Kultúra, nemzet emlékezet 10. A modern magyar nemzettudat előzményei

A modern európai nemzetek előzményei Középkori előzmények –a modern európai nemzetek legkorábbi előzményei: szociopszichikai „Mi”-tudatok a 9–11. századtól –középkor: a közösségi formációk társadalmilag releváns szerveződési szintjei: nemzetnél szélesebb (keresztény, birodalmi); nemzetnél szűkebb (tartományi, lokális, hűbéri) –a nemzeti típusú közösségi tudat társadalmilag nem konstitutív (→ soknemzetiségű birodalmak, több államba széttagolódó nemzetek)

Az átrendeződés –jellege a 12 – 13. században megindul a társadalmi–politikai szerveződések és a nemzeti típusú kollektív tudatok fúziója → e folyamat kiteljesedése a 18 – 19. században –mozgatói modernizáció: a territoriálisan és kulturálisan egységes társadalom szükséglete (E. Gellner); a vallás mint uralkodó kulturális mintázat meggyengülése;

A középkori protonemzetek kialakulásának két forgatókönyve és a gentilis tudat –Dél- és Nyugat-Európa a nomád/barbár (gót, frank, vandál, langobárd stb.) etnikai közösségek az 5–9. század során felszívódnak a feudális társadalmi rendszerbe → a középkori protonemzetek nem a korábbi nomád/barbár etnikai közösségek folyatásai; a középkori protonemzetek a hűbéri territóriumokból születnek („nacionalités provinciales”: aquitán, burgundi, bajor, szász stb.) tagjai: egy hűbérúr alattvalói (8–13. század); → ezek integrációja → modern nemzetek

–Észak- és Kelet-Európa a barbár etnikai közösségek (dán, svéd, norvég, cseh, lengyel, magyar) kései és gyors csatlakozása a feudális Európához (10–11. század) → a protonemzetek a barbár etnikai közösségek folytatásai a barbár etnikai közösség „Mi”-tudata mint gentilis tudat (← „nationes et gentes” – a barbár törzsek római elnevezése) –a közös eredet tudata (a rokoni, primer közösség kivetítése a szociális, szekundér közösségre); –a közös eredetet rögzítő szakralizált történeti elbeszélések; –a közös nyelv, a közös szokások, törvények: hagyomány; –a politikai formáció a közös eredet hitén és a hagyomány közösségén alapul

A magyar protonemzet kialakulása A honfoglalás-kori magyar protonemzeti tudat mint gentilis tudat –a Hunor–Magyar monda mint szteppei típusú eredetmonda (korábbi, mint az Árpádok turul- mondája); –leszármazási elvű csoporttudat, közös nyelv és szokásrend → –a genus Hungarorum mint közös eredeten, nyelven és szokásokon alapuló politikai formáció (→ ← territoriális-korporatív alapú nyugat-európai protonemzetek) → –idegen népelemek befogadása/asszimilációja; –az eredetmítoszok felhasználása a gestákban

A gentilis tudatot gyengítő hatások –a kereszténység felvétele univerzális közösségi keret kialakítása; a pogány mitológia/eredetmítosz leváltása; az egyház territoriális beosztása –földművelés a nomád életforma mint a szabad közösség alapja megszűnik; a territoriális-korporatív elv érvényesülése a jobbágyrendszerben –az európai hűbéri korporáció a nemesség soknemzetiségűvé válik

Ellenerők a gyengítő hatásokkal szemben –a nemesség eredetközösségi tudata; –a magyar nyelv (a török hódoltság előtt a lakosság 85 %-ának anyanyelve); –az orális hagyomány folytonossága a parasztság körében

A gentilis tudat (< eredet, nyelv, szokások) kétféle folytatása –a nemesi nemzettudat alakulása – az eredettudat folytonossága jegyében (Kézai Simon: Gesta Hungarorum, 1285) háttér: a magyar nemzet mint a hunok örököse; kiindulás; a hun natio mint szabad emberekből álló politikai közösség (communitas); a fegyveres szolgálatot megtagadók kizárták magukat a nemzetből → jobbágyok; a szabad közösség átruházta a jogok egy részét Attilára, de megmaradt mint a hatalom forrása és letéteményese –a prasztság „Mi” tudatának alakulása a nyelv és a szokások folytonossága jegyében a nyelv és a szokások változnak a nyelvi-kulturális hagyomány folytonossága megmarad

Következmények –a protonemzet nem tisztán a territoriális- korporatív feudális rendszer terméke (a gentilis tudat áthúzódik); –a későbbi nemzet nem kisebb protonemzetek integrálódása útján jön létre; –a protonemzet vertikális tagolódása (→ ← a „nationalités provinciales” horizontális tagolódása) → –a magyar protonemzet-képlet kettőssége a nemesi protonemzet mint eredetközösség – az eredetből levezetett jogokkal (a kulturális hagyomány elhalványul); a paraszti protonemzet mint hagyományközösség (az eredettudat elhalványul)

Változás a török hódoltság után – a nem magyar etnikumok kérdése –nemesség: az idegen származásúak beavatása (indigenák); –parasztság: elkülönülő nyelvi-etnikai csoportok; –polgárság: hungarus-hazafiság mint alattvalói állampatriotizmus („Extra Hungariam non est vita”) → a harmadik protonemzeti formáció –az állampatriotizmus elszigetelt változata: az osztrák birodalmi patriotizmus – nyugati mintára: osztrák nemzet – tartományi nemzetségek