Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Debrecen

Emberfajták, nyelvek, vallások 9. tétel Emberfajták, nyelvek, vallások Kovács Z. 2002: A népesség rasszok- és kultúrföldrajzi mutatók szerinti összetétele In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 37-55 Hunyadi L. 1998: Általános vallásföldrajz In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 325-347 Kocsis K. 2001: Etnikai földrajz In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 313-335 Ekéné Zamárdi I. 1990: A Föld népességének fajták, nyelvek, vallások szerinti megoszlása In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.) Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 88-91 Becsei J. 2004: Népességföldrajz Ipszilon Kiadó Kft. Békéscsaba. 360 p. Hunyadi L. 1995: A világ vallásföldrajza Végeken Kiadó, Budapest. 361 p.

I. Emberfajták A ma élő ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen faj, amely több egyenrangú fajtára, más néven földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán. Az emberfajtákat egymástól eltérő külső morfológiai (bőr- és hajszín, testméret) és belső fiziológiai (hőszabályzás, vércsoportok) sajátosságok jellemzik. Kialakulásukban a földrajzi elszigetelődés (izoláció) mellett a természeti környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) és az öröklődést szabályozó génállományban bekövetkezett változások (mutáció) játszottak elsődleges szerepet. Az emberiség négy nagyrasszra oszlik: europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid, de emellett több népcsoport ismert, amelyek nem sorolhatók be egyik ismert nagyrasszba se, pl. pigmeusok, busmanok, hottentották.

Veddo-australid Ez a nagyrassz számarányát tekintve a legkisebb a Földön, képviselőik száma néhány százezer körül mozog. Külső jegyek: hosszúkás fej, széles orr, sötét haj- és bőrszín jellemző. A nagyrasszhoz tartoznak: Ausztrália őslakói, Sri Lanka, India (a Dekkán-fennsík), Celebesz, Szahalin, Hokkaido szigetének néhány kisebb népcsoportja. Nem játszanak jelentős szerepet a Föld benépesítésében, s sokan nem is tekintik önálló nagyrassznak.

Europid (kaukázoid) A legnépesebb emberfajta, a Föld népességének 55%-a tartozik ide. Külső jegyek: fehér vagy világosbarna bőrszín, vékonyszálú haj, erős arc- és testszőrzet jellemző. Formailag a legváltozatosabb ember- fajta. Interkontinentális elterjedés: Atlanti-óceántól Bengáliáig, Szibérián keresztül a Csendes-óceánig, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában. Alrassz: cromagnoid, nordoid, mediterrán, alpi-dinári, polinezis.

Mongoloid Az emberiség kb. 35%-a tartozik ehhez a nagyrasszhoz. Külső jegyek: sárgásbarna bőrszín, sötét, egyenes szálú haj, sötét, vágott szem, alacsony termet, széles, lapos arc Elterjedés: az Urál hegységtől Amerika déli részéig. Őshazájuk Ázsia (Észak-, Közép- és Kelet-Ázsia) Többségük kínai és japán, legkevesebb eszkimó (eurázsiai mongoloidok Amerikában: indiánok).

Negroid A Föld népességének kb. 10-15%-a sorolható ehhez a nagyrasszhoz. Külső jegyek: sötét bőrszín, gyapjas, göndör haj, széles ajkak, sötét szem Elterjedés: a nagyrassz kialakulásának és elterjedésének fő területe Afrika. Afrikából rabszolga-kereskedelem nyomán Amerikában is elterjedtek képviselői (USA, Brazília, Közép-Amerika több országa). Alrasszok: szudáni (magasabb, karcsúbb – É), bantu (zömökebb – D)

EMBERFAJTÁK EGYÜTTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Keverék- és maradványnépek Amerika több országában magas egyes keveréknépek (meszticek, mulattok, zámbók) aránya: pl. Mexikó, Venezuela. További keveréknépek: madagaszkári malgasok, etiópiai amharák, dél-szudáni nilotid népesség, közép-ázsiai turanid típus, dravidák (D-India). Maradványnépek Veddák (Srí Lanka), andamánok (Andamán-szk.), pápuák, negritók (Új-Guinea), ausztralidok (Ausztrália), ainuk (Hokkaido), pigmeusok (Egyenlítői-Afrika), koiszánok (busmanok, hottentották - Dél-Afrika) – nagyrasszokban oldódás. EMBERFAJTÁK EGYÜTTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Rasszizmus: különböző emberfajták, népek között magasabb és alacsonyabb rendűek megkülönböztetése (pl. fasiszta fajelmélet). Apartheid: fehér kisebbség diszkriminatív politikája a színesekkel – főként feketékkel – szemben (állami politika szintjén) a Dél-afrikai Köztársaságban. Vegyes házasságok tiltása, elkülönítés nyilvános helyeken, területi szeparáció (országon belüli szabad mozgás korlátozása): feketék számára homeland-ek (bantusztánok).

Egykori bantusztánok a Dél-afrikai Köztársaságban Forrás: www.fotw.net/misc/za)old.gif

II. Nyelvek Anyanyelv: amit az ember elsőként megtanult és sajátjának tart, amin álmodunk, gondolkodunk. Dialektus: egyes nyelveken belüli variánsok („elegendően nagy” különbség esetén külön nyelvek), dialektusokat elválasztó izoglosszák Közvetítőnyelv (lingua franca): különböző nyelveket beszélők közti kommunikációs segédeszköz. Például angol, francia, korábban latin, Kelet-Közép-Európában német, orosz, Kelet-Afrikában a szuahéli… Műnyelvek: mesterséges, több nyelv keveréke, anyanyelvi beszélőjük nincs, viszonylag egyszerű nyelvtan és szókészlet, közvetítő szerep. Az eszperantó alapjait Ludwik Lejzer Zamenhof (1859-1917) rakta le. Több mint 3000 beszélt nyelv, 6000-7000 dialektus. 25 legelterjedtebb nyelv a Földön: a népesség 72%-a, 10 legelterjedtebb nyelv: 55%. A legalább 1 millió ember által anyanyelvként beszélt nyelvek száma mintegy 300, a 100 ezer – 1 millió ember által beszélt nyelvek száma 600.

Port Moresby környékének nyelvei Forrás: www.sil.org

Beszélők száma (millió fő) Beszélők száma (millió fő) A 25 legelterjedtebb nyelv a Földön az anyanyelvként használók száma alapján. Nyelv Beszélők száma (millió fő) 1. Kínai 1235 2. Angol 335 3. Spanyol 325 4. Arab 215 5. Bengáli 189 6. Hindi 182 7. Portugál 171 8. Orosz 155 9. Japán 125 10. Német 100 11. Francia 81 12. Jávai 75 13. Koreai 69 Nyelv Beszélők száma (millió fő) 14. Vietnami 67 15. Telugu 16. Pandzsábi 66 17. Marathi 65 18. Tamil 62 19. Olasz 61 20. Urdu 57 21. Török 55 22. Thai 23. Gudzsaráti 44 24. Ukrán 42 25. Lengyel 41 Forrás: Becsei J. 2004

Nyelvek dinamikája Nyelvek száma időben változó: születnek, megújulnak, kihalnak. Napjainkra az 1492-ben még élő nyelvek fele kihalt, 2100-ra a jelenlegi nyelvek 90%-a veszélyben Nyelvek eltűnése hátterében: beszélőik megsemmisülése (pl. Tasmánia kiirtott őslakói, Amerika egyes indiántörzsei) vagy nyelvváltása (pl. a volt Szovjetunió egyes népei, Írország, Wales) Nyelvek megújulása: a bibliai hébert a XIX. század második felében kezdték el újra beszélni Palesztinában, nyelvújítás nyomán újhéber (ivrit) nyelv – az Izraelben születetteknek már anyanyelve! Nyelvek keveredésével „pidgin nyelvek”: kommunikációs eszköz két különböző nyelvű csoport között (pl. Északi-tenger: orosz-norvég). Kevert nyelvek anyanyelvi beszélővel (egy két generáció múltán): kreol nyelvek. Általában egy világnyelv és egy helyi nyelv keveredése (pl. Haiti francia kreol, spanyol alapú kreol papiamento Suriname-ban).

Hivatalos nyelv Közigazgatás, hivatali élet nyelve. Legtöbb országban egy ilyen + de poliglot államok (pl. Belgium, Svájc, Kanada) több hivatalos nyelv. Többségük egy-egy országhoz rendelhető: leggyakoribb az angol (főleg Észak- és Közép-Amerikában, Ausztráliában és Óceániában), francia (volt afrikai francia gyarmatokon), arab (Észak-Afrikában és a Közel-Keleten), spanyol (Latin-Amerikában)  1995-ben egyenként legalább 20 országban, portugál, holland (flamand, afrikaans), német (1995-ben 5 országban). Egyes országokban „regionális hivatalos nyelvek”. Helyi nyelvek Nem hivatalos, de egyes társadalmi csoportok által használt nyelvek (jelentős részük megszűnésre ítélt, a kor igényeinek „nem megfelelő”). Hivatalos és helyi nyelvek konfliktusa: sok helyen a hivatalos nyelv kevesek által beszélt, pl. törzsi-nyelvi szétaprózottság miatt hivatalos nyelvként megtartott gyarmatosítók nyelve, amit csak az iskolázottabbak, a magasabb társadalmi státuszúak beszélnek. Nigériában a négy nagy nyelv (hausza, fulbe, joruba és ibo) helyett angol.

Legelterjedtebb hivatalos nyelvek a Föld országaiban (1995) Forrás: Becsei J. 2004

A hivatalos nyelv a nemzetépítés eszköze (állam direkt és indirekt beavatkozása): 1789-ben Franciaország népességének mindössze fele beszélte a francia nyelvet, de csak 12-13%-a „helyesen”. Direkt: kisebbségi nyelvhasználat tiltása (pl. kurd nyelv használata Törökországban, Irakban, Iránban), indirekt: oktatásban, hivatali életben kevesebb jog a hivatalos nyelvhez képest… Nyelvhasználat homogenizálása: II. József, Franciaország, Szovjetunió, magyar kisebbség helyzete a környező országokban. Proto-nyelvek Egyes nyelvek közös ősei, az egy őstől származó nyelvek nyelvcsaládot alkotnak (számuk bizonytalan: minél nagyobbak a nyelvek és minél közelebbiek Európához, annál pontosabb megállapítások). Nyelvcsaládokon belül: egymással közelebbi rokonságban állók és különbözőbbek, mások önálló külön nyelvcsaládot alkotó, ún. elszigetelt nyelvek.

Nyelvcsalád Beszélők száma Nyelvek 2465 1 22 (millió fő) Nyelvek 1. Indoeurópai 2465 Kelta 2 Ír, walesi, breton Újlatin 675 Spanyol, portugál, francia, olasz, román Germán 485 Angol, német, holland, svéd, dán, norvég Balti-szláv 300 Orosz, ukrán, lengyel, cseh, szlovák, szerbhorvát, bolgár, litván lett Albán 5 Görög 12 Örmény 7 Indoiráni 980 Bengáli, hindi, pandzsábi, marathi, urdu, perzsa, kurd 2. Baszk 1 Baszk 3. Uráli 22 Finnugor Magyar, finn, észt, mordvin Szamojéd * Nyenyec Forrás: Becsei J. 2004

Nyelvcsalád Beszélők száma Nyelvek 332 8 335 210 92 1390 (millió fő) Nyelvek 4. Altáji 332 Török 130 Török, üzbég, kazah, azeri, kirgiz, jakut Mongol 7 Mongol, burját, kalmük Mandzsu-tunguz * Evenki Japán 125 Koreai 70 Ajnu 5. Kaukázusi 8 Grúz, csecsen 6. Afroázsiai 335 Arab, amhara, hausza, héber, máltai 7. Burusaszki Burusaszki 8. Dravida 210 Tamil, telugu, kannada, malajalam 9. Ausztroázsiai 92 Vietnami, khmer 10. Sino-tibeti 1390 Kínai, thai, burmai, tibeti, lao Forrás: Becsei J. 2004

Nyelvcsalád Beszélők száma Nyelvek (millió fő) Nyelvek 11. Ausztralonéz 290 Jávai, maláj, malgas, fidzsi 12. Paleoszibériai * Csukcs 13. Eszkimó-aleut Eszkimó 14. Pápua nyelvek 5 15. Ausztráliai őslakos nyelvek 16. Niger-kongói 370 Joruba, fulbe, ibo, zulu, szuahéli 17. Nilo-szaharai 40 18. Khoiszan 19-30. Amerikai indián nyelvek** 25 Kecsua, ajmara, nahuatl Forrás: Becsei J. 2004

A világvallások eredete III. Vallások A világvallások eredete Forrás: Kovács Z. 2002

A vallás, mint a szélesebb értelemben vett kultúra része rendkívül fontos szerepet játszik a társadalmi-gazdasági életben. Hatással van az emberek életmódjára, viselkedésére, így egyebek mellett kihat a népesség házasodási, szaporodási és iskolázási szokásaira, foglalkozási szerkezetére, táplálkozására, öltözködésére stb. és ezáltal az élet csaknem minden területére. Erkölcsi-etikai szabályrendszer. Közvetett és eltérő mértékű érvényesülés: szekularizált államok vs. vallási fundamentalizmus (pl. iszlámon belül török és iráni minta); néhány helyen teokrácia (egyház közvetlen uralma – pl. Vatikán, korábban Tibet, Utah). Primitív vallások Nem államalkotó természeti népek hiedelemvilágai, pl. törzsi vallások Afrikában, Óceániában, indián vallások Amerikában, sámánista vallások Szibériában, Kelet-Ázsiában. Fejlett vallások Államalkotó népek vallásai, tanai írott formában is léteznek, pl. egyiptomiak, perzsák, görögök, rómaiak, indiaiak, kínaiak, japánok ősi vallásai. A Föld több kontinensén hívekkel rendelkező, többnyire legnagyobb létszámú vallások a világvallások.

Politeista (többistenhívő), henoteista (amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését) és monoteista (egyistenhívő) vallások „Vallásteremtő népek” Ázsiában: közel-keleti, szemita (kereszténység, zsidó vallás, iszlám, baháizmus), indiai (hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, szikhizmus) és távol-keleti eredetű vallások (konfucianizmus, taoizmus, univerzizmus, sinto) Irán: mazdaizmus, Mithrasz-kultusz, manicheizmus (időlegesen jelentős hatás, de nincs tartós fennmaradás) Vallásstatisztikák problémái: Ki a vallásos? Hogyan tartják számon a vallásosokat? Hány vallás keretében tartanak valakit nyilván?

A világ vallásainak százalékos megoszlása

Keresztények Világnépesség közel egyharmada (mintegy 1,8 milliárd fő) Római katolikus egyház (a Föld népességének 18-19%-a): újlatin államok, Írország, Belgium, Luxemburg, Ausztria, Kelet-Közép-Európa, Latin-Amerika, Fülöp-szigetek. Keleti szertartású katolikus egyház (ortodoxok egyházból kiszakadt, római pápához csatlakozott, de liturgiája maradt): görög katolikusok (a Kárpát-medence ÉK-i részén és előterében), szír-libanoni maroniták, indiai Tamás-keresztények (közel 15 millió fő) Ortodox egyház (1054 után a konstantinápolyi pátriárka vezetése alatt, bizánci hagyományok): Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia), Grúzia, Balkán, Észak-Ázsia (130 millió fő) Monofizita (nyugati szír) egyházak: etióp és egyiptomi kopt egyház, örmény gregorián egyház (összesen 33 millió fő) Nesztoriánus (keleti szír) egyház: kurd hegyvidéken (alig 100 ezer hívő)

Protestáns felekezetek (római katolikus egyházból kiválás a 16 Protestáns felekezetek (római katolikus egyházból kiválás a 16. századtól, elvetik a római pápa vezető szerepét): evangélikusok (Luther – Németország, Skandinávia, Baltikum, É-Amerika), reformátusok (Kálvin – Hollandia, Skócia, Svájc, Magyarország, Indonézia, USA), anglikánok (VIII. Henrik – angolszász országok), baptisták (USA – déli államok), metodisták (angolszász országok), pünkösdisták, adventisták, mormonok, unitáriusok, nazarénusok stb. – összesen kb. 400 millió hívő. Protestáns dominancia angolszász Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Észak-Európában, Nagy-Britanniában, Észtországban, Dél-Afrikában; egyensúlyban a katolikusokkal: Hollandia, Svájc, Németország Zsidóság A legrégebbi monoteista vallás, jelenleg mintegy 14 millió fő. Többen diaszpórában, mint az anyaországban: USA-ban 6 millió fő, Izraelben 4,6 millió fő, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada. Átrendeződött területi elhelyezkedés: Kelet-Közép-Európa korábban vezető, II. világháború előtt 5 millió zsidó („Judapest” és a cionizmus).

Iszlám A legfiatalabb világvallás (7. század, Mohamed): az emberiség 19%-a Nyugat-Afrikától Pakisztánig összefüggő iszlám zóna, India (100 millió fő: Dzsammu és Kasmír), Banglades, Malajzia, Brunei, Indonézia (legnépesebb iszlám ország) Európában törökök, albánok, bosnyákok, pomákok (mohamedán bolgárok) országai, vendégmunkásokat fogadó országok (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) Intenzív terjeszkedés a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, a Szaharától délre (hauszák, fulbék Nigériában, Etiópia egy része, Indiai-óceán partvidéke – pl. Zanzibár, legdélebbi iszlám ország: Comore-szk.) Szunniták (90%) és síiták (10%): utóbbiak Iránban, Irak délkeleti részén, Azerbajdzsánban + khárdzsiták (Omán) Vahabiták: Szaúd-Arábia a lakosság kb. 70%-a Iszlám síita ágából eredő bahái vallás (19. század, Irán): monoteista, szinkretikus vallás, összesen 5 millió hívő, központja Haifa (Izrael)

Hinduizmus Buddhizmus A legrégebbi világvallás, többistenhívő, 850 millió hívő India legnagyobb vallása, Nepál, hinduk a szubkontinens többi országában és az indiai diaszpórákban: Dél-afrikai Köztársaság, Guyana, Suriname, Trinidad, Mauritius, Fidzsi-szigetek Srí Lanka: hindu tamilok és buddhista szingalézek konfliktusa Kasztrendszer és lélekvándorlás Buddhizmus I.e. 6. században alapított (Sziddhártha Gautama), célja a hindu vallás megreformálása (elveti a kasztrendszert), 350 millió hívő Hínajána (30%), mahajána (kétharmad) és vadzsrajána (3%) buddhizmus. Elterjedése: Délkelet-Ázsiában (1), Kína, Korea és Japán területén (2), illetve Tibet (lámaizmus), Mongólia, Burjátföld, Kalmükföld (Európa peremén), Bhután, Szikkim (3)

Dzsainizmus Szikh vallás Kínai vallások Sinto I.e. 6. században alapított hindu reformmozgalom, 4 millió indiai hívő Szikh vallás 15-16. század fordulóján létrehozott egyistenhívő vallás (Nának Csand): kísérlet az iszlám és a hinduizmus egyesítésére, 20 millió hívő Zömmel Pandzsáb állam területén élnek (India), központjuk Amritsar Kínai vallások Sokistenhívő vallások keveredése: buddhizmusból, taoizmusból és konfucianizmusból univerzizmus, együttesen több mint 900 millió hívő (a vallások jellege és a kínai kormányzat politikája miatt bizonytalan), de a kínaiakon kívül nem vallják Sinto Eredetileg sokistenhívő természeti vallás Japánban Keveredik a buddhizmussal, a japánok nagy része egyszerre műveli mindkettőt, Japánon kívül nem játszik szerepet

Vallások a Földön Forrás: www.harpercollege.edu/~mhealy/geogres/maps/worldgif/wwrelig.gif

Uralkodó vallások a Föld államaiban Forrás: Wikipedia

Összefoglalás I. Emberfajták Veddo-australid, Europid, Mongoloid, Negrid II. Nyelvek Nyelvek dinamikája, hivatalos-, helyi nyelvek III. Vallások Kereszténység, Iszlám, Hinduizmus, Buddhizmus, Dzsainizmus, Szikh vallás, Kínai vallások, Sinto

Köszönöm a figyelmet!