Készítette: Kálna Gabriella Légkörtan Készítette: Kálna Gabriella

Éghajlati rendszer Az éghajlat kialakításában közreható rendszer, amelynek állapota az érdeklődésünk szerint meghatározott éghajlati időskálán belül változik Nap, hidroszféra, litoszféra, krioszféra, bioszféra kölcsönhatásának eredménye

A meteorológia a földtudományok körébe tartozik, amelyek a Föld szféráinak oknyomozó vizsgálatával foglalkoznak Az éghajlat és az időjárás tényezőivel foglalkozó tudomány A légkört állandó mozgásban lévő egységes, összefüggő, intenzív rendszerként vizsgálja.

Alapfogalmak Légkör: a Földet körülvevő gázburok. Időjárás: a légköri környezeti jelenségek időbeli lefutása adott térségen belül, ill. az ezeket okozó légköri folyamatok egy-egy ciklusa a kifejlődéstől a feloszlásig. Éghajlat: Az éghajlati rendszer ténylegesen fellépő időjárási eseményeinek és légköri állapotainak fluktuáló együttese néhány évtizedre, mint véges időszaka értelmezve, adott helyen, ill. térségben.

A légkör eredete, kialakulása A Földet körülvevő gázburok kialakulása a Földön különböző tér és időskálán végbemenő folyamatok eredménye. Kialakulásában, a rendszer fenntartásában döntő szerepe a Napnak van.

A légkör eredete, kialakulása Különleges tulajdonságainak kialakításában szerepet játszanak a Föld csillagászati adottságai (méret, Naptól való távolság), szilárd és cseppfolyós anyaga, illetve a bioszféra jelenléte. A levegőben található anyagok jelenlegi keverési aránya a földtörténet során a földi szférákban lezajló fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként alakult ki.

A légnyomás értéke a Vénuszon nagy (100x a Összehasonlítás a Föld típusú szomszédos bolygók légkörével (parciális nyomások mbar-ban) Légköri gázok Vénusz Föld Mars Számított Föld N2 1000 780 0,05 30 O2 210 0,1 0,3 CO2 90000 5 300 A légnyomás értéke a Vénuszon nagy (100x a földinek), a Marson kicsi (a földi 1/200 része). A szomszédos bolygók légköre főként CO2-ből áll;O2 nincs, vagy csak elenyésző mennyiségben

Összehasonlítás a Föld típusú szomszédos bolygók légkörével A Föld csillagászatilag egyensúlyi légköréhez képest a valóságban a CO2 nyomás 1000x kisebb, O2 1000x nagyobb és nagy a nitrogén aránya. A szomszédos bolygók légkörében nincs a sztratoszférához hasonló réteg. A tropopauzában uralkodó -50-60°C hőmérséklet és az ozonoszféra hőmérsékleti inverziója “vízgőz-csapdaként” funkcionál.

A légkör határai Alsó és felső határait nem lehet pontosan meghúzni. Alsó határa: a folyadék, a jég felszíne. A talajfelszín nem határa automatikusan: talajba levő üregeket, barlangokat is levegő tölti ki. A légkör sűrűsége a magassággal erőteljesen csökken, nagy magasságban alig érzékelhető határ a világűr és a légkör között.

A légkör határai elméleti úton: A Földhöz rögzített koordinátarendszerben számított centrifugális és nehézségi erő kiegyenlítik egymást – 32000-36000km, a Föld sugarának 6x-a. Eddig a magasságig a gázburok együtt mozog a Földdel.

A légkör határai Tapasztalati úton: Meteoritok felvillanása (100 km) Sarki fény jelensége (60-400 km) Rádióhullámok visszaverődése ionizált rétegekről (60-300 km)

A légkör határai A Földet kísérő gázburok alakját, a légkör határát a Föld mágneses erőtere (a légkörhöz tartozó magnetoszféra) és a Napból kiáramló korpuszkuláris sugárzás, a napszél is befolyásolja. A Nap felöli oldalon behorpad, az ellentétes oldalon 2-300 ezer km távolságig nyúlik el.

Ajánlott könyvek: