Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

A városok szerepe a településhálózatban, a városok szerkezete 13. tétel A városok szerepe a településhálózatban, a városok szerkezete Kovács Zoltán 2002: A városok alaprajzi jellemzői, A városok belső szerkezete és életjelenségei In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 147-149, pp. 192-202

A városok alaprajza Szabálytalan („természetesen nőtt”) városok: besűrűsödés, kifelé terjeszkedés Szabályos („alapított”) városok: már az ókorban, majd a reneszánsszal térnek vissza 1. Sakktábla: néha középkori múltú városoknál is, de döntően a gyarmatokon 2. Sugaras-gyűrűs: középkori előzmények után a modern nagyvárosi tömeg- közlekedéssel születik meg a XIX. század második felében 3. Tervszerűen görbe alaprajz: monotonitás ellen Különböző alaprajztípusok kombinálódása Az alaprajz megváltoztatható Földrajzi adottságok befolyásoló szerepe

Brazíliaváros - Brasília (Brazília) Győr belvárosa Brazíliaváros - Brasília (Brazília)

Szeged

Kombinálódó alaprajzok… Budapest belvárosa Kombinálódó alaprajzok… Hajdúböszörmény

Párizs „átszabása”

A funkciók / társadalmi csoportok térbeli rendje Különböző funkciók ill. társadalmi csoportok: van-e rendszer településen belüli elhelyezkedésükben, milyen tényezők befolyásolják helyzetüket? Első városszerkezetet érintő kutatások a 20. század első felében: amerikai szociológusok klasszikus városszerkezeti modelljei Koncentrikus zónák szerinti városmodell „chicagói iskola”, városökológia (Burgess, E. W., Park, R. E., McKenzie, R. D. 1925) Központi üzleti negyedhez kapcsolódó különböző területhasznosítású és társadalmi összetételű koncentrikus zónák: periféria-centrum szerkezet 1. Belváros (CBD, Loop), 2. „átmeneti zóna”, 3. ipari munkások lakóterülete, 4. felsőbb osztályok lakóterülete, 5. ingázók zónája, 6. mezőgazdasági ellátó öv, 7. „metropolisz hátországa” Nem teljesen homogén övezetek: átmeneti zónában pl. „gettó”, „Kis Szicília”, „kínai város” – különböző származású bevándorlók negyedei „Harc a térért”: természetes övezetek (meghatározott szubkultúrájú népesség lakja): koncentráció, centralizáció, szegregáció, invázió, szukcesszió Város növekedésével kifelé terjeszkedő övezetek

2. Szektormodell (Hoyt, H. 1939) Magasabb és alacsonyabb bérleti díjú lakások területi elhelyezkedésének vizsgálata: hasonló lakbérű területek inkább szektorok, mint koncentrikus zónák szerint. Szektorális elrendeződést vesz fel az ipar, a vasúti közlekedés, a raktározás, stb. A magas lakbérű szektor határozza meg a város térbeli növekedésének irányát. 3. Többmagvú városmodell (Harris, C. D. Ullman, E. L. 1945) Több, funkcionálisan specializálódott magterület is létezhet (pl. közigazgatási központ, központi üzleti negyed, stb.). Azonos funkciójú területek a város több pontján (pl. ipartelepek, felső tízezer lakónegyedei, stb.) – városmagokkal leírható szerkezet. Klasszikus városszerkezeti modellek: egyszerűsítenek, térben és időben általánosan nem érvényes sémák; de először tártak fel különböző funkciójú területeket a városokon belül és a lakosság térbeli elrendeződését befolyásoló szabályokat.

A nagyvárosok szerkezetének komplex modellje (Murdie, R. A. 1969). Vizsgált dimenzió függvénye a városokra érvényes szerkezeti séma: etnikai csoportok a többmagvú modell szerint, jövedelmi csoportok koncentrikus zónákban, ipar és kereskedelem szektorális elrendeződése. BUDAPEST városszerkezete: Első munkahelyöv: irányítás, kis térigényű szolgáltatások, műemlékek, reprezentatív épületek, turisztikai létesítmények, felsőoktatás; éjszakai népességet többszörösen felülmúló nappali; terjeszkedő city… Első lakóhelyöv: 19. század második felében született eklektikus épületállomány, belső részéről a citybe, külső részéről az iparforgalmi övbe ingázás; helyenként erősen leromlott környezet, társadalmi problémák… Második munkahelyöv: nagy térigényű pályaudvarok, kikötők, raktárak, sportpályák, laktanyák, temetők, ipartelepek, közbeékelt munkáskolóniák; napjainkban funkcióváltás… Második lakóhelyöv: részben bekebelezett korábbi elővárosok – családi házak, villák, házgyári technológiával épített lakótelepek… alközpontok!

Budapest Első munkahelyöv

Budapest

Gyári öv – funkcióváltás, rozsdaövezetek Budapest

Budapest ipari körzetei az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

A budapesti ipar „összehúzódása” 1995 2006 1995 2006 Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Házgyári technológiával épült lakások Budapest Házgyári technológiával épült lakások

Budapest városszerkezete az 1970-es évek elején Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Budapest megváltozott/potenciális városszerkezete Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Budapest városszerkezetének átalakulása (fordista – posztfordista) Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

Összefoglalás A városok alaprajzi típusai Néhány hazai és külföldi város alaprajzi jellemzői - példák A funkciók / társadalmi csoportok térbeli rendje Koncentrikus zónák szerinti városmodell Szektormodell Többmagvú városmodell A nagyvárosok szerkezetének komplex modellje Budapest városszerkezete Budapest városszerkezetének átalakulása (fordista – posztfordista)

Köszönöm a figyelmet!