A Föld pályája a Nap körül

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás és éghajlat
A négy évszak Horváth Betti Felkészítő tanár: Nevem: Hetrovicz Máté
A négy évszak Kriston Henriett Felkészítő tanár: Mécsei Dániel
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN
A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK váltakozása
Csillagászati földrajzzal kapcsolatos feladatok
A Föld, mint égitest.
Nagy földi légkörzés.
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK
Molnár Ágnes Föld- és Környezettudományi Tanszék Veszprémi Egyetem
Alakja, mozgási és ezek következményei
A Föld keringése a Nap körül. Az évszakok váltakozása.
Légköri sugárzási folyamatok
- alakja és mozgásainak következménye -
Bolygónk, a Föld.
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
Az éghajlatot kialakító tényezők
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A talaj hőforgalmának modellezése
Az általános légkörzés
Tájékozódás a földi térben
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
Leíró éghajlattan.
Magyarország éghajlata
Hősugárzás Radványi Mihály.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Négy évszak Nagy Ferenc 7.b Felkészítő tanár:Salamon Róza
A NÉGY ÉVSZAK Kiss Anett 6.a Felkészítő tanár: Salamon Róza Dr. Török Béla Általános Iskola 1142 Budapest,Rákospatak utca. 101.
A négy évszak Készitette: Csiki Árpád Tanár: Iftenie Márta Ágnes Iskola:“Constantin Brâncuşi” Technologia Liceum Marosvásárhely, Victor Babes utca 11.
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
Hang, fény jellemzők mérése
A Föld légköre és éghajlata
A vízkörforgás Dr. Fórizs István.
szakmérnök hallgatók számára
Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása:
A Nap mozgása az égbolton nappal. A Föld forgása saját tengelye körül.
Miért változnak az évszakok?
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Időjárási és éghajlati elemek:
gyakorlat Párolgásszámítás Meyer eljárásával
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
Természetes világítás
Hőméréskelt változás Okt.23-.nov.6. A hőmérséklet méréseink alapján diagrammokat készitettünk, melyeken feltüntettük az átlag, a minimum és a maximum.
A földrajzi övezetesség
Név: Feszt Bernadett Téma: A négy évszak
gyakorlat Párolgásszámítás Meyer eljárásával
A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
Űrkutatás hét.
A tanév rendje 2014/2015-ös tanév
Okt.23-Nov.6. Pontos hőmérsékletet mértünk a nap minden fontosabb időszakában, melyből egy táblázatot, majd diagrammokat készitettünk a minimum, maximum.
Az iskolai dokumentumok elérhetősége
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
Szenzibilis és látens hőáram számítása gradiens módszerrel
Hömérséklet változások
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
Készítette: Koleszár Gábor
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
3. A FÖLD ALAKJA ÉS MOZGÁSAI.
24. AZ IDŐJÁRÁS.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

A Föld pályája a Nap körül TÉL TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG Márc. 21. TAVASZ TÉLI NAPFORDULÓ Dec. 21. NAP NAPTÁVOL 152 000 000 km NAPKÖZEL 147 000 000 km NYÁRI NAPFORDULÓ Jún. 22. ŐSZ NYÁR ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG Szept. 23.

A világ országai

A sinus és cosinus függvények

A Föld megvilágítása NAPSUGARAK III. VI. XII. IX.

A Föld megvilágítása I. NAPSUGARAK JÚNIUS 22-ÉN DECEMBER 21-ÉN

A Föld megvilágítása II. NAPSUGARAK MÁRCIUS 21-ÉN SZEPTEMBER 23-ÁN

A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton, Debrecen, dec. 21. ZENIT NADIR A látóhatár síkja D É K Ny hmax=19° Nappali ív (8 óra) Éjszakai ív (16 óra)

A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton, Debrecen, márc. 21. ZENIT NADIR A látóhatár síkja D É K Ny hmax=42°30’ Nappali ív (12 óra) Éjszakai ív (12 óra)

A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton, Debrecen, jún. 22. ZENIT NADIR A látóhatár síkja D É K Ny hmax=66° Nappali ív (16 óra) Éjszakai ív (8 óra)

A Nap látszólagos napi mozgása az égbolton 1. ZENIT NADIR A látóhatár síkja D É K Ny ZENIT NADIR A látóhatár síkja D É K Ny Jún. 22. m=66° Nappali ív (16 óra) Éjszakai ív Szept. 23. m=42°30’ Nappali ív (12 óra) Éjszakai ív Márc. 21. m=42°30’ Nappali ív (12 óra) Éjszakai ív Nappali ív (8 óra) Dec. 21. m=19° Éjszakai ív Nappali ív (8 óra) Dec. 21. m=19° Éjszakai ív

Delelési magasság (α) hmax = 90° - φ + δ ahol: φ = szélességi fok (fok) δ = deklináció (fok)

Delelési magasság Egyenlítő (0°) Déli sark (-90°) . Napsugarak . φ φ α

Deklináció (fok) Ahol: : Napelhajlás (szög) td: Január egytől eltelt napok száma

Szoláris állandó Sc,d : Szoláris állandó az adott napon (J m-2 s-1) Sc : Átlagos szoláris állandó (1370 J m-2 s-1) td : január 1-től eltelt nap sorszáma (–)

Extra-terresztrikus sugárzás So,d : A napi extra-terresztikus sugárzás (J m-2 nap-1) Sc,d : Szoláris állandó (W m-2) th : idő (óra)

A napmagasság intergrálja (s) D : Csillagászati nappal hosszúság (óra)  : Napmagasság (fok)  : Szélességi fok (fok)  : Deklináció (Napelhajlás) (fok) th : idő (óra)

Debrecen, 2000. év sugárzási jellemzői

Nappalhosszúság (óra) Ahol: D: Nappal hosszúság (óra) sinLD: a Nap magasság szinuszának szezonális eltolódása (ordináta) sinsin cosLD: a Napmagasság szinuszának amplitúdója coscos p: korrekciós együttható

Globálsugárzás Debrecen, 2001. február 23.

Globálsugárzás Debrecen, 2001. április 23.

Rövidhullámú sugárzás Légkör, felhőtakaró, óceán, felszín Éves energiamérleg 1. NAP Világűr 1 365-1 368 W/m2 Visszavert 30% Légkör Rövidhullámú sugárzás Légkör, felhőtakaró, óceán, felszín 70% „megfogott” Légkörben 28-29% Felszín 41-42%

Éves energiamérleg 2. ETR 1365-1368 W/m2 = 30% visszavert + 70% infravörös kisugárzás 70% „megfogott” = 28-29% légkörben + 41-42% a felszínen A felszíni energia melegítésre, párolgásra, halmazállapot változásra, fotoszintézisre, stb. fordítódik.

A globálsugárzás becsléseinek módszerei

Angström (1924) Sg,d : A beérkező napi globálsugárzás (J m-2 nap-1) So,d : A napi extra-terresztrikus sugárzás (J m-2 nap-1) A : Empirikus állandó (–) B : Empirikus állandó (–) n : Napfényes órák száma (óra) D : Csillagászati nappal hosszúság (óra)

Az Angström állandók értékei B Hideg és mérsékelt övezet 0.18 0.55 Száraz trópusi övezet 0.25 0.45 Nedves trópusi övezet 0.29 0.42 A = 0.4885 - 0.0052 LAT B = 0.156 + 0.0074 LAT A tapasztalati állandó (–) B tapasztalati állandó (–) LAT szélességi fok (fok)

Hargreaves (1985) I. Sg,d : A beérkező napi globálsugárzás (J m-2 nap-1) So,d : A napi extra-terresztikus sugárzás (J m-2 nap-1) Cloud : Felhőborítottság átlaga (nyolcad) Tmax : Léghőmérséklet maximuma (C) Tmin : Léghőmérséklet minimuma (C) ca, cb, cc : Tapasztalati regressziós állandók (–)

Hargreaves (1985) II. Sg,d : A beérkező napi globálsugárzás (J m-2 nap-1) So,d : A napi extra-terresztikus sugárzás (J m-2 nap-1) Tmax : Léghőmérséklet maximuma (C) Tmin : Léghőmérséklet minimuma (C) cd, ce : Tapasztalati regressziós állandók (–)

A diffúz sugárzás becslése ha ha ha ha Sdf,d : A napi diffúz sugárzás (J m-2 nap-1) Sg,d : A napi globálsugárzás (J m-2 nap-1) So,d : A napi extra-terresztrikus sugárzás (J m-2 nap-1)

A levegő hőmérséklete

A léghőmérséklet napi menete (2001. 05. 12-14., Látókép, 2m)

A napi minimum és maximumból számított átlaghőmérséklet és a percenkénti mérések közötti különbség

A hőidő fogalma Mértékegysége: oCnap Ta: a levegő napi átlagos hőmérséklete Tb: bázis hőmérséklet, ami alatt nincs fejlődés

Hasznos napi hőmérséklet Te = 0 ha T ≤ Tb Te = Ta - Tb ha Tb < T ≤ Tmax, e Te = Tmax, e - Tb ha T ≥ Tmax, e ahol: Te = hasznos napi hőmérséklet (°C) Ta = a levegő napi átlag hőmérséklete (°C) Tb = bázis hőmérséklet, ahol a fejlődés nulla. (°C) Tmax, e = maximális hőmérséklet, amely felett a fenológiai aktivitás nem nő tovább (°C)

Hasznos hőmérséklet vetéstől kelésig (kukorica)