A BRIC-országok jövője

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
Advertisements

A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Megindulás - megújulás VARGA MIHÁLY Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Roncz Gábor vezérigazgató
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Fenntarthatóság – vállalati szemszögből. Fenntartható növekedés - makro  válságot követő stabilizáció  a növekedés mennyiségi/minőségi tényezői  válság.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Toma Pál Budapest, március 28.
Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
VS India Kína.
Szeretettel köszöntjük a TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai szakmai fórum résztvevőit! szakmai fórum résztvevőit!
A nemzetközi üzleti élet etikája
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
Az ipar.
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
AZ ÚJONNAN IPAROSODÓ FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
KÍNA ÉS INDIA.
A sokezer éves birodalom kihívásai az új évezredben Kína népességének jövője a növekedés és a környezeti tudatosság tükrében május 11.
Adódhat-e új lehetőség Magyarország számára az európai együttműködésből? Lóránt Károly Sopron, Közgazdász klub március 1.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gazdaságtudományi ismeretek I. - Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Luxemburg, Málta,Hollandia
Kinek jut az MNB Növekedési Hitelprogramból? Sebők Orsolya Főszerkesztő
Oroszországi befektetési lehetőségek Magyar-Orosz Üzleti Fórum Budapest, október 30. Tóth Imre Tiszteletbeli elnök BKIK, MKIK Magyar-Orosz Tagozat.
Szudán : meghiúsult remények? Készítette: Nagy Gabriella Témavezető: Dr. Molnár Anna Budapest, április XXX. Országos Tudományos Diákköri.
Az amerikai (USA) kommunikáció
Jegybankfüggetlenség Magyarországon Hamecz István Németország, mint modell? konferencia Budapest, október 21.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel
Összehasonlító gazdaságtan
1 Prof. Dr. Kocziszky György Társadalmi és gazdasági helyzet változása az EU-ban a Római Szerződéstől napjainkig A társadalmi és gazdasági kohézió célkitűzései.
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
A multikultúra megítélése
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Ungarns wirtschaftliche Entwicklung ; Kriegswirtschaft.
Felzárkózás helyett távolodás az eurós követelményektől Varga Mihály, április 21.
Miért pont Magyarország? avagy Hogyan szerezzünk külföldi befektetőt?
Transznacionális és multinacionális vállalatok
A Cseh - Magyar Üzleti Klub. A Cseh Magyar Üzleti klub legfőbb céljának tekinti a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztését, és a cseh illetve magyar.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Lőrinczné dr. Bencze Edit
Lesz-e növekedés az „elrugaszkodás éve (2012)” után? március 26. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. „2012 igazi rejtélye nem.
A népességnövekedés tényezői és következményei
Kiválóság és verseny a felsőoktatásban. Globális folyamatok Prof. Dr. Hrubos Ildikó Budapesti Corvinus Egyetem „Fókuszban a tudományos műhelymunka” – harmadik.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
„Globális biztonsági kihívások – közép-európai szerepvállalások” Nemzetközi társadalomtudományi konferencia Pécs, Európa Ház/International House – 2006.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Versenyképesség MTA-MEH projekt Vértes András.
Mérlegen a koordináló szervezetek Hartay Mihály ÖKO-Pack Kft.
Válság és kilábalás László Csaba adópartner
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Bulgária az EU csatlakozás küszöbén Készítette: Miklovicz Katalin.
Az Európai Unió bővítése Markovics Alexandra Földrajz Bsc 3. évfolyam
Dr.Grúber Károly:Egy fontos stratégiai háromszög (EU-Kína-Oroszország) az eurázsiai geopolitikai térben SZE, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola,
A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE Dr. Magyari Dániel Budapest 2011 MÁRCIUS.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Orosz geopolitikai és geoökonómiai érdekek a Duna mentén
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
Készítette: Koleszár Gábor
Előadás másolata:

A BRIC-országok jövője Jakab Loránt I. Geográfus MSc

A BRIC-országok kialakulása 2001-ben a Goldman Sachs bankcsoport egyik vezető közgazdásza, Jim O’Neill használta először ezt a mozaikszót 2009. június 16-án a négy ország külügyminiszterei megtartották az első hivatalos csúcstalálkozójukat Jekatyerinburgban Jim O’Neill

A BRIC-országok kialakulása 2010. április 16-án Brazíliavárosban a második hivatalos csúcstalálkozó 2010. decemberében csatlakozott Dél-Afrikai Köztársaság BRICS 2011. április 14-én Sanyaban a harmadik csúcstalálkozó, ahol már Jacob Zuma is részt vett 2012. március 29-én a negyedik csúcstalálkozó Újdelhiben 2013. március 26-án Durbanban az ötödik hivatalos csúcstalálkozó

Dmitry Medved (Oroszország), Liuz Inácio Lula da Silva (Brazilia), Hu Jintao (Kína), Manmohan Singh (India)

Közös vonások Nagy népességű államok Nagy területű országok Olcsó munkaerő Stabil 5% feletti évi GDP-növekedés Fejlődő infrastruktúra Szegénység Korrupció

Különbségek Politikai rendszer Demográfiai helyzet A földrajzi elhelyezkedés és a regionális szerepvállalás Heterogén csoportok: India, Kína: ipari termékek; Brazília, Oroszország: nyersanyagok Vallás Nyelv

Tagok közötti ellentétek Oroszország-Kína ellentétek: Határvita (2004-ben megszűnt) Növekvő kínai bevándorlás Szibéria területére Verseny a regionális erőforrások (türkmén gáz) és szállítási útvonalak feletti befolyásért A regionális nagyhatalmi cím

Tagok közötti ellentétek India-Kína ellentétek: Határviták, amelyek máig lezáratlanok Regionális versenyhelyzet Kína Pakisztán egyik legrégebbi támogatója

A BRIC-országok célja Nagyobb befolyásra tegyenek szert a nemzetközi szervezetekben  reformjának támogatása Egy stabilabb, kiszámíthatóbb, diverzifikáltabb nemzetközi pénzügyi rendszer követelése  reformjának támogatása Közös fejlesztési bank létrehozása (ötven milliárdos alaptőkével), amely az új beruházásokat finanszírozná és kiváltaná a Világbank segítségét, de nincs megegyezés tőkebefizetések módjában és a pénzintézet vezetésének összetételében

Brazília GDP-növekedése

Oroszország GDP-növekedése

India GDP-növekedése

Kína GDP-növekedése

2013-as gazdasági visszaesés A brazil és az orosz gazdaság lelassul India küzd az inflációval, az államadósággal és a költségvetéssel Kína próbálja uralni az ingatlanpiacot és a bankszektor problémáit

2013-as gazdasági visszaesés Anders Aslund szerint: A gazdasági gondok tartósak lehetnek Elmulasztották megteremteni a hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés alapjait Túl erős az állam szerepe, korlátozott a szabadverseny, nincsenek meg a jogrendek és a jó kormányzás alapjai sem Már nem elegendő az olcsó alapanyag és munkaerő

A BRIC-ből csak egy C marad? Jim O’Neill szerint… is csak Kína mutat fel megfelelő gazdasági fejlődést a legnagyobb csalódást számára India okozta ezzel szemben mások szerint Brazília mindezek ellenére bízik benne, hogy 2015-re a várakozásnak megfelelő növekedés lesz

Konklúzió A szakértők körében különböznek a vélemények A tagok között voltak konfliktusok a múltban Olyan különbségek is vannak, amelyek esetleg összetűzéseket okozhatnak DE! mindezeket képesek voltak félre tenni HA! megalakul a közös fejlesztési bankjuk, és eltudnak érni reformokat a nemzetközi szervezetek illetve a nemzetközi pénzügyi rendszerek terén, akkor biztos, hogy szép jövő áll előttük

Köszönöm a figyelmet!