A reneszánsz irodalom Reneszánsz: Humanizmus: 1) Kultúrtörténeti korszak. (XIV-XVI század) 2) Korstílus, amely felváltja a középkor életstílusát. Humanizmus: 1) A reneszánsz korának szellemi áramlata, ideológiája. Homo (ember) ­­­-> innen származik az elnevezés. - Mindennek mértéke az ember. - Az egyéniség szabad fejlődését állítja a középpontba. 2) Tudós magatartás. /klasszikus műveltség/

A reneszánsz

Középkor Reneszánsz 1) Predesztináció => Polgárság létrejötte Ciklikusság Nem lát fejlődést 2) Középpontban az Isten. Középpontban az ember. (Transzcendens világkép.) (Az egyéniség szerepe nő.) 3) Aszkízis (önkínzás) Az élet élvezése. 4) Névtelen szerzők. Fontossá válik a hírnév. (Istentől várnak jutalmat.) (Művészi halhatlanság.) 5) Minden változatlan. Tudomány, technika fejlődése. 6) A gondolkodás alapja: Filozófia humanizmus. a keresztény vallás.

A reneszánsz művek visszatérnek az ókor értékeihez: - Életöröm || Horatius: ”Carpe diem.” - Fontossá válik a hírnév. - Középpontban az ember: Szophoklész: Antigoné - Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. A reneszánsz művészek ugyanakkor nem teljesen veszik át az antik kultúrát. Eltéréseket is megfigyelhetünk: Ókor Reneszánsz 1) Mértéktelenség Nagy szenvedélyek 2) Közösségi irányultság Egyéniség előtérbe kerül

Horatius

Festészet: Építészet: Zene: - Itáliai: Giotto, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michalengalo, Raffaello, Tiziano. - Német: Dürer, Hobbein. Építészet: - Firenzei paloták, Velence - Doge palota, Sárospataki vár, Esztergomi kápolna. Zene: A 16 században virágzik igazán leghíresebb műfaja a Madriál. (4 szólamú hangszeres kíséret nélküli táncos ének.) Palesztrina, Bakfark Bálint

Botticelli - Venus

Tiziano Palestrina

Firenzei palota

Sárospataki vár

Bakfark Bálint

Francesco Petrarca Költészetének két meghatározó élménye: Szerelem: Múzsája Laura - férjes asszony. Antik klasszikus latin költészethez való kötöttsége. (Műveit nagyrészt latinul írta.) - Petrarca u.n poeta doctus = tudós költő - Kora ifjúságától lelkesedett a régi Róma műveltségéért. - Latin nyelvű írásaival és latin kéziratok felkutatásával a humanista mozgalom kezdeményezője volt. - Mint minden reneszánsz művész ő is áttekinthetősége, harmóniára törekedett, ezt mutatja, hogy lobogó érzelmeit a szonettforma keretei közé szorította. - Kortársai elsősorban mint latin nyelvű poétát ünnepelték, hallhatatlanságát azonban olasz nyelven írt verseinek köszönheti.

Francesco Petrarca

Govanni Boccaccio: Dekameron Jelentése 10 nap. Háttere 1348 pestisjárvány, ez adja a kerettörténetet. (7 hölgy 3 férfi vidékre mennek 10 napon keresztül 100 novellát mesélnek el.) - Novellagyűjtemény - A keretes megoldáshoz az ötletet az ezeregy éjszaka c. keleti mesegyűjtemény adta. - Dante fő művével annyiban mutat rokonságot, hogy ez is 100 egységre tagolódik. A kerettörténet a pestisjárvány teljes hiteles, megrendítő szemléletességgel számolnak be róla. A novellák között összekötő szövegek vannak, amelyek a keretjelleg fenntartásához szükségesek. A novelláknak nincsenek címük csak a napot és a számot jelzi, de valamennyi történet témáját egy mondatban megelőlegezve odailleszti a szöveg elé. Minden 10. novella után van egy dal.

A mű jelentősége: A polgári élet irodalmi témává emelkedik. Legfőbb érték az érzelem. Két fő téma jelenik meg benne a szerelem és az erotika. (Földi szerelem, örömök.) Hősei: lovagok, királyok, asszonyok, állatok, papok -mindennapi emberek. (Ellentétben Dante mitológiai alakjaival.) Teljes társadalmi körképet ad. Boccacco emelte világirodalmi szintre a novellát. Novella: Latin eredetű szó. (novus = újdonság)

Boccaccio Boccaccio - Dekameron