Talajművelés

Talajművelés a talaj rendszeresen művelt rétegének, esetleg mélyebb rétegeinek művelő-eszközzel végett fizikai állapotváltoztatása Talajművelés hosszabb időszakra vonatkozó célja: a nedvességfogalom és a levegőforgalom kedvező befolyásolása. a megfelelő biológiai aktivitás kialakítása, a talaj felszínének védelme, a talaj szerkezetének védelme

A talajművelés feladata megfelelő talajlazultság megteremtése, a talaj víz-, levegő-, és hőforgalmának befolyásolása. a talaj tápanyagellátásának és a tápanyagok érvényesülésének befolyásolása, a talaj kémiai és biológiai folyamatainak bef. a talajlakó élőlények tevékenységének bef. a gyomok, kártevők irtása, kémiai anyagok, trágyák, tarlómaradványok talajba juttatása, öntözés hatékonyságának növelése, erózió, defláció kártételének csökkentése, a talajdegradációs folyamatok visszaszorítása, a talajjavítás hatékonyságának növelése.

A talajművelés jelentősége meghatározza a termés nagyságát és minőségét (közvetlen és közvetett hatások) csökkenthető a felhasznált kémiai szerek mennyisége jelentősen hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez (nedvességmegőrzés) jelentős szerepe van a talajpusztulás megelőzésében igen nagy az idő-, az energia- és költségigénye

A talajművelés hatása a talajra Közvetlen hatások: A talaj részecskék helyzetének megváltozása Megváltozik a talaj: agronómiai szerkezete, térfogattömege, porozitása, a három fázis egymáshoz viszonyított aránya. Közvetett hatások: Megváltozik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma. A talaj biológiai és kémiai folyamatainak befolyásolása.

A talajművelés műveleti elemei és eljárásai A talajművelés műveleti elemek és eljárások sorozatából áll A műveleti elemek (talajon ill. talajban végbemenő változások): forgatás lazítás porhanyítás keverés tömörítés felszínalakítás A művelési eljárás: több különböző hatékonyságú műveleti elem egyidejű alkalmazása pl. szántáskor az eke: forgat, lazít, kever, porhanyít

A talajművelés sorrendje Tarlóhántás Alapművelés Alapművelés elmunkálása Magágy-készítés Vetés utáni elmunkálás

Tarlóhántás Tarlóhántás (tarlón végzett sekély talajmunka max. 10 cm) Célja: a talaj nedvességveszteségének csökkentése, gyomszabályozás, gyomirtás, a talaj hőforgalmának szabályozása, a talaj biológiai tevékenységének serkentése, a tarlómaradványok sekély talajba keverése. A tarlóhántás szabályai: a betakarítás után lehetőleg azonnal el kell végezni lazítással egy menetben tömöríteni szükséges a hántott tarló ápolása szükséges a gyomok és az árvakelések megjelenése miatt. A tarlóhántás eszközei: (lazítás+tömörítés) lazításra alkalmas eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) tömörítő eszköz (gyűrűshenger, pálcás henger)

Alapművelés Alapművelés (mélységét tekintve a legmélyebben elvégzett művelés) Célja: a talaj rendszeresen művelt rétegén belül a növény igényének megfelelő fizikai állapot kialakítása a vegetáció végéig. Az alapművelés csoportosítható: mélység szerint sekély-, középmély, mélyművelés történik-e forgatás? forgatásos (ekével) forgatás nélküli sekély, középmély és mélylazítás, kombinált módszerek Eszközei: ágyeke, váltvaforgató eke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, középmély és mélylazító, kombinált eszközök.

Alapművelés elmunkálása 1. Célja: az alapművelés utáni talajállapot további alakítása a vetésre kerülő növény igényének és a talaj védelmének megfelelően. Legfontosabb követelmények: nem romolhat az alapműveléssel elért talajállapot, mellőzni kell a taposást a porosítást, a tarlómaradványok felszínre hozását. a kelő gyomok irtása, a nedvességveszteség csökkentése, a magágykészítés segítése. Történhet az alapműveléssel egy menetben, ill. külön menetben. Eszközei: tárcsa, simító, henger, fogas, kultivátor, talajmaró, forgóborona, lengőborona, ásóborona, kombinált eszközök.

Alapművelés elmunkálása 2.

Magágy készítés Célja: az alapművelés és elmunkálás során létrehozott talajállapotnak a vetés körülményeihez való igazítása. A jó magágy: aprómorzsás, ülepedett, nyirkos és gyommentes. A magágykészítés szabályai: segítse elő a magvak, vagy a szaporító anyagok csírázását kelését. javítsa a gyomirtó szerek és a trágyák hatékonyságát. Lehető legkevesebb talajmozgatással , porosítással járjon Eszközei: kombinátor (kultivátor+hengerborona), ásóborona+hengerborona, vetőkultivátor, direktvetőgép.

Vetés utáni elmunkálás Célja: a magvak betakarása, a talaj magvakhoz való nyomása, a magágy felszínének tömörítése. Végezhető a vetéssel egymenetben, ill. külön munkaműveletben. A vetés utáni elmunkálás szabályai: a bevetett talajt vissza kell tömöríteni, a talajnedvességet és hőmérsékletet szabályozni kell, a talaj felszínét alkalmassá kell tenni a keléshez lehető legkisebb taposással járjon.

Talajprofil szántás után ISMÉTLÉS: - talajsűrűség (=g/cm3) - térfogattömeg (=g/cm3) - pórustérfogat P%=(talajsűrűség-térfogattömeg)/talajsűrűség*100 - szilárd fázis FSZ=100-P% - talajnedvesség tömeg % - talajnedvesség térfogat % - talajnedvesség mm-ben - levegő fázis

Forgatás 120

Forgatás 150

Lazítás

Lazítás 2. Gravitációs pórustér Kapilláris pórustér Szilárd

Szántás utáni pórustérfogat % DEFINÍCIÓK: - művelési mélység (a tarlófelszín és a barázdafenék távolsága) Mm (cm) - művelés vastagsága (a művelt réteg és a barázdafenék távolsága) Vm (cm) - lazultsági érték (művelés vastagsága minusz művelés mélysége) La (cm) - lazultsági % (lazultsági érték/művelés mélysége) - művelés utáni pórustérfogat %:

Összporozitás változása

Lazítás utáni változás Térfogattömeg (g/cm3) Pórustérfogat VKsz Víz:Levegő arány

Tömörítés utáni változás Térfogattömeg (g/cm3) Pórustérfogat VKsz Víz:Levegő arány

A művelhetőség és a talajnedvesség kapcsolata talajellenállás Folyási határ Optimális művelhetőség kemény félkemény képlékeny folyékony talajnedvesség

Talajművelési rendszerek Adott területen egy vagy több növény sikeres és gazdaságos termesztéséhez szükséges talajművelési eljárások összessége. ( a műveleti elemek egymást követő sorozata) Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők növény igénye, a termőhelyi viszonyok, rendelkezésre álló erő- és munkagépek talajvédelmi feladatok, növényi sorrend, trágyázási és gyomirtási rendszerek, Az adott kor technikai színvonala.

A talajművelés rendszerezhető a növény vetésideje talajtípusok különleges feladatok szerzők által kidolgozott rendszerek A NÖVÉNY VETÉSIDEJE nyár végi és őszi vetésű növények, tavaszi vetésű és másodvetésű növények talajművelési rendszere Sípos Gábor szerint TALAJTÍPUSOK Csernozjom talajok, Barna erdőtalajok, Réti talajok, Homok talajok Szikes talajok Láptalajok

Nyárvégi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után A vetés időszak: aug. 20- október végéig tart. Termesztett növény: repce, bíborhere, évelő pillangósok, őszi árpa, rozs, őszi búza. Korai elővetemény: június vége – augusztus elején lekerülő Kulcskérdés a jó minőségű tarlóhántás. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatásos alapművelés = nyári szántás vagy nyári keverő szántás (nedv. vesztés  zárás szükséges) Forgatás nélküli alapművelés: ha tömörödött réteg van = középmély lazítás (száraz évjáratban előnyösebb) Ha az elővetemény évelő pillangós az alapművelés szántással történik. magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után

Őszi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után Forgatással: Őszi gabonák alá a szántás csak kivételes esetben ajánlatos (sok tarlómaradvány, erős gyomfertőzöttség, nedves talajállapot, lejtős termőhely, felszíni tömörödésre hajlamos talaj) Forgatás nélküli alapművelés eszköze rendszerint a tárcsa (több menet, más-más irányba) vagy a nehézkultivátor ill. középmély lazítók. magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után

Őszi vetésű növények talajművelési rendszere későn lekerülő elővetemények után Későn lekerülő elővetemények után a rendszer a szárzúzással indul utána alapművelés forgatással vagy forgatás nélkül történhet. Forgatással: Őszi gabonák alá a szántás csak kivételes esetben ajánlatos (sok tarlómaradvány, erős gyomfertőzöttség, nedves talajállapot, lejtős termőhely, felszíni tömörödésre hajlamos talaj) Változtatható fogásszélességű eke szerepe. Forgatás nélküli alapművelés eszköze rendszerint a tárcsa (több menet, más-más irányba) vagy a nehézkultivátor ill. középmély lazítók. Ha az elővetemény évelő pillangós az alapművelés szántással történik. elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után

Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után A vetés időszaka: március-április A termesztett növények: kalászos gabonák: tavaszi árpa, zab, rizs gyökgumósok: burgonya, cukor- és takarmányrépa hüvelyesek: borsó, bab szója, lóbab, csillagfürt olajnövények: napraforgó, olajlen kukorica Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatásos alapművelés = őszi szántás, célja: csapadék befogadás tárolás elősegítése, rendszeresen művelt rétegátforgatása mélyítése, tarlómaradványok, istállótrágya bedolgozása. Őszi szántás őszi elmunkálása: kora tavaszi vetések alá, rögös talajállapot esetén. Nem ajánlatos elmunkálni: szikeseken, lejtős területen, rögös, szalonnás szántás esetén. Forgatásnélküli alapművelés = középmély és mélylazítás (a csapadék befogadását és tárolását biztosító talajállapot előállítható) felszín elmunkálás (tavasszal) magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. nyomán

Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere későn lekerülő elővetemények után Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli vagy kombinált alapművelés és vetés. A forgatásos alapművelés történhet tavasszal is: Mély fekvésű területeken, Futóhomok, kotu talajokon, Szerkezet nélküli szikeseken Ártereken és mély fekvésű területeken, ha tavasszal víz alá kerül Kipusztult őszi vetések A tarló egyéb hasznosítása (pl. kukoricaszár legeltetése) ha nem lehetett elvégezni ősszel. Egymenetes művelés és vetés Direktvetés felszín elmunkálás (tavasszal) magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. nyomán

Másodvetésű növények talajművelési rendszere felszín elmunkálás (tavasszal) magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. nyomán