Nemzet, nemzetállam, homogenizáció Szikszai György Földrajz-történelem tanári Msc
Etnikum Az etnikum emberek történetileg kialakult olyan együttese, akik tudatában vannak népkénti összetartozásuknak és más, hasonló együttesektől való különbözőségüknek, amit népnévvel kifejezésre juttatnak. (hétmagyar) Olyan embercsoportokból jönnek létre , akik rendelkeznek a kölcsönös megértés nyelvi és kulturális eszközeivel, együttműködnek a lét újratermelésében és védelmében→etnoszociális szervezet
Nemzet Kultúrnemzet: olyan közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múlt mellett a területi, gazdasági, nyelvi, kulturális egység és a kulturában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok, értékrend jellemeznek. Pl. Németország Államnemzet: egy ország valamennyi állampolgárának közössége. Pl. Franciaország
Nemzetállamok Olyan állam, amelyben történelmi, nyelvi-kulturális közösségként megjelenített nemzet szerveződik. Kialakulásuk főként XIX. század második fele és XX. század Kialakulás okai: modern polgárság megjelenése felerősödik a nemzetté válás folyamata kapitalizmus kibontakozása gyarmatbirodalmak felbomlása kommunista ideológia hanyatlása Kialakulás lehetséges módjai: kis területű, elaprózott államok egyesülése pl. Németo 1871. soknemzetiségű, nagy kiterjedésű országok felbomlása pl. OMM után Ausztria
Kissebségek Általában egy társadalmi csoporton belül az a kisebb létszámú csoport, amely valamely ismérv (etnikum, nemzetiség, nyelv, vallás) révén különbözik a többségtől. Magyarországon 2011. CLXXIX. törvény →megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma, helyette nemzetiségek. Mo-i nemzetiségek: bolgárok, cigányok (309ezer), görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovénok, szlovákok, ukránok
Homogenizáció Az újkori értelemben vett modern nemzet kialakulása állította előtérbe az etnikai, nyelvi, nemzeti és vallási kissebségek problémáját. Homogenizáció (monoetnicizmus) ↔ Multikulturalizmus (polietnicizmus) Homogenizációs megközelítés: egy adott terület csakis egy nemzetnek adhat otthont (közös nyelv, kultúra, eszmények,ünnepek stb.) Milyen ideológiai elméletek vezérelhetnek? : nacionalizmus, sovinizmus, rasszizmus ↔kozmopolitizmus, internacionalizmus, perszonalizmus
Homogenizáció Asszimiláció A homogenizációs célú nemzetiségpolitika módszerei: Asszimiláció Népességmozgatások (ki- és áttelepítések, cserék) Pol.-i határok megváltoztatása Genocidium (népirtás)
Asszimiláció Nem fizikai, hanem kulturális megsemmisítés (etnocidium) mely lehet: egyéni v. csoportos békés (önkéntes, természetes) v. erőszakos A természetes asszimiláció a kulturális és néha a faji egység megteremtésének hosszú távú és humánus politikája pl. USA melting pot (olvasztótégely) Erőszakos asszimiláció pl. német nyelv hegemóniája a Habsburg Birodalomban
Népességmozgatások Támogatói és ellenzői egyaránt vannak Gondos tervezés, államközi egyezményben célszerű rögzíteni Kényszerítés helyett önkétességen alapuljon Végrehajtását nemzetközi ellenőrzés alá kell vonni Egy egész közösség elleni büntetőakcióként elfogadhatatlan, viszont egy elmérgesedett konfliktus leghumánusabb megoldása lehet Pl. magyar- csehszlovák népességcsere 1946. febr. 27.
Pol.-i határok megváltoztatása Kiszakítás egy létező pol.-i entitásból és és egy másik állammal való egyesülés vagy új állam létrehozása Hol marad a nemzetek önrendelkezési joga? Szembesülés a „hontalansággal”: pl. nyelvi, kulturális, oktatási jogok megtagadása, állampolgári jogtól való megfosztás, esetleg fizikai bántalmazás stb. Szeparatista mozgalmak világszerte, de csak néhány siker pl. Bangladesh, Kosovo (részsiker)
Genocidium (népirtás) Bizonyos bűncselekményeknek valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával történő elkövetése. Emberiesség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi bűncselekmény teljességgel elfogadhatatlan, sajnos azonban számos példa: Ruanda 1994. tuszik↔hutuk, Örmény népirtás 1915-17, holokauszt
Köszönöm a figyelmet!