5. Banküzemtani előadás SZTE 2008. ÁPRILIS 18. Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe és Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban 5. Banküzemtani előadás SZTE 2008. ÁPRILIS 18.

I) Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe Eszköz-forrás gazdálkodás fogalma és fejlődése A likviditásmenedzsment alapjai Kamatlábkockázat mérése és kezelése

Eszköz-forrás gazdálkodás fogalma A bank elfogadható kockázati szint mellett maximalizálja vagyonát. Cél: olyan eszközportfolió a hozzátartozó finanszírozással, ami mellett a bank megőrzi likviditását, fizetőképességét, és jövedelmező működés mellett növeli részvényesei vagyonát. Olyan jövedelmezőségi pályán kell haladnia, hogy közben mindig éppen elég pénze (likviditás) és tőkéje legyen. Túl- vagy elégtelenül likvid bank csökkenti a jövedelmezőséget, miként a túl kockázatos vagy kockázatkerülő magatartás is.

Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 1. Az 1960-as évek előtt a banki források stabilak voltak (tipikus betét látra szóló volt, kamatlábak nem nagyon ingadoztak, betétforgalom is stabil volt) így az aktív eszközallokálás melletti likviditásmenedzsmentre helyezte a súlyt a bank: zsákmódszerrel bedobálták a forrásokat egy közös banki alapba, teljesítették a kötelező minimális likviditási szintet, törekedtek arra, hogy a betétek és hitelkihelyezések időbeni összhangja meglegyen, a felesleges forrásokat hosszúlejáratú értékpapírokba fektették.

Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 2/a A 60-70-es évekbeli forráskonverzió a volatilitás szerint osztályozott forrásokat a hasonlóan osztályozott eszközökhöz rendelte, stabilitási előnye volt: a kis folyószámlának a nagyobbal, a hosszú betétnek a röviddel, a kisebb lekötött betétnek a nagyobbal, és a belföldi betétnek a külföldivel szemben. 60-as évektől beköszöntő banki forrásgazdálkodás reagált a változó forrásszerkezetre, 1961-ben létrehozták a jumbo CD-t, a rövid lejáratú, nagycímletű, forgalomképes banki betétjegyet.

Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 2/b Konzervatív bankok elzárkóztak attól, hogy eszközeik- és forrásaik kamatláb és lejárati szerkezetében jelentős eltérés (mismatch) alakuljon ki. Agresszívebb bankok ezzel nem törődve a legolcsóbb napi forrásból vásároltak pénzeket.

Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 3. Ma együtt kezelik az eszköz – és forrásgazdálkodást, különálló ALCO bizottság: (vezeti a vezérigazgató, tagjai az üzleti területekért felelős -, a pénzügyi v.ig.h. , a treasury, a kockázatkezelés,a hálózat vezetői, hetente ülésezik), döntéseket hoz : a termék árazásáról, likviditási és tőkepozícióról, és az elfogadható kockázati szint kialakításáról, kiemelkedő feladatuk a likviditásmenedzsment és a kamatlábkockázatok kezelése.

A likviditásmenedzsment alapjai A banknak szüksége van likviditásra, hogy: ügyfelei a betéteiket és hitelkereteiket bármikor lehívhassák, és a jegybanki kötelező tartalékot teljesíteni tudja. Likviditásnál a bank kellő mennyiségű, gyorsan, kis árfolyamveszteséggel, alacsony tranzakciós költség mellett pénzzé tehető eszközzel rendelkezik.

Likviditás fajtái Elsődleges likviditás a bank pénze: jegybanki számlapénz, kasszában, trezorban lévő készpénz, nostro és loro számlák egyenlege, banki valutakészlet. Másodlagosan likvid eszközök: a könnyen értékesíthető és elzálogosítható állampapírok, rövid vállalati papírok és viszontleszámítolható váltók, kereskedési céllal vásárolt részvények és kötvények, rövid bankközi kihelyezések; többletkockázatuk (kamatláb, és hitelkockázatuk) van.

Likviditási pozíció 1. A banki likviditási pozíciót eszköz- (pénz/összes eszköz, másodlagosan likvid eszköz/ összes eszköz) és forrásoldalon (pénzpiaci forrás/ összes forrás, jegybanki forrás/ összes forrás, stabil ügyfélforrás/ összes forrás) mérik, de a lejárati szerkezetet is mérni kell.

Likviditási pozíció 2. Bázispozíció = meglévő pénzeszközöket a következő időszak lejáró eszközeivel és forrásaival korrigálják. Likviditás pozíció = bázispozíció + új ügyfélforrások - új ügyfél kihelyezések – többlettartalék igények. Treasury a pénzpiacon vásárol-elad, fenntartva a kellő likviditást.

Kamatlábkockázat mérése és kezelése 1. A bank GAP-je: a kamat érzékeny eszközök és forrása különbsége adott időszakban, (mivel lejárnak és meg kell újítani azokat). Kamatjövedelem változása = GAP * kamatlábváltozás. Kamatjövedelem akkor nő, ha pozitív GAP-nél nő, míg negatív GAP-nél csökken a kamatláb.

Kamatlábkockázat mérése és kezelése 2. Lejárat alapján eszközök és források tényleges futamidejét véve a számított duration gapek esetén éppen fordított a helyzet, vagyis: bank értéke nő, ha negatív DGAP esetén kamatláb nő, vagy pozitív DGAP esetén kamatláb csökken.

II) Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban Hitelek a nemzetközi gyakorlatban Bankközi hitel Konzorciális kölcsön Kezességek ,garanciák A devizaszámlák rendszere Fizetési forgalom

Nemzetközi hitelek csoportosítása: lejárat (rövid, 1év<közép<5év, hosszú), felhasználhatóság (bilaterális, amit csak adott országban használhatóak általában megadott árufélék vásárlására, mint a shopping list hitelek; multilaterális, ami több országban felhasználható), Hitelnyújtó (céghitel: exportőr vagy importőr nyújtja; ügynöki hitel: ügynök eladónak vagy vevőnek nyújtja; bankhitel; nemzetközi szervezetek hitele többségében jegybanknak; kormányhitel; vegyes finanszírozású hitel), kapcsolódás konkrét gazdasági eseményhez (finanszírozó hitel: exportot vagy importot finanszíroz; financiális hitel: nem meghatározott, mint a középlejáratú multilaterális hiteleknél)

Bankközi hitel (legnagyobb volumenű nemzetközi hitel) rövidlejáratú: éven belüli, gyakran prolongálják, vannak egynapos, 1-2-3-4 hetes hitelek, 1-2-3-6-12 hónapos hitelek, bizonyos határidővel felmondható hitelek, megállapodások szerinti egyeztetések. Egynaposak gyakoriak, likviditási felesleget-hiányt oldanak, kamatláb hektikusan változik, USD-ban EURÓ-ban és svájci frankban kötik. középlejáratú lehet: finanszírozó szerint [könyvhitel (bank hitelez) vagy kötvényhitel (a bank a kibocsátást szervezi, esetleg tőzsdére is bevezetik)], kondíció szerint [fix bázisú,( nem változik a kamatláb), változó bázisú roll over hitel (kamat = LIBOR alapkamat + kamatfelár/spread/)  

Konzorciális kölcsön (szindikált hitel): A hitelnyújtó vezető szervező /lead maneger/ csak szervezi a nagy összegű kölcsönt más bankok, (amelyek lehetnek társszervezők vagy nem szervezők, azaz aláíró bankok) bevonásával, a kölcsön lehet zártkörű is, bankok kötelezettséget vállalnak jegyzésre, vagy hogy mindent megtesznek a lejegyzés érdekében. A hitelösszeg egy ideig jutalékmentesen vehető igénybe. Szabályozzák, hogy egy vagy több részletben hívható-e le a hitel. Tényleges szervezési költséget az igénybevevő a szervező rendelkezésére bocsátja, / out of pocket expenses/, de a szervezői díj /manegement fee/ ennek sokszorosa.

Kezességek, garanciák alkalmazása a nemzetközi bankgyakorlatban magyar jog szerint: a kezesség egyfajta szerződés ahol a kötelezettség a főadós által vállalt kötelezettséghez igazodik, garancia pedig a bank részéről adott egyoldalú nyilatkozat, ami a megállapodott feltételektől függ), három jogviszony keletkezik, ahol alapjogviszonyban nincs a bank, akit megbízó megbíz, és kedvezményezett felé kötelezettsége van a banknak,

A devizaszámlák rendszere: loro számlát a bank saját ügyfelének (pl. vállalat) vezeti, nostro számlát bankunknak devizában vezetik különféle pénzintézetek, (tükörkönyveléssel bankunk követi ezt), A fizetési megbízások továbbítása manapság SWIFT-en történik.

Fizetések fizetési megbízások továbbítása manapság SWIFT-en történik.   Fizetési forgalom: átutalás, inkasszó (beszedési megbízás), akkreditív

A kezesség és garancia fajtái: exportőrnek és importőr megbízásából nyújtott garancia, importőrnek az exportőr megbízásából nyújtott bankári biztosíték, szállítmányozónak, (hajóstársaságnak) vagy a kikötői- és vámhatóságnak a külkereskedelmi vállalat megbízásából nyújtott biztosíték, nem kereskedelmi vállalat külgazdasági tevékenységével kapcsolatos bankbiztosítékok.