Magyar borok a világban „Borban az igazság” Magyar borok a világban

A „bor” szavunk eredete A magyar nép különlegessége, hogy saját szava van a bor megjelölésére. A legtöbb európai nép a latin „vinum” szót vette át, és nyelvéhez igazította: vino, wine, win. A kínai krónikák szerint a hunok szent hegyét Bor Tengrinek nevezték. Ebből alakult ki lényegében a „bor” kifejezés. Őseink hitvilágában az Istennek három megnyilvánulási formája volt. Ebből az egyik a Bor Tengri, amely az Isten hajnali és alkonyati átváltozást, és égi újjászületést jelentő megnyilvánulási formája. Így a bor a szürkésfehér, alkonyati színt is jelenti.

Borvidékeink

A szekszárdi borvidék

A pannonhalmi borvidék

Az egri borvidék

A tokaji borvidék

A somlói borvidék

A balatoni borvidék

A villányi borvidék

Az ördögszántotta hegy Az itteni szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza, de a legenda szerint Bor vitéz és népe ezen a vidéken a Honfoglalás után telepedtek le, ők fejlesztették a borkultúrát, sőt bizonyos feltételezések szerint maga a nedű is róla kapta a nevét.

Közvélemény kutatás Kutatást végeztünk, hogy a magyarok szerint mi hazánk leghíresebb borfajtája.

A borok királya - a királyok bora A tokaji aszú

A tokaji borvidék specialitása A Tokaji aszú aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített fehér desszertbor, borkülönlegesség. Ez a tokaji borok közül a leghíresebb. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő különleges borkészítési eljárás. Az aszút nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelik. 8-10 éves korában éri el palackképességét. A legjobb minőségű tokaji aszút Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik .

Az aszú elkészítésének alapelvei 1. A szőlő művelése és metszése. 2. Négyévenkénti trágyázás - a műtrágyát mellőzik. 3. Fürtválogatás. 4. Az alapborok elkészítése. 5. Aszúszemek gyűjtése saját termésből, valamint termelőktől történő felvásárlás útján. 6. Aszúbor készítése kizárólag a jónak és a kitűnőnek tekintett évjáratokban. 7. Az aszúszemeket kizárólag kierjedt újborban áztatják. 8. Több éves tölgyfahordós érlelés. 9. Kizárólag saját palackozás.

A tokaji aszú fajtái A puttonyok száma alapján 3, 4, 5 és 6 puttonyos aszúborokról beszélhetünk. Minél nagyobb a szám, annál jobb a bor minősége, és annál édesebb. Az aszú puttonyszáma azt jelenti, hogy hány puttonnyi (1 puttony kb. 25 kg, vagy 23 liter) aszútésztához öntünk egy gönci hordónyi (136 liter) mustot.

Az egri bikavér

Az egri borvidék specialitása Az Egri bikavér több különböző vörös bort adó szőlőfajta meghatározott arányú keveréke mustjának erjesztése eredményeként nyert sötét vörös, testes, lágy, mérsékelten, és kellően fanyar, jellegzetes illatú és zamatú tökéletesen összhangzatos borfajta. A vörösbor a törökök elől északra menekülő szerbeknek volt köszönhető, akik Egerbe is magukkal hozták híres szőlőjüket, a kadarkát. A 17.százdban olyannyira elterjedt Egerben a vörösbor, hogy szinte a várost ezzel azonosították.

Az Egri bikavér nevének eredete Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: Az egri várat az ellenséges túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak – és babonásak lévén a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz: a történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni ezt a nevet, viszont a bor legendás lett.

A Cserszegi fűszeres A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte két másik szőlőfajtából. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget, és hamar érik. A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak elszórtan telepítették le. Érdekessége, hogy a külföldiek nem tudják kiejteni a nevét, ezért több országban más kifejezéssel illetik: Aubaine, Beaunois, Gamay Blanc, Melon Blanc

Magyarország legnagyobb pincefaluja Monoron található Magyarország legnagyobb, egybefüggő pincefaluja. A kisváros mögötti Strázsa hegyi pincefalu nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló. Az itteni borpincék zöme egyedi igényeket szolgál, azonban egyre több olyan tulajdonos akad, aki már a borturizmussal járó vendéglátásra is berendezkedett. Ennek része az is, hogy Monoron újra felelevenítették a szüreti mulatságok hagyományát. Az első venyigéket valamikor 1446 táján hozta ide az egri káptalan. Mindezt azért tette, mert a város földbirtokosa lett.

„A bor megmutatja, kiben mi lakik.” Magyar közmondás