Mik azok a húrok? A húrok, feltételezések szerint, az anyagokat felépítő legkisebb egységek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Bráz Viktória
Advertisements

A TCP/IP hivatkozási modell
Csillagrezgések nyitott kérdései lépések egy 100 éves titok felderítésében Jurcsik Johanna MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet.
„Légy az, aki lehetsz!” A mentalitás szerepe a tanácsadásban
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
A kvantummechanika úttörői
2. Kölcsönhatások.
Mi látszik egy jéghegyből?
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Az atomok Kémiai szempontból tovább nem osztható részecskék Elemi részecskékből állnak (p, n, e) Elektromosan semlegesek Atommagból és elektronokból.
Készítette: Szakácsi Csaba Kapcsolódó tantárgy: Kémia
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Mágneses lebegtetés: érzékelés és irányítás
Az energiaellátás és az atomenergia Kiss Ádám február 26. Az atomoktól a csillagokig:
FRAKTÁLOK.
Kertész András Rákosi Csilla Debrecen, november 28.
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
STICKMAN WARFARE. PÁLYAKÉPEK AL CAMP LÁTKÉP GUN-OK A FEKETE CSAPAT LŐFEGYVERT HASZNÁLNAK HUMMERREL JÁRNAK FEGYVEREIK:M4A1,MP5A3,M82A1,LAW.
Eseményalgebra, kombinatorika
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
A regionális gazdaságtan tárgya
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
6. Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) Budapest, március 3. A rendezvény szervezői:
2. Kölcsönhatások Milyen „kölcsönhatásokra” utalnak a képen látható jól ismert események? A nagyon „tudományos” elnevezésük: Gravitációs Elekromágneses.
Adatmodellek A modellezés statisztikai alapjai. Statisztikai modell??? cél: feltárni, hogy bizonyos jelenségek között létezik-e az általunk feltételezett.
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Az elemek periódusos (= ismétlődő) rendszere
2. Argumentációs szabályok (É 50−55) argumentációs szabályok meghatározzák, hogy mi mellett és mivel kell érvelni 1. a feleknek érveléssel indokolniuk.
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGÁLATA Válóczy István.
A tudat és a metaelmélet kapcsolata
Az egészségügy, a foglalkoztatás, a szociális ellátás találkozási pontjai avagy: Hova változzunk? dr. Harangozó Judit SE Közösségi Pszichiátriai Centrum,
Az atommag 7. Osztály Tk
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
Bemutatjuk a híres/fontos W  és Z 0 Bozonokat Sheldon Glashow Steven WeinbergAbdus Salam Ők jósolták meg elméletileg. Nobel díj: 1979 Ők pedig felfedezték.
2. Kölcsönhatások.
Az anyagok részecskeszerkezete
Az atom felépítése.
Atommodellek Mi az atom? Mit jelent az atom szó? Mekkorák az atomok?
A metafizika és a természettudomány. Különböző érzékszervi ingereket érzünk, melyeket alkalmi mondatokkal fejezhetünk ki. Pl.: a tej látványára a „Tej.
1 A Standard modellen túl Készítette: Czövek Imre.
A Dijkstra algoritmus.
Lokális állapotsűrűség és Friedel-oszcilláció vizsgálata grafénben
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm.
„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.
IX.B Első csoport:Haraklanyi Timea Jozsa Szendyke Pap Beáta Román Orsolya Toth Zsofia Vincze Katalin.
A kvantumgravitáció küszöbén
Einstein és Planck A fotoeffektus.
Révész Tamás 9.a.  A hosszúság fogalma  Mértékegységek az őskorban  Hosszmértékek fajtái  SI hosszmértékek  Régi és angolszász hosszmértékegységek.
MI 2003/6 - 1 Elsőrendű predikátumkalkulus (elsőrendű logika) - alapvető különbség a kijelentéslogikához képest: alaphalmaz. Objektumok, relációk, tulajdonságok,
1 „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.” C.F. Weizsacker.
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
Az ősrobbanás Szebenyi Benő.
A z ö n g y ó g y í t á s a r k á n u m a
A radioaktivitás és a mikrorészecskék felfedezése
A kvantum rendszer.
Albert Einstein és a gravitáció.
Szimuláció.
Elemi részecskék, kölcsönhatások
Az atommag alapvető tulajdonságai
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Az információtechnika fiziája X. Előadás Szilárdtestek fizikája Törzsanyag Az Európai Szociális.
70 cm-es fix yagik, Fotókon az első cső és a további lehetséges elhelyezési pontok, közben leírás a konkrét telepítéshez. További – és nagyobb –
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
AZ ATOM FELÉPÍTÉSE.
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
Kémiai alapismeretek Ismétlés évfolyam.
Előadás másolata:

Mik azok a húrok? A húrok, feltételezések szerint, az anyagokat felépítő legkisebb egységek.

Miből épülnek fel az anyagok? Atomokból Az atomok protonokból, neutronokból és elektronokból A protonok qvarkokból Az elektronok és a qvarkok pedig húrokból

A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli.

Az M-elmélet nem csak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná.

Az 1990-es években Edward Witten és mások meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek egy M-elméletnek nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei.

Edward Witten

A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus térelméleteket, amelyek a részecskeket pontszerűnek tekintő standard modellnek lehetséges kiterjesztései.

Mik a húrelmélet problémái? A húrelméletnek két komolyabb problémája van. Az első, hogy jelenleg lehetetlen az ellenőrzése, mint ahogy a többi kvantumgravitációs elméleté is. A 10-35 méter átmérőjű húrokat jelenlegi technikánkkal képtelenek vagyunk megfigyelni. A második probléma az, hogy a kvantumtérelmélethez hasonlóan csak perturbatívan kezelhető (közelítések sorozatával pontos megoldás helyett).

Bár komoly előrelépések történtek a nemperturbatív módszerek felé, a teljes elmélet nem írható le ily módon.