Értékteremtő folyamatok menedzsmentje Fenntartás, karbantartás

A fenntartás tevékenységei A fenntartás: mindazok a műszaki, szervezési, gazdasági feladatok, amelyek az előírt megbízhatóság, üzembiztonság, illetve az üzemeltetés gazdaságosságának feltételeit megteremtik.

Az állóeszközök újratermelési ciklusa

A karbantartás Karbantartás: az a fenntartási tevékenység, amelyet az állóeszköz üzemképessége és rendeltetésszerű használati állapotának megőrzése érdekében végzünk.

Karbantartás fogalmai A DIN szabvány szerint : - a karbantartás azon intézkedések összessége, melyek a kívánt állapot megóvására, helyreállítására, illetve a meglévő állapot megítélésére irányulnak. A karbantartás három fő ága a felülvizsgálat (ellenőrzés, mérés), a gondozás(kezelés) és a helyreállítás (javítás), melyek magukba foglalják a karbantartás céljának a vállalkozás céljával való egyeztetését azaz a megfelelő karbantartási stratégia megállapítását és alkalmazását is. Karbantartási rendszer: milyen kezdeményezés alapján, mikor, milyen tartalommal és gyakorisággal, milyen intézkedéseket kell végrehajtani. Karbantartási stratégia: hosszabb távú elgondolás, hogy a karbantartás tárgyát képező eszközök funkcióképességét milyen karbantartási rendszerek, módszerek alkalmazásával fogják megoldani. Karbantartási filozófia: a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere

Karbantartási stratégiák

A karbantartással kapcsolatos fogalmak Felügyelet : - ellenőrző vizsgálatok, mérések a meglévő tényleges állapot megállapításának, értékelésének céljából. Gondozás (ápolás) : - a berendezés előírt állapotának megóvására, szinten tartására irányuló tevékenység. Helyreállítás : - az eredeti állapot visszaállítására irányuló tevékenység, amely magába foglalja a javításokat, az alkatrészek cseréjét, a főbb üzemi paraméterek beállítását Vizsgálat : - a könnyen hozzáférhető alkatrészek állapotának, elhasználódásának mértékét ellenőrzik, általában szétszerelés nélkül, főleg szemrevételezéssel és egyszerűbb mérőeszközökkel végzik. Fővizsgálat : - szétszereléssel, megbontással alaposan ellenőrzik valamennyi alkatrész állapotát, kopását, ilyenkor a kisebb hibák kijavítására és a főbb paraméterek beszabályozására is sort kerítenek. Javításnak : - azt a karbantartási műveletet tekintjük, amely részleges, vagy teljes szétszereléssel és az alkatrészek megjavításával, cseréjével a berendezés üzemképességét fokozza Kisjavítás : - a gép könnyen hozzáférhető alkatrészeit cseréljük, vagy megjavítjuk, munkaigénye a teljes felújításnak csak kb. 10-15 %-át teszi ki. Közepes javítás : - a gépet teljesen, vagy részlegesen szétszerelik, a kopott, hibás alkatrészeket cserélik, illetve felújítják. A berendezés használhatósága megközelíti az új berendezését, a munkaidő szükséglet kb. fele a teljes felújításnak. Általános javítás : - a teljes szétszerelést, a hibás vagy kopott alkatrészek cseréjét, felújítását jelenti. A gépet az új gépnek meg-felelő műszaki állapotban helyezik ismét üzembe, használhatósága, pontossága,teljesítő képessége az új berendezéssel egyenértékű. Nevezik nagyjavításnak, generáljavításnak is.

Karbantartási rendszerek

Az egyszerű és az időszakos karbantartási rendszer Egyszerű karbantartási rendszer jellemzői: a szükségszerinti javítást a meghibásodás bekövetkezése után végzik, a hibás fődarabokat, alkatrészeit kicserélik vagy megjavítják Előnye: az alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók Hátránya: a javítás előre nem tervezhető, átfutási idő hosszú, további károsodás, nagy javítókapacitás, nagy alkatrészkészlet,költséges Időszakos karbantartási rendszer célja a szükséges biztonság mértékéig, a gazdaságosság határain belül az üzembiztonság állandó fenntartása. mint tervszerű megelőző karbantartás, előírt időközökben (előre mereven meghatározott időpontokban, ciklusrend szerint) végzett karbantartás és javítás a ciklusrendet hibaelemzéssel az egyes meghatározott alkatrészek élettartama szerint alakítják ki a ciklusrend: időtől (naptári), vagy teljesítménytől (futás km., üzemóra) függő előnye, hogy lehetővé teszi a pontos javítási terv és tartalékalkat rész készletigény összeállítását. hátránya, hogy nagyok a javítás költségei, hiszen az előirányzott munkálatokat az elhasználódás mértékétől függetlenül el kell végezni hátrány csökkenthető: fődarab ciklusrend, felülvizsgálattal módosított ciklusrend alkalmazásával

Állapotfüggő és szabványos karbantartási rendszer Állapotfüggő karbantartási rendszer A jármű, gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét. a rendszeres vizsgálatok eredményeként csökkenthető a váratlan meghibásodások és a nagyjavítások száma, a nagyjavítások közötti ciklusidő növelhető. a felülvizsgálatok időközeinek helyessége és a vizsgálatot végzők szakmai képessége nagymértékben befolyásolja hatékonyságát. Szabványos karbantartási rendszer a jármű, gép, berendezés egyes alkatrészeinek, fődarabjainak élettartamára normatívák készülnek, az előirt időpontban az alkatrészt, részegységet az elhasználódás mértékétől függetlenül ki kell cserélni ill. javítani, előnye: az abszolút üzembiztonság hátránya: költséges, gondos tervezőmunkát igényel, Alkalmazása a nagy megbízhatóságot igénylő berendezéseknél (repülőgépek, kazánok, emelő-berendezések,..)

Kádgörbe - a meghibásodások normális alakulása I. Korai meghibásodások - nem megfelelő minőségszabályozás - nem megfelelő gyártási eljárás - gyenge minőségű anyagok, kivitel - rossz felszerelés - összeszerelési nehézségek - nem megfelelő hibakeresés - emberi hibák - nem megfelelő kezelési módszerek és rossz csomagolás II. Véletlen meghibásodások - megmagyarázhatatlan hibaokok - emberi hibák, - elkerülhetetlen hibák - felismerhetetlen hiba - magas terhelés, igénybevétel III. Elhasználódás - nem megfelelő karbantartás - súrlódás miatti kopás - öregedés miatti fáradás, kopás - rossz felülvizsgálati, nagyjavítási gyakorlat - korrózió

Az emberek „meghibásodási rátája”

Optimális karbantartási időköz – és az összes költség Az optimális karbantartási időközök meghatározásához minden rendszerelemre meg kell állapítani az üzemköltségek és a karbantartás gyakorisága közötti összefüggést, és meg kell keresni ennek a függvénynek a minimumát. Az összefüggés egyszerűsített formában a következő: Kö = Kg + Kj + Kk, ahol Kö – az összes éves költség, Kg – a gondozási költség évente, Kj – a javítási költség évente, Kk – a kiesések okozta veszteség évente.

Felújítási és javítási költségek az életkorral összefüggésben

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET