Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

Népességmigrációk, a népesség vándorlása 7. tétel Népességmigrációk, a népesség vándorlása Kovács Z. 2002: A népesség vándormozgalma In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp. 98-110 Tóth J. 2002: A migráció In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 289-294 Becsei J. 2004: Népességföldrajz Ipszilon Kft., Békéscsaba 360 p. L. Rédei M. 2001: Demográfia ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 191 p. Rédei M. 2002: A nemzetközi migráció In: A globális világ politikai földrajza (szerk. Bernek Á.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 356-383 Ekéné Zamárdi I. 2003: A nemzetközi migráció napjainkban In: Alföldi Tanulmányok (19. köt.). pp. 5-17 Salt, J. 2003: A nemzetközi vándorlás összetétele és változása Európában In: Demográfia 4. pp. 319-331

A migráció fogalma Térbeli mobilitás (szoros kapcsolatban a társadalmi mobilitással): egy földrajzi téregység népességszámának „másik” meghatározója a természetes népmozgalmi mutatók mellett. Migráció statisztikai értelmezése: az egyén lakóhelyének ideiglenes vagy állandó jelleggel történő megváltoztatása települése közigazgatási határának átlépésével jár. Nem veszi figyelembe a településen, településrészen belüli helyváltoztatást, pedig az a gyakoribb. Államhatárok figyelembevételével: belső (hazai) és külső (nemzetközi) vándorlások. Bevándorlás (imigráció), kivándorlás (emigráció), visszavándorlás (eredeti lakhelyre visszatérés: természeti katasztrófa után, Libéria 1847, Amerikába „kitántorgók”, 56-os magyarok hazatelepülése). Vándorlási egyenleg, vándorlási volumen (terület érintettsége a migráció által: be- és kivándorlók együttes száma, ill. ennek 1000 főre vetített értéke). Társadalmi-gazdasági fejlődéssel általában intenzívebb térbeli mozgások (fejlettebb műszaki infrastruktúra, rugalmasabb szakképzett munkaerő), a társadalmi ranglétra teteje mobiliabb (igények, anyagi lehetőségek).

A mobilitási átmenet modellje (1971) Egységes fejlődési modell a Föld országaira: összefüggés a vándorlások iránya, intenzitása, és a társadalmi-gazdasági fejlődés között. (Zelinsky, W.) Premodern társadalmak: a vándorlás valamennyi fajtája alárendelt, „röghöz kötött” földműves agrártársadalmak. (kivételek: nomád állattenyésztők!) Korai átmeneti társadalmak: ipari forradalom, népességnövekedés nyomán kivándorlás a gyéren lakott területekre, falu  város migráció. Késői átmeneti társadalmak: nagy távolságú migráció stagnálása, új vándorlási formák (ingázás, városok közti, városokon belüli mozgás). Fejlett társadalmak: legintenzívebb migráció, megváltozó összetétel; nagy távolságra kivándorlás, falu  város migráció csökkenése; külföldről történő bevándorlás, városok közti, városon belüli migráció erősödése, turizmushoz kapcsolódó vándorlások (város  falu migráció). Ipar utáni szakasz: vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése (kommunikációs forradalom, város - falu különbségek kiegyenlítődése).

A migráció okai Természeti okok: természeti folyamatok (pl. katasztrófák: vulkánkitörés, árvíz, sivatagosodás); természeti erőforrások feltárása és kimerülése (pl. ásványkincs, erdő, talaj) Gazdasági okok: munkahelyek koncentrálódása (pl. Bp. és ipari tengely) Társadalmi okok: egyén életciklusának, társadalmi hierarchiában elfoglalt helyének változása (családalapítás, egyetemi tanulmányok, nyugdíj), rekreációs igények (turizmus) Politikai és vallási okok: hátrányos megkülönböztetés, elnyomás (pl. hugenották, mormonok, zsidók); kitelepítések, lakosságcserék (pl. németek, magyarok a II. vh. után) Önkéntes jellegű vándorlások: gazdasági, társadalmi okok többsége Kényszervándorlások: főleg politikai-vallási és természeti tényezők (de: Írország: burgonyavész nyomán éhínség és kivándorlás (elsődleges célpont: USA), amerikai ültetvényekre behurcolt fekete rabszolgák – gazdasági okok)

A migráció „hatótávolsága” Kontinensek közötti (interkontinentális): prehisztorikus vándormozgalmak (Amerika, Ausztrália benépesítése földhidakon), népvándorlások (Ázsiából Európába: nomádok legelőigénye, fajlagos túlnépesedés), nagy földrajzi felfedezéseket követő vándorlások (főleg Európából, de Amerikába hurcolt afrikaiak, indiaiak Kelet-Afrikába, kínaiak Ausztráliába, Észak-Amerikába). Európában kelet felé haladó ipari forradalom és demográfiai robbanás: Brit-szigetek után bekapcsolódó Németország, Skandinávia, Olaszország, majd Kelet-(Közép-)Európa. Országok közötti vándorlás (kontinensen belüli, intrakontinentális): határváltozások miatti kényszermigráció (pl. Magyarország, Pakisztán és India), gazdasági fejlettség különbségei (vendégmunkások). Belföldi vándorlások (interregionális és intraregionális), hátterében egyenlőtlen gazdasági fejlődés: pl. Magyarország: Alföld  ipari tengely, Olaszország: elmaradott D  fejlett É. Intraregionális mozgások: falufalu (rurális vándorlások), faluváros (urbanizáció), városfalu (szuburbanizáció) városváros (hierarchiában ↑).

Az Európából tengeren túlra irányuló vándorlásban érintett országok 1846 és a II. világháború (kibocsátók, %), illetve 1815 és a II. világháború közötti időszakban (befogadók, %) Kibocsátók % Nagy-Britannia és Írország 35,0 Olaszország 19,0 Osztrák–Magyar Monarchia 10,0 Németország 9,6 Spanyolország 9,0 Skandinávia 4,8 Oroszország 4,4 Portugália 3,5 Lengyelország 1,7 Egyéb ország 3,0 Befogadók % USA 60,0 Argentína 11,0 Kanada 8,7 Brazília 7,4 Ausztrália és Új-Zéland 6,0 Dél-Afrikai Köztársaság 1,3 Egyéb országok 5,6 Forrás: Becsei J. 2004

A nemzetközi migráció Országok közötti vándorlás, melynek fő mozgatórugója napjainkban az egyes államok gazdasági fejlettségében, átlagos életszínvonalában mutatkozó különbségek áthidalása az egyén fizikai helyváltoztatása, fejlett országokba való települése révén. Legtöbb bevándorló az elmúlt fél évszázadban az USA-ba, Ausztráliába és Kanadába érkezett Az USA-ba érkezők összetételének megváltozása: Európa részesedése 10% alatt, megnőtt Latin-Amerika (Mexikó – legnagyobb kibocsátó, Kuba, Puerto Rico) és Ázsia (Kína, India, Thaiföld) szerepe. Nyugat-Európa felértékelődése az 1970-es évektől: kezdetben főleg észak-afrikaiak, törökök, ma egyre többen Fekete-Afrikából (Nigéria, Ghána, Etiópia) és Ázsiából (India, Pakisztán, Srí Lanka); kelet-európaiak (UKR, ROU, RUS); rendszerváltás óta Magyarország is bevándorlási célpont. Politikailag viszonylag stabil, gazdaságilag prosperáló fejlődő országok: Venezuela, Argentína, Chile; olaj-országok; „kistigrisek”; kisebb célpontok Elefántcsontpart, Kenya. Izrael: sajátos etnikai-vallási bevándorlási célpont (zsidóság), 1980-as évek vége óta gazdasági színezettel (volt SZU, Etiópia kivándorlói). Szelektív vándorlás: brain drain (USA, fejlett tőkés országok, Magyarország – Nyugat-Európa, szocialista országok, Erdély).

Bevándorlók állampolgárság szerinti megoszlása Magyarországon (2003) Forrás: www.abetech.org adatai alapján

A migráció időtartama Állandó vándorlás: a korábbi lakóhely végleges elhagyása (a legtöbb nagy távolságú vándorlás ilyen). Ideiglenes vándorlás: állandó lakóhely nem változik, többféle tevékenység (munkavégzés, tanulás, gyógykezelés, rekreáció, katonai szolgálat, zarándoklat) kapcsán; nomádok és félnomádok vándorlása (transhumance pásztorkodás) ismétlődése esetén periodikus vándorlás. Rendszeres időközönként ingázás: a társadalmi-gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjén megnövekszik jelentősége (1960-as, 1970-es évek, Magyarország – távolsági ingázók is: „fekete vonatok”). A rendszerváltás után leépült, a prosperáló térségekben és a szuburbanizáció nyomán ismét erősödőben (hátterében a jobb lakáskörülmények iránti igény). Vendégmunkások (nem rendszeres időközönként): alacsony kvalifikációt igénylő ipari és szolgáltató tevékenységek végzése a fejlett országokban, munkaerőben szegény olaj-országokban, mezőgazdasági idénymunkások (pl. Elefántcsontpart kávéültetvényein Ghánából, Burkina Faso-ból, mexikóiak az USA déli államaiban, felvidékiek az Alföldön).

Ingázó munkavállalók aránya Hajdú-Bihar megyében (2001, %) Tiszaújváros Debrecen Berettyóújfalu Szeghalom Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

Forrás: www.abetech.org adatai alapján Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása Magyarországon (2003, %) Bevándorló foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása Magyarországon (2003, %) Forrás: www.abetech.org adatai alapján

Ravenstein vándorlási elmélete (1885 / 1889) Anglia belső vándorlási statisztikáinak vizsgálata. - A vándorlók többsége csak kis távolságot küzd le. - A vándorlás gyakran több lépcsőben megy végbe. - Nagy távolságra vándorlók célterületei: nagy ipari és kereskedelmi központok. - Minden vándorlási hullámhoz tartozik ellentétes irányú vándorlás is. - Falusi népesség nagyobb arányban vándorol, mint a városi. - A nők általában rövidebb, a férfiak hosszabb távra vándorolnak. - A legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt (családok ritkábban). - Városok növekedése: inkább a vándorlási nyereség, mint a természetes szaporodás következménye. - Iparosítással és a közlekedés fejlődésével növekvő vándorlási volumen. - Legjelentősebb vándorlási hullámok a falvakból a városokba. - A vándorlást főleg gazdasági okok váltják ki.

Vándorlási modellek 1. Gravitációs-modell: 3. Viselkedésorientált modell: az egyén viselkedése tanulmányozandó döntése megértéséhez; migráció kiváltó oka az egyén elégedetlensége (lakáskörülmények és munka, képzés, szabadidő); elégedetlenség alsó határa az egyén társadalmi helyzetétől függ és bekövetkezte a társadalmi-anyagi helyzet függvénye (lakás - kisebb táv, munka és egyéb - nagyobb táv); az egyén szintjén alkalmazható, nagy léptékben kevésbé 1. Gravitációs-modell: kiindulási és célterület közötti távolság a fontos; newtoni tömegvonzás analógiájára épül: két földrajzi hely közötti vándorlás intenzitása a két hely „tömegével” egyenesen, a közöttük lévő távolsággal fordítottan arányos; vándorlást segítő és hátráltató tényezők hanyagolása, nem mond semmit a vándorlás irányáról, időbeli változásairól 4. Kényszer-modell: a vándorlás objektív és szubjektív kényszerítő tényezők függvénye, ezek együtt hatnak a mobilitásra; korlátozott az egyén döntési szabadsága; személyes korlátok: pl. vándor-láshoz szükséges pénz, ismeretek hiánya; külső korlátozó tényezők: adminisztratív korlátozások, lakáspiac működési mechanizmusa (pl. vendégmunkás-negyedek) 2. Push-pull modell: a kiindulási és célterület társadalmi-gazdasági helyzete számít (determinista modellek); kibocsátó és befogadó helyen is taszító és vonzó faktorok (különböző számban és erősségben); két hely között hátráltató tényezők (pl. földrajzi távolság, államhatár, bevándorlási törvények, eltérő nyelv); személyi tényezők (pl. életkor, családi állapot)

Összefoglalás A migráció fogalma A mobilitási átmenet modellje (1971) A migráció okai A migráció „hatótávolsága” A nemzetközi migráció A migráció időtartama Ravenstein vándorlási elmélete (1885/1889) Vándorlási modellek

Köszönöm a figyelmet!