízjárású - delta torkolat Zambézi: Viktória-vízesés| Niger: - ingadozó vízjárású

Afrika gazdasági élete Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika Dél-Afrika

Észak-Afrika Jellemzői: arab lakosság sokoldalú gazdaság a lakosság nagyobb része mezőgazdaságból él mediterrán területeken: szőlő, narancs, citrom, olajbogyó, primőr zöldségfélék (eper, dinnye), köles, búza juh, kecske sivatagi oázisokban: datolya, teve

a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel: Az ipar jellemzői: a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel: az élelmiszeripar, textilipar és bőripar Tunézia: világ legjelentősebb olívaolajtermelője sok ásványkincset bányásznak: Marokkó: világ legnagyobb foszfát-exportőre (műtrágya alapanyaga) Líbia, Algéria, Tunézia: jelentős kőolaj, földgáz - Nagy jövedelem származik az idegenforgalomból Tunézia Marokkó Líbia Algéria Egyiptom

A régió egyik országa EGYIPTOM: Afrika 2. legnépesebb országa a sivatagi éghajlat miatt a lakosság többsége a Nílus-völgyében él. vezető gazdasági ágazata a mezőgazdaság: legfontosabb terményei: gyapot (a világon a legjobb minőségű) datolya (a világ legnagyobb termelője) cukornád, rizs, búza, kukorica, burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök hagyományos ipari ágazatai: pamutipar, élelmiszeripar - új ipari ágazatai: kőolaját és földgázát a vegyipar dolgozza fel egyre több kohászati és gépgyártó üzeme épül itt van Afrika legnagyobb gyógyszergyára jelentős bevételei származnak: az idegenforgalomból a Szuezi-csatorna használati díjaiból Egyiptom

Fővárosa: Kairó (13 millió lakosával az arab világ legnépesebb városa) Jelentős városai: Alexandria, Asszuán, Szuez

Guineai-öböl partvidéke Nyugat-Afrika Jellemzői: az ellentétek földje a Szaharától délre eső területe a Száhel-övezet, az „éhség övezete”. gyors népességnövekedés -> szarvasmarha-állomány növekedése -> túllegeltetés -> elsivatagosodás Száhel-övezet Guineai-öböl partvidéke

- A Guineai-öböl partvidéke: kedvező adottságok: megművelhető föld sok csapadék sok ásványkincs mezőgazdaság: Vándorló kapás földművelés Ültetvényes gazdálkodás köles, kukorica, batáta, kávé, kakaó, olajpálma, manióka, rizs kaucsuk, földimogyoró, gyapot

- A Guineai-öböl partvidékének ásványkincsei: Guinea világ legnagyobb bauxitkészlete, 2. termelő Ghána, Libéria arany- és gyémánt Nigéria Afrika legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője bauxit kőolaj, földgáz arany, gyémánt

Közép-Afrika Jellemzői: kedvező adottságok: megművelhető föld sok csapadék sok ásványkincs mezőgazdaság: Vándorló kapás földművelés Ültetvényes gazdálkodás köles, kukorica, batáta, kávé, kakaó, olajpálma, manióka, rizs kaucsuk, földimogyoró, gyapot nemesfák (mahagóni, ébenfa, vasfa, teakfa) kivitele Ásványkincsei: Zaire réz, gyémánt Zambia réz Fejletlen feldolgozóipar Közép-Afrika

Kelet-Afrika Jellemzői: kedvező adottságok: kellemes éghajlatú magasföldek gazdag állatvilág Gazdasági ágazatai: Idegenforgalom Kenya, Tanzánia (Szerengeti NP, Ngorongoro NP) - Mezőgazdaság kávé, tea, gyapot Zanzibár, a „fűszersziget”: szegfűszeg, fahéj, vanília

Dél-Afrikai Köztársaság Itt van Afrika legfejlettebb állama a Dél-Afrikai Köztársaság Fővárosa: Pretória Jellemzői: Előnyös földrajzi fekvés Jó közút- és vasúthálózat Kellemes mediterrán éghajlat (szőlő, déligyümölcs) és szubtrópusi monszun éghajlat (cukornád, banánültetvények) -sok ásványkincs -> vezető gazdasági ágazat a bányászat és az ipar világ első: aranyérc, platina, krómérc bányászata világ 2.-3.: gyémánt, uránérc, színesércek bányászata sok casérc, feketekőszén -fejlett ipar: kohászat, gápgyártás, vegyipar -ipari központok: Johannesburg, Pretória, Fokváros (kikötő) Dél-Afrika