A pénzügyi válság hatása a pénztárak befektetéseire Készítette: Gősi Dorottya Meszes Mónika

Mi okozta a válságot? Az egész világot megrázó gazdasági válság 2007. őszén robbant ki az Egyesült Államokban. A meggondolatlan hitelezési politika, az ingatlanárak drasztikus csökkenése és a kamatemelés hatására a jelzáloghitelek jelentős hányadát nem tudták visszafizetni az ügyfelek a hitelező pénzintézeteknek. Az érintett ingatlanokkal és jelzáloghitelekkel közvetlen kapcsolatban álló befektetési bankoknál ez azonnali veszteséget és fizetési nehézséget okozott, nagy múltú pénzintézetek kerültek csőd közelbe. Ez pedig azért következhetett be, mert az érintett intézmények sokkal nagyobb kockázatot vállaltak fel a megengedettnél, vagy a gazdaságilag ésszerűnél. Természetesen a bajba jutott bankok a más bankokkal szembeni kötelezettségeiket sem tudták teljesíteni, ami a bankok közötti kapcsolatokban általános bizalmatlanságot szült. A válság tovaterjedésének ez volt a legfontosabb oka, a „bizalom elpárolgása”. A pénzügyi válság elhúzódása aztán a meghatározó pénzügyi szereplők között újabb félelmet, a jövőbeli gazdasági folyamatok rosszabbra fordulásának várakozását szülte, amiből egyenesen következett, hogy tartózkodtak az újabb, kockázatosnak minősített befektetésektől, illetve pánikszerűen igyekeztek eladni immár kockázatosnak ítélt, meglévő tőkebefektetéseiket. A válság kiindulásában érintett amerikai befektetési bankok a nemzetközi bankközi piac meghatározó szereplői, emiatt a pénzügyi válság alig 12 hónap leforgása alatt gyakorlatilag a teljes pénz- és tőkepiacra kiterjedt. E negatív folyamat nagysága és erőssége azonban minden szakértői várakozást felülmúlt. A folyamatot kísérő, 70 éve nem tapasztalt mértékű bizalomvesztés, pánikszerű eladási hullám és likviditási krízis 2008. harmadik negyedévétől válságba fordította nemcsak az USA, hanem az Európai Unió számos tagállamának gazdaságát is, és ez az egész világon éreztette hatását.

Milyen hatást gyakorolt a válság a nyugdíjpénztári megtakarításokra? A tőkepiaci válság hatásai alól Magyarország sem tudott kibújni: 2008. őszén a részvénybefektetések értéke - követve az amerikai részvényárfolyamok mozgását - rohamosan csökkent, a kötvénybefektetések pedig a magas kamatszint, valamint a magyar állampapírpiacot októberben ért spekulatív támadások hatására szintén negatív teljesítményt nyújtottak. Mind a magyar állampapírok, mind a részvények rövid időtávokon negatív hozamot értek el. A magyarországi magán- és önkéntes nyugdíjpénztárakban - csakúgy mint az Európai Unió fejlett gazdaságú tagországainak pénztáraiban - felhalmozott vagyon döntő hányada hazai és külföldi állampapírokba, vállalati kötvényekbe, részvényekbe és ingatlanokba került befektetésre. Így a piaci válságfolyamatok természetesen nem kerülték el a pénztári befektetéseket sem: nyugdíjpénztártól, portfoliótól, és portfolió-összetételtől függetlenül árfolyamveszteségek, negatív hozamok jellemezték a pénztári portfoliókat. Természetesen a 2008-as árfolyam veszteségek nem egyforma mértékben érintették az alacsony, a közepes, illetve a magas kockázatú portfoliókat. Ahogyan ezt a választható portfoliós rendszerről, az egyes választható portfoliókról szóló tájékoztatóinkban már bemutattuk, a magasabb kockázatú portfolióknak az a sajátossága, hogy a piaci hatásokra nagyobb árfolyamváltozással reagálnak, mint az alacsonyabb kockázatúak. Ez persze, mindkét irányban igaz: kedvezőtlen piaci hatásokra nagyobb árfolyameséssel, de kedvező piaci hatásokra nagyobb árfolyam-emelkedéssel reagálnak, mint az alacsonyabb kockázatú portfoliók. (Az egyes választható portfoliók összetételéről, kockázatairól részletes ismertető található az OTP Nyugdíjpénztárak honlapján: www.otppenztarak.hu .)

Mennyi idő múlva térülnek meg a 2008-ban elszenvedett veszteségek? Egyelőre nagyon nehéz megjósolni, hogy a tőkepiac mikor éri el a mélypontját, mikor kezdenek az árfolyamok emelkedni, illetve a negatív piaci hatásokat mikorra sikerül kompenzálnia a piacoknak, azaz a 2008. évi negatív hozamok mikorra egyenlítődnek ki. Mindenesetre a 2009. évi gazdaságpolitikai intézkedések biztatóak voltak. A helyzet feloldása érdekében ugyanis a fejlett országokban összehangolt kormányzati és központi banki intézkedésekkel igyekeztek a pénzügyi rendszert megmenteni, a bankokat a csőd-közeli helyzetből kihúzni, a bankoknak, vállalatoknak likviditást biztosítani, a pénzügyi cégeket feltőkésíteni. Magyarországon a kormányzat gyorsan reagált a válságra, bejelentették a betétek állami garanciáját, az államháztartási hiány idei és jövő évi további csökkentését, a bankközi likviditás javítását. 2009-ben a nemzetközi pénzügyi intézmények, a kormányzatok és az állami központi bankok részéről egy eddig példátlan mértékű gazdaságélénkítés állt szemben egy eddig nem tapasztalt méretű világgazdasági lassulással.

Ha az élénkítés eléri célját, úgy a kockázatosabb eszközök nagyon jól teljesíthetnek majd. Azonban ha nem sikerül a bizalmi válságot felszámolni és a növekedést újraindítani, akkor további árfolyam-kiigazítás állhat előttünk. 2009 első negyedéve még negatív számokat mutatott a magánnyugdíjpénztári hozamokban, de a második negyedév csúcsot hozott - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja, az MKB Nyugdíjpénztár igazgatója. Lehoczky László hozzátette: mindezzel az elmúlt negyedévek során a válság miatt elvesztett hozamok egynegyede visszajött és biztatóan kezdődik a harmadik negyedév is.

Magánnyugdíjpénztárak Kezdenek magukhoz térni a magánnyudíjpénztárak, miután a pénzügyi és gazdasági válság hatására óriási hozamveszteségeket szenvedtek el. A Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja az InfoRádiónak azt mondta: bár több rossz negyedéves eredmény után 2009 első negyedéve a pénztárak többségében még mindig negatív hozamot eredményezett, 2009 második negyedéve már egyértelműen pozitív tartományban zárult. Lehoczky László hangsúlyozta: hosszú idő óta az egyik legsikeresebb negyedévet zárták a magánnyugdíjpénztárak, és bízik abban, hogy ez a tendencia tovább folytatódik. Jelentős veszteség halmozódott fel 2008 és 2009 első negyedévében a pénztáraknál a válság miatt. A Stabilitás Pénztárszövetség elemzése szerint a szövetséghez tartozó 15 magánnyugdíjpénztár vagyonának összesített piaci értéke 7,4 milliárd forinttal, azaz 0,4 százalékkal csökkent 2009 első negyedévében. Az első negyedév végére gyakorlatilag a magánnyugdíjpénztári vagyon piaci értéke az elmúlt év azonos negyedévi értékére csökkent. "A vagyonvesztés mértéke az előző negyedévihez képest jelentősen elmaradt, a befektetési teljesítmények a piaci tendenciákat tükrözték, de a pénztári bevételek a befektetési tevékenység veszteségeit, a működési és szolgáltatási kiadásokat egyaránt ellensúlyozni tudták" - olvasható a szövetség közleményében.

Több mint 70 ezren léptek vissza Egy törvénymódosítás eredményeként elérték, hogy 2009 végéig az 52 évnél idősebb magánnyugdíj-pénztári tagok - összesen 123 ezer állampolgár - visszaléphessenek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. Előbbi lehetőséggel 71 804-en, utóbbival 1962-en éltek. A visszalépő tagok egyéni számlájának piaci értéke 100,2 milliárd forint, amelyből eddig 74,3 milliárd forintot az Államadósság Kezelő Központnak adtak át a pénztárak, a Magyar Államkincstár részére pedig 13,2 milliárd forintot készpénzben utaltak át. A nyugellátásuk módosítását kérő pénztártagok 1,4 milliárd forintot utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Pluszba kerültek a magánnyugdíjpénztárak A gyenge tavalyelőtti hozamok után a múlt évben javítottak a nyugdíjpénztárak, így a szektor a tízéves átlagos reálhozama is pozitívvá lett - derül ki a PSZÁF összesítéséből. A 19 hazai magánnyugdíjpénztár 11,45-25,62 százalékos hozamot produkált tavaly, így az elmúlt 10 évre számított éves átlagos reálhozam - vagyis az inflációt meghaladó hozam - mindhárom választható portfóliótípusnál pozitív lett, átlagosan 0,35-1,02 százalék között eredményt értek el a pénztárak.  A 63 hazai önkéntes nyugdíjpénztár átlagosan 16,76 százalékos hozamot ért el a múlt évben, így a tíz évre vetített reálhozam pedig 1 százalék éves szintet - derül ki a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) publikált összesítéséből. A felügyelet szerint a számok azt jelzik, hogy helyes volt a választható portfoliós rendszer bevezetése. A rendszer lehetővé teszi a még hosszabb távon a pénztárban maradóknak a kockázatvállalást a nagyobb hozam reményében, de lehetőséget teremt arra, hogy a rövidesen nyugdíjba vonulók mérsékeljék a kockázatokat és a lehetséges veszteségeket. (A pénztártagok úgynevezett kiegyensúlyozott, klasszikus, illetve növekedési portfóliót választhatnak.)

Szükséges-e a pénztáraknak változtatni befektetéseiken a válság hatására? A jogszabályokat és a pénztári befektetési politikákat a hosszú távú tagi érdekeknek megfelelően határozták meg, amelyet ugyan befolyásol a válság és az elszenvedett veszteség, de nem jelenti azt, hogy alapjaiban kellene megváltoztatni, ráadásul a jelenlegi alacsony árfolyamok a válság végeztével erőteljes emelkedésnek indulnak majd. (erre több, múltbeli példa is van, például 2003-ban az Allianz magán-nyugdíjpénztár 3,6% hozamot ért el, 2004 pedig 16,43%-ot; az Allianz önkéntes pénztárnál ezek az adatok: 3,47% és 16,99%). Az Allianz Hungária Magánnyugdíjpénztár rövid, és hosszú távú eredményei: www.pszaf.hu

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár 2008-ban az Allianz az alábbi eredményeket érte el: Az Allianz Nyugdíjpénztár hosszú távú eredményeit tekintve az átlagos inflációnál magasabb mértékű átlagos hozamot ért el. Pénztári nettó hozam 2008: A pénztár 2008. évi befektetési teljesítményének mutatója. Ennek segítségével értékelhetjük, hogy milyen eredménnyel fektette be a tagok pénzét a pénztár az adott évben. Pénztári 10 éves átlagos hozam 1999-2008: A nyilvánosságra hozatalt megelőző 10 teljes naptári évre közzétett pénztári szintű nettó éves hozamráta mértani átlaga. Ez a mutató a vagyonkezelői teljesítményt mutatja. Pénztári 10 éves vagyonnövekedési mutató: Az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátát jelenti. A mutató a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. Magán-nyugdíjpénztári nettó hozam 2008-ban: -14,55% Pénztárak vagyonnal súlyozott nettó átlaga -20,00% Magán-nyugdíjpénztári 10 éves átlagos hozam 1999-2008 között: 6,90% Pénztárak vagyonnal súlyozott éves nettó átlaga: 5,70% Magán-nyugdíjpénztári 10 éves vagyonnövekedési mutató 1999-2008: 2,91 Önkéntes pénztári nettó hozam 2008-ban: -8,58% Pénztárak vagyonnal súlyozott nettó átlaga: -10,70% Önkéntes nyugdíjpénztári 10 éves átlagos hozam 1999-2008 között: 7,64% Forrás: www.biztositlak.hu

Az Allianz és az OTP Magánnyugdíjpénztár összehasonlítása - 1999-2008 átlagos nettó hozamok Magánnyugdíj-pénztári hozam kimutatás Forrás:www.pszaf.hu

Források: https://www.otpbank.hu/otppenztarak http://inforadio.hu/hir/gazdasag http://www.biztositlak.hu/dokumentumok/allianz/onkentes/ http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/