A makrgazdasági munkakínálat: Az a munkamennyiség, amelyet a háztartási szektor szereplői a különböző lehetséges reálbérszintek mellett felkínálnak a vállalkozások számára.

A makrogazdasági munkakereslet: Az a munkamennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői a különböző lehetséges reálbérek mellett fel kívánnak használni a termelésben.

A makrogazdasági munkakínálat Az ország lakossága Munkaképes korú lakosság Nem munkaképes korú lakosság Gazdaságilag inaktív népesség Gazdaságilag aktív népesség Munkanélküliek Foglalkoztatottak Kényszerű munkanélküliek Önkéntes munkanélküliek

A gazdaságilag inaktív népesség A munkaképes korú lakosságnak az a csoportja, amely az adott időpontban nem szándékozik munkát vállalni, hanem például a háztartásokban dolgozik, illetve valamilyen örökölt vagy szerzett jövedelemből él.

A gazdaságilag aktív népesség: A munkaképes korú lakosságnak az a csoportja, amely az adott időpontban mint munkavállaló a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni, illetve kinyilvánítja munkavállalási szándékát. A gazdaságilag aktív népesség jelenti egy adott időpontban a makrogazdasági munkakínálat tényleges felső határát.

Kényszerű munkanélküliek Azok a munkavállalók, akik az adott reálbér mellett hajlandók lennének munkát vállalni, de nem találnak munkáltatóra, amelyik alkalmazná őket.

Önkéntes munkanélküliek Azok a munkavállalók, akik az adott reálbér mellett minden kényszerítő ok nélkül nem hajlandók munkát vállalni.

Nominálbér (pénzbér) Az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló kap egységnyi munkáért az őt foglalkoztató gazdálkodó egységtől. Makrogazdasági szinten a nominálbér a pénzbérek átlaga. Jele: W

A reálbér Kifejezi az egységnyi munkáért kapott nominálbérből átlagosan vásárolható termékek és szolgáltatások halmazát.

Makrogazdasági munkakínálati függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden lehetséges szintjéhez a háztartások munkakínálatát rendeli hozzá.

Makrogazdasági munkakeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden lehetséges szintjéhez a vállalati szektor munkakeresletét rendeli hozzá.

Munkapiaci egyensúly Kényszerű munkanélküliek Önkéntes munkanélküliek

Egyensúly

Túlkínálat

Túlkereslet

A munkanélküliség okai Az elégtelen kereslet Konjunkturális okok Strukturális okok A gazdasági szerkezet átalakítása Technológiai okok A reálbér munkatermelékenységnél gyorsabb növekedése

Konjunkturális munkanélküliség A konjunkturális munkanélküliség lényege, hogy valamely alapvető nemzetgazdasági ág termékeit nem lehet eladni a hazai és a világpiacon,emiatt az ágazat vállalatai a dolgozóik elbocsátására kényszerülnek

Strukturális munkanélküliség Strukturális munkanélküliségről beszélhetünk, ha munkakereslet és a munkakínálat szerkezetében eltér egymástól.

Technológiai munkanélküliség Technológiai munkanélküliségnek nevezzük a technikai haladás hatására kialakult állástalanságot.

A munkakínálatot befolyásoló tényezők A lakosság számát és összetételét meghatározó tényezők: Demográfiai folyamatok Nemzetközi migráció

A munkakínálatot befolyásoló tényezők A gazdasági aktivitást befolyásoló tényezők: A lakosság egészségi állapota Az általános kulturális színvonal Technikai fejlődés A gazdasági növekedés üteme A szociális ellátó rendszer fejletsége

A munkakínálatot befolyásoló tényezők A munkakínálatot rövidtávon meghatározó tényező: a reálbér

Munkanélküliség és jövedelem Okun törvénye: Ha egy gazdaságban 1%-kal csökkenteni akarják a munkanélküliségi rátát, akkor 2,2%-kal kell növelni a GDP-t a potenciális GDP-hez viszonyítva.